Sokkal korábban felismerhető az autizmus, mint gondoltuk

Olvasási idő kb. 2 perc

Amerikai kutatók szerint a megfelelő módszerekkel már 14 hónapos gyerekeknél egyértelműen felismerhetők az autizmus jelei.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) korai felismerése kulcsfontosságú lehet a megfelelő terápiás fejlesztés érdekében – állítja dr. Karen Pierce, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem orvosi fakultásának kutatója. Pierce és kollégái tanulmányukban, amely a JAMA Pediatrics hasábjain jelent meg, és amelyet a ScienceDaily szemléz, úgy találták, egyéves kor után nem sokkal már megfelelő módon szűrhetők a tünetek.

Elkésnek az első vizsgálattal

Egyre több a bizonyíték rá, hogy az autizmus spektrumzavar már az anyaméhben kialakul, mégpedig a terhesség első vagy második trimeszterében. A rendellenesség első tünetei pedig már egyéves kor körül megfigyelhetők. Ilyen lehet, ha a gyerek nem válaszol, ha a nevén szólítjuk, vagy nem képes megfelelően kommunikálni másokkal.

Mégis általában csak három-négyéves korban diagnosztizálják az autizmust – az idegtudományi szakértő szerint ez azért nagyon késő, mert az egy- és kétéves kor közötti időszak döntő fontosságú az agy szociális készségekért felelős területeinek kialakulása szempontjából. A kutató úgy gondolja, hogy korai fejlesztéssel sokkal jobb eredményeket lehetne elérni a gyerekeknél.

Egyéves korban már sikerrel diagnosztizálható az autizmus
Fotó: Yelena Afonina

Pierce és munkatársai kutatásuk során 1269 kisgyerek vizsgálati adatait tanulmányozták, akik közül egyharmaduknál diagnosztizálták az autizmus spektrumzavar tüneteit, kétharmaduknál nem találtak erre utaló jeleket. A diagnózisra a gyerekek 12 és 36 hónapos kora között került sor, az érintett egyharmadba tartozó alanyok pedig az enyhébb viselkedési és nyelvi zavaroktól a konkrét tünetekig mutatták az ASD jeleit.

Egyévesen már biztosra lehet menni

A tudósok megvizsgálták, mennyire voltak pontosak az egyes életszakaszokban felállított diagnózisok. Mint kiderült, az összes vizsgált gyerek 84 százalékánál igazolódott be a pszichológusok (pozitív vagy nemleges) sejtése, azok között pedig, akiknél diagnosztizálták az autizmus korai jeleit, összesen két százalék volt csak, akik a későbbiekben semmilyen tünetét nem mutatták az ASD-nek. Mint kiderült, a 12-13 hónapos korban megvizsgált gyerekek 59 százalékánál jelentkeztek az autizmus jelei későbbi életkorban. 14 hónapos korban már 79 százalék volt a sikeres diagnózis aránya, 16 hónapos korban pedig 83 százalék. A vizsgált gyerekek 24 százaléka az első vizsgálat során nem mutatta az ASD tüneteit, később azonban megállapították náluk is az autizmust.

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy 14 hónapos kor után már pontos diagnózist lehet felállítani, ha a megfelelően képzett szakember a helyes módszerekkel végzi a vizsgálatot. Pierce szerint, ha ebben az életkorban fény derül az autizmus spektrum zavar korai tüneteire, elenyésző az esélye annak, hogy a gyerek három-négyéves korában, vagyis a szokásos első diagnózis időszakában a normális fejlődés jeleit mutassa. Éppen ezért fontos, hogy mire ebbe a korba lép, már régóta a megfelelő segítségben részesüljön, és ne csupán ekkor kezdjünk neki a folyamatnak.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.