A mérgező antitest lehet a legújabb fegyver a rák elleni küzdelemben. Az eddigi tapasztalatok szerint a rákos megbetegedések számos formájára megoldást jelenthet a gyógyszer, a kutatások eredményeiről ezúttal a Science Alert számolt be.
Van még remény
Az antitest régóta az egyetlen gyógyszer, amely kivívta magának a lehetőséget, hogy szélesebb betegcsoporton is teszteljék a hatását. Az Egyesült Királyság kutatói egy 147 betegből álló klinikai vizsgálat keretén belül próbálták ki az új kezelést, ezzel felmérve a lehetséges mellékhatásokat és kockázatokat.
A tisotumab vedotin vagy röviden tv egy olyan hatóanyag, amely monoklonális antitestből és citotoxikus komponensből áll, melyek akár végzetes károkat is okozhatnak a sejtekben. Az antitest a szervezetben a szöveti faktorokat keresi, melyek olyan membránfehérjék, amiket az endothélium sejtjei csak az aktiválódás után bocsátanak ki. Az antitest ezekbe a fehérjékbe próbál bekerülni. A legtöbb daganatos megbetegedés kihasználja azt, hogy az egészséges sejtek rendelkeznek ilyen faktorral, és ezáltal blokkolják a szöveti faktorok működését, ezáltal pedig könnyen a citotoxikus antitest célpontjává válhat. Ebben az esetben a sejt elpusztítását a Monometil-aurisztatin E, egy olyan molekula végzi, amely megakadályozza a sejtek reprodukcióját.
„Az ilyen jellegű kezelésekben az az izgalmas, hogy a hatásmechanizmusa teljesen újszerű, hiszen a rákos sejtekbe jutva, belülről semmisíti meg azokat” – mondja Johann de Bono, az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének onkológusa. „Korábbi tanulmányok szerint többfajta rákos megbetegedésre jelenthet megoldást a módszer, főleg olyanokra, amelyeknek alacsony a túlélési aránya.”
Ezek közé tartozik a méhnyakrák, a húgyhólyag-, a petefészek-, a méhnyálkahártya-, a nyelőcső-, valamint a tüdőrák is.
Hatékony kísérlet
A húgyhólyagrákos betegek körében bizonyult a leghatásosabbnak a módszer, a résztvevők 27 százalékának stabilizálódott az állapota a kezelés hatására. A legkevésbé az méhnyálkahártyarákkal küzdő emberek körében volt sikeres a kezelés, azonban még itt is a betegek 7 százalékának javult az állapota.
„Érdekes látni a tisotumab vedotin hatását az eddig nehezen kezelhető rákos megbetegedések körében” – nyilatkozta Paul Workman, a Rákkutató Intézet vezetője. „Bízom benne, hogy a vizsgálatok sikerrel járnak, és remélem, hogy a betegek számára előnyös módszereket tudunk kifejleszteni.”
Ez a folyamat azonban lassú, az első vizsgálatok 2013-ban kezdődtek meg, és mindössze 27 beteget vontak be a kísérletbe. Másfél évvel később súlyos problémák merültek fel a résztvevőknél, mint például láz, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a nyálkahártya-gyulladás kialakulása. A gyógyszer alacsonyabb dózisa ezeket a mellékhatásokat csökkentette, bár a kezelés még mindig nem bizonyult problémamentesnek, gyakran fordult elő orrvérzés, hányinger vagy fáradtság a betegek között. Ezek azonban közel sem tűntek olyan súlyos mellékhatásoknak a rákhoz képest.
„A tv-kezelésnek könnyen kezelhető mellékhatásai vannak, és az eljárásnak pozitív hatásai voltak azok körében, akiknél a már ismert módszerek nem használtak” – állítja de Bono. A következő lépés a kezelés kiterjesztése a bél- és hasnyálmirigyrákban, valamint méhnyakrákban szenvedő betegek részére.
Fontos megjegyezni, hogy ez sem csodaszer, és nem valószínű, hogy minden rák gyógyítható lesz a módszer segítségével. De azokban az esetekben, amikor a már ismert kezelések nem segítenek, ígéretes lehet egy ilyen gyógymód fejlesztése. Ha minden jól megy, a kutatás következő fázisában a gyógyszer hatékonyságát és biztonságát hasonlítják majd össze más, hasonló kezeléssel. Mindehhez persze még rengeteg időre és pénzre van szükség, azonban az embereknek szükségük van olyan innovatív kezelésekre, amelyek hatékonynak bizonyulnak a már használt gyógymódokkal szemben ellenállóvá vált daganatok ellen is.
