Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések számítanak fő haláloknak; jelenleg minden negyedik magyar ember rákban hal meg. Mindeközben az összes rákbetegség egyharmada megelőzhető, ha felismerjük a rizikófaktorokat: alkohol, dohányzás, elhízás, mozgáshiány, helytelen táplálkozás és stressz.
A dohányzás és a helytelen táplálkozás szerepe (különösen olyan gyakori daganattípusokban, mint például a tüdő- vagy a vastagbéldaganatok) viszonylag közismert, azonban a mozgásszegény életmód jelentősége már sokkal kevésbé. Pedig a mozgás – a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség dokumentuma szerint – legalább 30 százalékos arányban játszik szerepet a daganatok kialakulásának megelőzésében.
A prevenciós jelentőségén túl egyre több bizonyíték mutatja, hogy a fizikai aktivitásnak nagy szerepe van az érintett betegek gyógyulásában is, és nemcsak a kezelés esetleges mellékhatásainak enyhítésében, de a betegség rosszabbodási vagy kiújulási valószínűségének csökkentésében is. Orvosi kutatásokból tudjuk, hogy például a mellrák kiújulásának és az érintett beteg elhalálozásának esélyét 40 százalékkal csökkenti az előírt mennyiségű mozgás elvégzése.
Egy orvosszakmai ajánlás szerint minden nap tízezer lépést kell(ene) megtenni, ami nagyjából 6,5 kilométert jelent. Nem biztos, hogy ez mindenkinek elsőre sikerülni fog, de azt tudatosítani kell, hogy az ember már azzal is sokat tesz az egészségéért, ha kicsit aktívabb életet él. Nem kell óriási dolgokra gondolni: ne szállj fel feltétlenül a buszra vagy a metróra, illetve szállj le két megállóval előbb, és ha ülő foglalkozást végzel, tegyél meg valamennyi utat a munkahelyedig gyalog.
„Képesek vagyunk rá. Képes vagyok rá.”
Ez a szlogenje az idei rákellenes világnapnak (február 4.), amelynek középpontjában ezúttal a mozgás szerepe áll. A szervezők célja, hogy mindenki felfedezhesse, hogy – akár egyedül, akár társakkal közösen – tehet a rákbetegség ellen.
Ha csapatban motiváltabb vagy, csatlakozz az Örökmozgó kilométergyűjtő programhoz!
A Magyar Rákellenes Liga 2018-ra meghirdeti a mozgás évét annak érdekében, hogy minél több embert aktívabb életmódra bírjon. Az „Örökmozgó” kilométergyűjtő programjuk keretében arra bátorítanak mindenkit, hogy gyalogoljon, biciklizzen, ússzon, ki-ki saját képességei és lehetőségei szerint, egyénileg vagy közösségben. Ha valaki tanácstalan vagy társaságra vágyik, forduljon bátran a Magyar Rákellenes Ligához: minden alapszervezetük szervez ilyen programokat idén.
A Föld és a Nap közötti távolság földi mértékkel mérve igen nagy: 149 600 000 km. A fénynek nyolc percre van szüksége, hogy megtegye, de nekünk? Pedig még gyalog, úszva, kerékpározva is megtehető egy év alatt. Ez egyedül persze lehetetlen, de akik csatlakoznak a közösséghez, van rá egy évük.
Számoljunk egy kicsit:
- Ha tízmillióan csatlakoznak a felhíváshoz: mindenkire jut évi 15 kilométer. Ez a napi 41 méter nem kihívás, WC-re menet többet teszünk meg ennél.
- Ha egymillióan vesznek részt benne, akkor 150 kilométert kell megtenni.
- Ha százezren, akkor fejenként és évenként 1500 kilométert kell megtenni. Ez napi 4,1 kilométer.
Hogyan is lehetséges ez?
- Ha két megállóra nem szállunk fel a buszra, vagy két megállóval előbb szállunk le, megtettünk 400-500 métert.
- Ha hét közben sétálunk fél órát, megtehetünk két kilométert.
- Ha hétvégén rászánunk fél napot és kirándulunk egyet, megerőltetés nélkül megtettünk 10-12 kilométert.
- Ha kerékpárra pattanunk, egy óra alatt tekerhetünk 15 kilométert.
- Ha megkerüljük a Velencei-tavat, az már 50 kilométer.
- Egy hétvégi kerékpártúra alatt pedig 150-200 kilométert is megtehetünk.
Ha regisztrálsz az „Örökmozgó” programba, részévé válsz egy olyan közösségnek, akik tenni akarnak és tudnak az egészségükért, és egész évben feltölthetik és nyomon követhetik a teljesítményüket. A Liga nem csak magánszemélyek, hanem közösségek, cégek csatlakozását is várja, akár munkavállalói programként, akár csak támogatóként.
A daganatok kialakulásának megelőzése érdekében természetesen számos egyéb dolgot is tehetünk, ráadásul életkortól függően mindig mást:
Magzati és csecsemőkorban az egészséges testtömeg fenntartása, az egészséges táplálkozás, valamint terhesség alatt a rákkeltő anyagokkal történő érintkezés kerülése segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát. A szoptatás védi az anyát a mellrák későbbi kialakulásának kockázatától, illetve extra védelmet biztosít a baba számára is. A csecsemőnek 1-2 éves korban meg kellene kapnia a hepatitis B-védőoltást, ami védelmet nyújt a májrák kialakulása ellen.
Gyermekkorban az egészséges életmód – beleértve a kiegyensúlyozott étrendet és a fizikai aktivitást – az, ami az élet korai szakaszában segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát. Tíz év alatti gyermekekre különösen erős hatással vannak a rákkeltő anyagok (pl. cigarettafüst, autók kipufogógáza), vegyi anyagok (növényvédőszer, BPA-tartalmú anyagok), vagy ha túlzott napsütésnek vannak kitéve. A 9-13 éves korú lányokat be kell oltani HPV (humán papillomavírus) ellen, és a szülőknek, családoknak, tanároknak, gyermekeknek tisztában kell lenniük a kisgyermekeknél jelentkező rák jeleivel és tüneteivel.
A serdülőkor egy kritikus időszak, ekkor kezd kialakulni a jövőbeni egészségmagatartás, beleértve a dohány- és alkoholfogyasztást, valamint a helytelen táplálkozást – ami mind hozzájárulhat a daganatok kialakulásához. Érdemes a gyereket napi szintű mozgásra ösztönözni, de ha lehet, ő válassza meg, milyen sportot űz szívesen. Elengedhetetlen a szexuális felvilágosítás is, tájékoztatni kell a tizenéveseket arról, hogyan csökkenthetik a HPV és a HIV kockázatát, hiszen mindkét betegség rizikófaktor.
Felnőttkor: Harmincéves kortól a nőknek védettséget kell kapniuk a méhnyakrák ellen. (Ez országtól függően lehet HPV-teszt, Pap-teszt vagy egy ellenőrző vizsgálat). A magas kockázati tényezői csoportba tartozókat (dohányzók) szájüregi daganatokra vonatkozó vizsgálattal kéne ellenőrizni.
Idősebb korosztály: Ötvenéves kortól kezdődően minden nőnél és férfinél vastagbélrákot kellene szűrni, 50 év feletti nőknél pedig 2 évente mammográfiai vizsgálatot kellene végezni.
Ha tehát mindenki a legjobb tudása szerint helytáll; ha az állam jó minőségű szűrési és kezelési lehetőségeket kínál, ha a civil szervezetek megfelelően támogatják az érintetteket és aktívan részt vesznek az egészségnevelésben, illetve ha az egyének eljárnak az indokolt szűrésekre, valamint igyekeznek egészségesen élni, akkor eredményesebben megakadályozhatjuk a daganatos betegségek kialakulását.
