Ez a 6 tényező növeli a cukorbetegség kockázatát

Becslések szerint hazánkban lassan már minden ötödik embert érinthet a 2-es típusú cukorbetegség, melynek előszobája az úgynevezett prediabétesz. A felmérések alapján a prediabéteszesek legalább egyharmada tíz év alatt cukorbeteg lesz, a többi érintett állapota változatlan marad, vagy vércukorszintjük különböző okokból normalizálódik. Ebben a folyamatban az életmód megváltoztatásának, az étrendnek, a testmozgásnak, a rizikófaktorok felmérésének, orvosi, dietetikusi tanácsoknak és természetesen a beteg felelősségének döntő szerepe van.

„A prediabétesz az az állapot, amikor a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem emelkedett olyan mértékben, hogy cukorbetegséget diagnosztizáljon az orvos. A prediabétesz tartós fennállása esetén nagy eséllyel alakulhat ki 2-es típusú cukorbetegség” – mondta a Preventionnek Elizabeth Halprin, a bostoni Joslin Diabetes Center endokrinológusa.

Európában a 6,0 mmol/l-t tekintik a normális vércukorszint felső határának, Amerikában szigorúbban 5,6 mmol/l-t. Ha valakinek 6,0-7,0 között van az éhhomi vércukorszintje, az elsősorban prediabétesz-gyanús és vércukorterheléssel – 75 g glukóz bevitele utáni 2 órás vércukorkontrollal – lehet pontosítani, hogy melyik állapotról van szó.

A kockázatok felmérésében elsősorban az okozhat nehézséget, hogy a prediabétesz általában nem jár különösebb tünetekkel, így csak vércukorterheléssel mutatható ki százszázalékosan a probléma. Nem véletlenül hívják fel a szakemberek a figyelmet a rendszeres szűrések fontosságára. Ugyanakkor akad néhány jele annak, hogy valakinél nagy valószínűséggel kialakul – vagy már kialakult – a prediabétesz. Lássuk a rizikófaktorokat!

shutterstock 332361638
Shutterstock

Súlygyarapodás

A felnőttkorban kezdődő 2-es típusú diabéteszes betegek körülbelül 80 százaléka elhízott, mégpedig elsősorban hasra terjedő, „alma típusú” zsírlerakódással. Fontos tudni, hogy a hasi zsír felhalmozódása miatt nő az inzulinrezisztencia kialakulásának esélye, ráadásul a súlytöbblet magas vérnyomást és vérzsíreltéréseket is okoz. „A túlsúly jelentősen megterheli a hasnyálmirigyet: az inzulintermelő sejtek a bennük felhalmozódó zsír miatt elveszítik speciális funkciójukat, túlélő módba kapcsolnak, és csak vegetálnak, vagyis nem járulnak többé hozzá a megfelelő anyagcseréhez” – magyarázta Halprin. Ha tehát valaki elsősorban a hasára és a csípőjére hízik, az számolhat azzal, hogy a belső szervei körül felhalmozódott zsírsejtek miatt közelebb kerül az prediabétesz állapotához, és ezáltal a cukorbetegséghez.

Tudtad, hogy a derékbőség sokkal pontosabb előrejelzője az elhízással kapcsolatos betegségeknek, mint a testzsírszázalék?

Cukorfüggőség

Egy-egy jutalomfalat időnként belefér, de ha napi szinten túltoljuk a cukros vackok nassolását, azzal könnyen előidézhetjük a prediabéteszt. A legjobb, amit tehetünk a megelőzés érdekében, ha kerüljük a finomított szénhidrátokban gazdag ételeket, a fehér kenyeret, a rizst, a tésztaféléket és a burgonyát, mert ezek csak ugráltatják a vércukorszintünket. Helyettük érdemes átállni a komplex szénhidrátokra (pl. teljes kiőrlésű gabonák) és az is jó, ha előnyben részesítjük a fehérjét és a zöldségeket.

Mozgáshiány

Sportolni azért is kellene mindenkinek, mert a rendszeres fizikai aktivitás segíti az inzulin hatékonyabb hasznosítását, no meg az egészség szempontjából ideális testsúly elérésében és megtartásában is, ezáltal pedig a prediabétesz megelőzésében is kulcsszerepe van. Ha nem vagy hozzászokva a testmozgáshoz, kezdd napi háromszor tíz percet sétálással, és törekedj arra, hogy fokozatosan eljuss a heti 150 perc mérsékelt intenzitású edzésekhez.

shutterstock 110873555
Shutterstock

Öregedés

Az időt nyilván nem tudjuk megállítani, de jó, ha tudjuk, hogy maga az öregedés is számos egészségi kockázattal jár, és köztük van a cukorbetegség is. Az Amerikai Diabétesz Társaság javaslata szerint éppen ezért indokolt 45 éves kor felett többek között a 2-es típusú cukorbetegség rendszeres szűrővizsgálata is.

Ugyanakkor nem ártana belátnunk, hogy számos elkerülhetetlennek tűnő panaszunk valójában nem az időskorban, hanem az életmódunkban gyökerezik, genetikai adottságaink ugyanis „nem alkalmazkodtak még a modern világhoz: az ínséges időkre tartalékolva továbbra is a szükségesnél több ételt veszünk magunkhoz, miközben a mozgást a minimumra szorítottuk” – hívja fel a figyelmet az ember saját felelősségére Rudi Westendorp holland orvosprofesszor. Hogyan változott az öregedés folyamata? Az evolúciós múlt és a modern környezetünk mennyiben határozzák meg a döntéseinket? Mi a baj az orvosi reflexszel? Hogyan előzhetjük meg, hogy az öregedés olyanná váljon, mint egy baleset lassított felvételen? Tartalmas évek című könyvében a szakember ezekhez hasonló kérdéseket boncolgat, és útmutatást is ad, hogy környezetünk átalakításával idős korunkban is megőrizzük egészségünket és életkedvünket.

Korábbi vércukorproblémák

A terhességi diabétesszel diagnosztizált nők állapota a szülés után nem normalizálódik teljes mértékben. Attól, hogy a szülést követő kontrollvizsgálatok során rendben találják a vércukorszintjüket, még megvan az esélye, hogy a későbbiekben kialakul náluk a prediabétesz. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nagy súllyal (legalább 4 kilóval) születik a gyerek.

Mindemellett érdemes a családi kórtörténettel is tisztában lenni, ha ugyanis a hozzátartozók közül van/volt már valakinek diabétesze, akkor nagyobb az esélye a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának.

Alváshiány

A legtöbb felnőttnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége, de persze vannak, akik ennél kevesebbel is beérik, és olyanok is, akik szeretik húzni a lóbőrt. Egy biztos: a sorozatos alváshiány növeli többek között a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívproblémák kialakulásának kockázatát, ezért nem szabad félvállról venni az alváskutatók tanácsait. A képlet nem bonyolult: ha jól és eleget alszunk, tovább és egészségesebben élhetünk.

+ 1 egy gyanús jel: szokatlan bőrproblémák

Vannak, akiknél semmi jele a prediabétesznek, míg másoknál az állandó szomjúságérzet vagy a gyakori vizelés lehet árulkodó, de bizonyos bőrelváltozások is utalnak inzulinrezisztenciára.

„A diabétesz előfutára lehet a könyök, a hónalj, az ujjpercek vagy a nyak hátsó részén megjelenő sötét elszíneződés vagy ugyanezeken a területeken megjelenő apró bőrkitüremkedések. Ennek az úgynevezett acanthosis nigricansként ismert bőrproblémának genetikai vagy hormonális okai is lehetnek, de azért is érdemes vérvizsgálatot csinálni, mert nem kizárt, hogy inzulinrezisztencia áll a háttérben, amiről pedig jól tudjuk, hogy a 2-es típusú diabétesz melegágya. A magas vércukorszint hatására fokozódik a bőrsejttermelődés, a melanin hatására pedig ezek a bőrfoltok sötétebbek lesznek. Ritkán ugyan, de ilyen bőrelváltozást okozhatnak petefészekciszták, hormonális vagy pajzsmirigyproblémák és daganatos megbetegedések is. De bizonyos gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók, kortikoszteroidok) és étrend-kiegészítők is kiválthatják” – nyilatkozta a Health-nek dr. Ronald Tamler, a Mount Sinai Klinikai Diabéteszintézmény igazgatója. Magyarországon másfél évtized alatt több mint 70 százalékkal nőtt a cukorbetegséggel orvoshoz fordulók aránya, és ez a tendencia folytatódik. Pedig nagyobb odafigyeléssel és rendszeres szűréssel meg lehetne előzni a betegséget.

Oszd meg másokkal is!
Mustra