Anatómia kvíz: mennyit tudsz az emberi testről?

Harántcsíkolt izom, simaizom és szívizom. Az elsősorban a vázizmokban található harántcsíkolt izomszövet működtetése akaratunktól függ. A vázizomszövet gyors és erőteljes összehúzódásra képes, de hamar elfárad. Néhány belső szervünkben is megtalálható, ahol lényeges a gyors mozgás, például a nyelvben, a garat és a nyelőcső falában, valamint a mell- és a hasüreget elválasztó rekeszizomban. A simaizom összehúzódása a harántcsíkolt izomhoz hasonlóan az izomfonalak működésével történik, de a fonalak elrendeződése eltér a vázizométól, harántcsíkolat nem látható benne, és akaratunktól függetlenül működik. Simaizomszövet a belső szervekben található, viszonylag lassú, de hosszan tartó összehúzódásra képes. A szív izomszövete harántcsíkolt, akárcsak a vázizmok, de a rostok rövidebbek és csak egy-egy sejtmagot tartalmaznak. A szívizomszövet is gyors összehúzódásra képes, de nem fáradékony, tulajdonképpen ez a legaktívabb és legerősebb izom a szervezetben.

A külső elválasztású mirigyek nem alkotnak egy szervrendszert; az egyes mirigyek különböző szervrendszerekhez tartoznak. A külső elválasztású (exokrin) mirigyek az általuk termelt váladékot vagy közvetlenül a külvilágba (a bőr irigyei) vagy valamelyik olyan belső üregrendszerbe (pl. gyomor-bél csatorna) ürítik, amelyek természetes kapcsolatban állnak a külvilággal. Az ember fontosabb külső elválasztású mirigyei közé tartoznak a bőr mirigyei, a női emlő mirigyei, a légzőrendszer mirigyei, a férfi és a női nemi szervek mirigyei vagy a nyálmirigyek.

Érdekes, hogy egy ilyen összetett és végtére is megmagyarázhatatlan rendszernek, amely mi vagyunk, csak 11 féle atom alkotja a 99 százalékát: oxigén (65%), szén (18,5%), hidrogén (9,5%), nitrogén (3,2%), kalcium (1,5%), foszfor (1%), kálium (0,4%), kén (0,3%), nátrium (0,2%), klór (0,2%) és magnézium (0,1%).

A kihűlés fokozatai: 1. stádium tünetei: libabőr, didergés, remegés, sápadt bőr; 2. stádium tünetei: fáradékonyság, szótlanság, lassuló légzés és pulzus, hideg tapintású bőr, fájdalomérzet csökkenése, közömbösség, remegés megszűnik; 3. stádium tünetei: zavart beszéd, kékes-lilás bőr, gyengült vagy hiányos reflexek, izommerevség, eszméletvesztés, kritikus légzés- és pulzusszám, kamrafibrilláció; 4. stádium: klinikai halál.

Az emberi test legkisebb csontjai a hallócsontocskák, a kalapács, az üllő és a kengyel. A középfül üregében található három kis csont továbbítja a rezgéseket a belső fülnek, amelyeket az agy alakít át általunk hallott hangokká.

A közhiedelemmel ellentétben a nyelv nem osztható ízérzékelő régiókra és ezt te magad is tesztelheted. Elég, ha csak egy kis sót teszel a nyelved hegyére (ahol elvileg az édeset kellene érezned), és érezni fogod a sós ízt. A helyzet az, hogy a nyelvünkön nincsenek különböző zónák, ahol az egyes alapízeket kiemelten érzékeljük. A tudományos kutatások azt bizonyítják, hogy a nyelven az ízérzékelő receptorok nem egyenletesen helyezkednek el (vagyis van, ahol minden ízt intenzívebben érzünk, és van, ahol gyengébben), viszont az édes, a sós a keserű és a savanyú ízre való érzékenység elhanyagolhatóan kis mértékben változik a nyelv felületén.

A szemszínt a melanin nevű festékanyag határozza meg, amiből a kék szeműek szivárványhártyájában található a legkevesebb. A Föld népességének egyharmada kék szemű, az északi lakosoknál például, ahol kevés a napsütés, az írisz kék vagy szürke; míg a legelterjedtebb a barna szemszín.