Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy 21 éves egyetemista szombat esti partira készül a barátaival. Tudja, hogy elég sokat fog inni, és azt is, hogy az alkohol tele van kalóriával. Ezért úgy dönt, napközben csak egy kis zellerszárat rágcsál, ha nagyon megéhezik. Így kevesebb kalóriát fogyaszt, még hamarabb be is tud rúgni, kevesebbet kell költenie. Mi ezzel a probléma?
A drunkorexia kifejezés valamivel több mint 10 évvel ezelőtt terjedt el angol nyelvterületen a közbeszédben. Egyrészt a bulizó topmodellekről szóló hírek, másrészt a The New York Times témában megjelent cikke irányította rá a figyelmet. A drunkorexia még nem hivatalos diagnózis, de mind a kutatók, mind az egészségügyi szakemberek egyre komolyabban veszik a jelenséget. Renee Engeln írása alapján gyűjtöttük össze, mit érdemes róla tudnod.
#1 Mi az a drunkorexia?
Bár a drunkorexia definíciója kutatásról kutatásra némiképp eltérő, a meghatározások közös eleme, hogy a személy kompenzációs viselkedéseket (koplalás, hánytatás, hashajtózás, túledzés) mutat azért, hogy ellensúlyozza az alkohollal bevitt kalória mennyiségét, illetve meggyorsítsa a lerészegedést. A drunkorexia gyakori formája a hányásig történő ivás is, amelynek hatására mind az előzetesen elfogyasztott étel, mind az alkohol egy része elhagyja a szervezetet.
#2 Minden második bulizni járó fiatal nőt érinthet
Egyre több kutatás világít rá arra az aggasztó jelenségre, hogy a drunkorexia rendkívül elterjedt zavar a fiatal nők körében. Egy olasz tanulmányban például a 16-21 év közötti tinédzserek 12 százaléka jelezte, hogy az elmúlt 30 napban legalább egyszer korlátozta a kalóriabevitelét, mielőtt szeszes italt fogyasztott. A drunkorexiával érintett fiatalok ráadásul más problémás viselkedésekről is beszámoltak (koplalás, falásrohamok, hashajtók használata). Egy ausztrál főiskolás nők körében végzett kutatás pedig azt találta, hogy a megkérdezettek több mint fele koplal rendszeresen nagymértékű alkoholfogyasztás előtt. Ezt az előfordulási gyakoriságot egy francia és amerikai fiatalok részvételével zajló kultúraközi vizsgálat szintén megerősítette.
#3 A drunkorexia miatt sportolnak többet a nagyivók?
Azt gondolnánk, hogy a rohamszerű nagyivók egészségtelenebbül élnek, mint azok a kortársaik, akik nem isznak alkoholt. A kutatások nagy része szerint azonban ez nincs így. Ugyanis a binge drinkerek – tehát azok, akik rövid időn belül min. 5 vagy annál több alkoholegységet (egy korsó sör / 2 dl bor / 4 cl rövidital) fogyasztanak el a lerészegedés céljával – általában többet edzenek, mint mások. A maszkulin sportközegből eredő csoportnyomás, illetve a szenzoros élménykeresés ingervadászata mellett felmerült, hogy ezek a fiatalok az ivás negatív egészségügyi következményeit igyekeznek ellensúlyozni a testmozgással.
#4 A rohamszerű nagyivás önmagában is veszélyes
Egy 40 kampuszra kiterjedő, 25 000 amerikai egyetemistát vizsgáló tanulmány szerint a binge drinkerek gyakrabban vettek részt kemény fizikai igénybevételt jelentő edzéseken. A nagyivás mellett hajlamosak voltak étkezési zavarral összefüggő viselkedéseket produkálni. Körükben nagyobb volt a depresszió, valamint az öngyilkossági veszély kockázata, többen keveredtek verekedésbe, illetve magasabb volt az iskolai hiányzások aránya, átlagban pedig gyengébb jegyeket szereztek a hallgatók. A nagyivás negatív következményei tovább fokozódtak, hogyha valaki étkezés nélkül kezdte meg a lerészegedést.
#5 Milyen negatív hatásai vannak még a drunkorexiának?
Azok a személyek, akik korlátozzák az alkoholfogyasztás előtti kalóriabevitelüket, kutatások szerint nagyobb arányú, ivással összefüggő emlékezetkiesést tapasztalnak meg, nagyobb valószínűséggel folytatnak védekezés nélküli szexuális aktust, illetve megnövekedett agressziót mutatnak, és a fizikai sérülés veszélye is fokozódik.
#6 Legyen külön diagnózis a drunkorexia?
A drunkorexia nem pusztán az étkezési zavar és a problémás alkoholizálás együttes előfordulása, hiszen a jelenség mögött meghúzódó motivációkat nem könnyű különválasztani. 2018-as cikkükben Choquette és munkatársai ezért Food and Alcohol Disturbance (FAD; étel- és alkoholzavar) néven új diagnózis bevezetését szorgalmazzák: mivel egy rendkívül mérgező kombinációról van szó, fontos volna jobban odafigyelni rá a klinikumban és a közgondolkodásban.
Magyarországon különösen, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018 őszén publikált kutatása szerint a 15 éves magyar kamasz fiúk ittak a legtöbbet Európában: 41,2 százalékuk volt már életében legalább kétszer részeg. A lányok 33,5 százalékkal a 3. helyen végeztek a felmérésen, náluk csak a Walesben és Dániában élő serdülő nők mondták nagyobb arányban azt, hogy volt már ilyen tapasztalatuk.
