Az antibiotikumoknál is hatékonyabb gyógyszer lehet a pókméregből

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az állatok által termelt különböző toxinok gyógyításban betöltött szerepe régóta ismert. A mérgek evolúciója rendkívül összetett folyamat: gazdáik (különböző hüllők, pókok, skorpiók, bogarak) túlélését évmilliókon át formálódó, fajonként egészen speciális összetételű méregkészlet segítette, ezért gyógyászati célú felhasználásuk pezsdítően izgalmas kutatási terület.

Nem véletlen, hogy ezekből a változatos összetételű vegyületekből hatásmechanizmusuk megfigyelése alapján számtalan gyógyszert tudtak már előállítani. Egyes kígyómérgek vérnyomás-zuhanást és ájulást okoznak, mások a véralvadást gátolják elvérzésig. Ezek a tulajdonságok egy megszelídített - sokszorosára higított, kémiailag is megtisztított - keverékben vérnyomáscsökkentő, vérrögképződést gátló szerként működnek. Az még nem tisztázott, milyen irányban segíthetnek nekünk a szívmegállást vagy bénulást okozó, savszerűen maró toxinok, de biztosak lehetünk benne: fel fogják térképezni.

A "bogárdokiként" is ismert zoológus és méregkutató, Michel Dugon lelkesítő TED előadásában a pókmérgekben rejlő beláthatatlanul sokféle lehetőségre hívja fel a figyelmet.

1. Mit tudunk a pókmérgekről?

Rengeteget és mégis szinte semmit: a pókmérgek gyógyászati célú felhasználása fiatalabb területe a méregkutatásnak, s a kutatók figyelme eddig a híresen mérges fajok (például a fekete özvegy vagy a tölcsérhálós pók) felé fordult. De az, hogy a lakásunkban szaladgáló, apró termetű nyolclábúak is több száz millió évet szántak arra, hogy tökéletesítsék vegyi fegyvereiket, olyan dolog, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni.

Nagyságrendileg tízmillióféle vegyi anyag található ugyanis meg a különböző fajok mételyeiben, s ezek közül eddig mindössze egy ezreléknyit sikerült feltérképezni, vagyis elképesztő mennyiségű a még megismerendő anyag. Michel Dugon és munkatársai pókoknak kínálnak szobát reggelivel, s cserébe egy adag mérget kérnek tőlük.

A pókokat, akiket véletlenszerűen gyűjtenek a klinikán és annak közelében, 1-2 napos pihenő és jól tartás után elkábítják, majd elektromos inger segítségével mérget nyernek belőlük. Aggodalomra nincs ok, a pókok nem szenvednek sérülést és 1-2 napos rekreáció (és méregkészletük újbóli feltöltése után) már mennek is vissza lakásainkba garázdálkodni.

A pókoktól nyert minimális mennyiségű toxint hajszálvékony kémcsőbe gyűjtik, fagyasztják, majd egy speciális szerkezet segítségével meghatározzák összetevőit. (A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy körülbelül száz pók mérge kellene egy esőcsepp méretű mennyiséghez.) A hatóanyagokat aztán többszörösére hígítják, és kezdődhet a kémiai lutri: próba szerencse alapon nézik, mit tud kezdeni az így nyert anyag a rákkal, baktériumokkal vagy a toxinokkal. Van, hogy semmit, de van, hogy egy egészen közönséges háztáji pók mérge bizonyul csodafegyvernek.

2. Mire kellenének nekünk most nagyon?

Évente 700.000 ember hal meg antibiotikum-rezisztens baktérium okozta fertőzés következtében, mert azok a szerek, amik 10-30 éve még működtek, mára hatástalanok egyes agresszív törzsekkel szemben. A helyzet ijesztő: lassan kifogyunk a bevethető antibiotikumokból. 30 évvel ezelőtt 10-15 új szer is piacra került néhány év leforgása alatt, az elmúlt öt évben mindössze kettő. Ha ez így megy tovább, hamarosan majdnem annyira védtelenek lehetünk a bakteriális fertőzésekkel szemben, mint a penicillin felfedezése előtt.

Az ellenség sajnos jó pár lépéssel előttünk jár, de egy egészen egyszerű, apró házipók mérge is atomerővel segíthet visszavágni. Dugon előadásában be is mutat egy szuperméreggel rendelkező pókot: a közönséges, szinte bármely háztartásban megtalálható és az előadásra Dugon farzsebében utazó apró állatka mérgének fél milliomod literje 10.000-szeresére hígítva képes lehet antibiotikum-rezisztens baktériumtörzsek elpusztítására. És igen, ilyesmik a te lakásodban is szaladgálnak. 

3. Tényleg pókméregből lesznek az új antibiotikumok?

Megvan az esélye, hogy így lesz, s annak is, hogy a méregben lévő anyagok további vizsgálatával a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és más krónikus betegségeket is tudunk majd kezelni. 

Ha érdekel, hogy dolgozik egy méregszakértő, s ha megismernéd Szofit, a pókot, akit Dugon a tenyerén hordoz, nézd meg az egész videót!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.