Sokat ülünk, keveset mozgunk, a mobiltelefon és a számítógép mindennapjaink főszereplői, szervezetünk pedig szenved.
A figyelmeztetések többnyire csak arra terjednek ki, ez az életmód milyen káros hatással van a gerincoszlopra, pedig a kezünk normális működését is befolyásolja a technikai eszközök gyakori használata. A kézsebész arról beszél, egyre nagyobb számban fordul elő a csuklótáji alagútszindróma, amely alvászavarral, feszülő, fájdalmas kezekkel, zsibbadással, a kéz mozgás-beszűkülésével jár.
A lakosság nagy része naponta több órán át ül számítógép előtt, telefonja szinte már hozzánő a kezéhez, ez viszont gyakran jár együtt csuklótáji alagútbetegséggel. Többnyire a hormonális változások miatt a középkorú nők betegsége, illetve megerőltetés és gyakori számítógép, telefonhasználat miatt alakulhat ki. Az érintett eleinte nem is tudja, hogy baj van, csupán az állandó alvászavar bosszantja, majd megjelenik a kéz éjszakai feszüléssel együtt járó fájdalma, zsibbadása. Később azonban már nappal sem tudja rendesen használni a kezét és akár egy krumpli megpucolása, egy nyakkendő megkötése is problémát okoz.
„Csukló tájon a kéztőcsontok egy bizonyos alagutat alkotnak. Ennél a betegségnél a kézfejben lévő harántszalag összezsugorodik, emiatt az alagút beszűkül és a kéz fő idege, amely a kéz első három ujját látja érzés szempontjából nyomás alá kerül, zsibbadni és fájni kezd. Eleinte a problémák csak éjszaka jelentkeznek. A nappal a bokánknál lévő kis vizenyő ugyanis éjszaka, nyugalmi állapotban eloszlik az egész szervezetünkben, így a csuklónknál és a kezünkben is, ott pedig ödéma alakul ki, jobban beszűkül az alagút, amely különböző tüneteket okozhat” – mondta Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebész főorvosa.
Ha nem kezelik panaszokat, a helyzet súlyosbodik és az éjszakai kellemetlenségek már nappal is jelentkezhetnek, hosszabb távon pedig életminőség romlást okozhatnak. A szakorvos elmondta, eleinte sokszor nem is tudjuk megfogalmazni, mi a bajunk, pedig akkor már hónapok óta szenvedünk a panaszok miatt. A többség például azt mondja, az egész keze fáj, pedig valójában a kisujj és a gyűrűsujj tökéletesen működik.
„A kezelés az alagútbetegség súlyosságától függ, milyen módszer lehet eredményes, ezt a páciens panaszainak megismerése és a képalkotói vizsgálatok eredménye alapján lehet eldönteni. Ebben az esetben nem röntgen, CT-, vagy MR-vizsgálat a legjobb, hanem egy úgynevezett ENG, vagyis elektroneurográfiás készülékkel ellenőrizzük az idegek és az izmok működését” – tette hozzá a szakorvos.
Kezdeti stádiumban a kéz nyugalomba helyezése is elegendő, hogy a panaszok csillapodjanak, vagy megszűnjenek, később szteroidinjekciós kúra lehet a megoldás. Súlyos esetben már csak a műtét segíthet.
„Ebben is többféle módszer létezik, én egy speciális technikát alkalmazok. Az alagutat egy nagyon kis metszésből tárom fel teljes hosszában. Ennek köszönhetően kisebb, minimális lesz a hegesedés és így gyorsabb a gyógyulási időszak is” – árulta el Dr. Szalontay Tibor.
A rehabilitáció azonban itt sem megspórolható. A gyógytornát, különösen műtét után kiegészítik egy hegpuhító ultrahanggal, hogy a páciensnél minél hamarabb visszaálljanak a kézfunkciók, ezzel pedig folytathassa gondtalan mindennapjait.
A szakember kiemelte, ha a panaszok sokadjára jelentkeznek, nem érdemes várni, vagy kísérletezni, a megfelelő kézsebész felkeresésével ugyanis időt és pénzt spórolhatunk meg. Nem beszélve arról, mennyi fájdalommal együtt járó kellemetlenséget kerülhetünk el.
