A drunkorexia kifejezés valamivel több mint 10 évvel ezelőtt terjedt el angol nyelvterületen a közbeszédben. Egyrészt a bulizó topmodellekről szóló hírek, másrészt a The New York Times témában megjelent cikke irányította rá a figyelmet. A drunkorexia még nem hivatalos diagnózis, de mind a kutatók, mind az egészségügyi szakemberek egyre komolyabban veszik a jelenséget. Renee Engeln írása alapján gyűjtöttük össze, mit érdemes róla tudnod.
#1 Mi az a drunkorexia?
Bár a drunkorexia definíciója kutatásról kutatásra némiképp eltérő, a meghatározások közös eleme, hogy a személy kompenzációs viselkedéseket (koplalás, hánytatás, hashajtózás, túledzés) mutat azért, hogy ellensúlyozza az alkohollal bevitt kalória mennyiségét, illetve meggyorsítsa a lerészegedést. A drunkorexia gyakori formája a hányásig történő ivás is, amelynek hatására mind az előzetesen elfogyasztott étel, mind az alkohol egy része elhagyja a szervezetet.
#2 Minden második bulizni járó fiatal nőt érinthet
Egyre több kutatás világít rá arra az aggasztó jelenségre, hogy a drunkorexia rendkívül elterjedt zavar a fiatal nők körében. Egy olasz tanulmányban például a 16-21 év közötti tinédzserek 12 százaléka jelezte, hogy az elmúlt 30 napban legalább egyszer korlátozta a kalóriabevitelét, mielőtt szeszes italt fogyasztott. A drunkorexiával érintett fiatalok ráadásul más problémás viselkedésekről is beszámoltak (koplalás, falásrohamok, hashajtók használata). Egy ausztrál főiskolás nők körében végzett kutatás pedig azt találta, hogy a megkérdezettek több mint fele koplal rendszeresen nagymértékű alkoholfogyasztás előtt. Ezt az előfordulási gyakoriságot egy francia és amerikai fiatalok részvételével zajló kultúraközi vizsgálat szintén megerősítette.
#3 A drunkorexia miatt sportolnak többet a nagyivók?
Azt gondolnánk, hogy a rohamszerű nagyivók egészségtelenebbül élnek, mint azok a kortársaik, akik nem isznak alkoholt. A kutatások nagy része szerint azonban ez nincs így. Ugyanis a binge drinkerek – tehát azok, akik rövid időn belül min. 5 vagy annál több alkoholegységet (egy korsó sör / 2 dl bor / 4 cl rövidital) fogyasztanak el a lerészegedés céljával – általában többet edzenek, mint mások. A maszkulin sportközegből eredő csoportnyomás, illetve a szenzoros élménykeresés ingervadászata mellett felmerült, hogy ezek a fiatalok az ivás negatív egészségügyi következményeit igyekeznek ellensúlyozni a testmozgással.
#4 A rohamszerű nagyivás önmagában is veszélyes
Egy 40 kampuszra kiterjedő, 25 000 amerikai egyetemistát vizsgáló tanulmány szerint a binge drinkerek gyakrabban vettek részt kemény fizikai igénybevételt jelentő edzéseken. A nagyivás mellett hajlamosak voltak étkezési zavarral összefüggő viselkedéseket produkálni. Körükben nagyobb volt a depresszió, valamint az öngyilkossági veszély kockázata, többen keveredtek verekedésbe, illetve magasabb volt az iskolai hiányzások aránya, átlagban pedig gyengébb jegyeket szereztek a hallgatók. A nagyivás negatív következményei tovább fokozódtak, hogyha valaki étkezés nélkül kezdte meg a lerészegedést.
#5 Milyen negatív hatásai vannak még a drunkorexiának?
Azok a személyek, akik korlátozzák az alkoholfogyasztás előtti kalóriabevitelüket, kutatások szerint nagyobb arányú, ivással összefüggő emlékezetkiesést tapasztalnak meg, nagyobb valószínűséggel folytatnak védekezés nélküli szexuális aktust, illetve megnövekedett agressziót mutatnak, és a fizikai sérülés veszélye is fokozódik.
#6 Legyen külön diagnózis a drunkorexia?
A drunkorexia nem pusztán az étkezési zavar és a problémás alkoholizálás együttes előfordulása, hiszen a jelenség mögött meghúzódó motivációkat nem könnyű különválasztani. 2018-as cikkükben Choquette és munkatársai ezért Food and Alcohol Disturbance (FAD; étel- és alkoholzavar) néven új diagnózis bevezetését szorgalmazzák: mivel egy rendkívül mérgező kombinációról van szó, fontos volna jobban odafigyelni rá a klinikumban és a közgondolkodásban.
Magyarországon különösen, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018 őszén publikált kutatása szerint a 15 éves magyar kamasz fiúk ittak a legtöbbet Európában: 41,2 százalékuk volt már életében legalább kétszer részeg. A lányok 33,5 százalékkal a 3. helyen végeztek a felmérésen, náluk csak a Walesben és Dániában élő serdülő nők mondták nagyobb arányban azt, hogy volt már ilyen tapasztalatuk.
