Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
2017 legolvasottabb pszichológiai cikkei következnek Trumptól a forgalmi dugókon át az igazi férfiasságig.
Az elmúlt évben pszichó-vonalon is sokat erősödtünk, tavasztól két új pszichológus szerzőnk, Szalay Ágnes és Csonka Balázs cikkeit is olvashattad a Díványon. Hogy mennyire sokszínű is a pszichológia mint tudomány, jól mutatja, hogy a tavalyi év öt legnépszerűbb cikke öt teljesen különböző területet mutatnak be a klinikai lélektantól a párkapcsolatokon át a közlekedéspszichológiáig.
#5 - Trump
Mára már több, mint 60.000 pszichológus és pszichiáter írta alá Dr. John Gartner petícióját, melyben Donald Trump leváltását kezdeményezi az elnök súlyos mentális betegségére hivatkozva. A többek között Philip Zimbardót is soraik közt tudó csoport a mentálhigiénés szakemberek kötelezettségének tekinti, hogy figyelmeztessék a pszichés zavarok területén kevésbé járatos embereket a lehetséges veszélyekre . - írtuk még augusztusban. A 60.000 azóta csaknem 70.000, a kérdés azonban maradt: lehet-e közszereplőket személyes interjú nélkül diagnosztizálni? Csonka Balázs pszichológus írásában éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az egész történetben egyáltalán nem a diagnózis számít: "A narcizmus ugyanis önmagában egy vonás, egy emberi működésmód: van, akire alig jellemző és van, akire nagyon. És van, akinek ez problémákat okoz az életében, és van, akinek nem. Simán lehet, hogy valaki egy alapvetően narcisztikus személyiségműködéssel komoly üzleti és politikai sikereket ér el Ahogy az is lehet, hogy az élet más területein ugyanő már kevésbé sikeres, ami visszavezet a személyiségzavar kérdéséhez. Ettől függetlenül azonban maga a narcisztikus működés egy könnyen megfigyelhető és körülhatárolható jelenség, melynek jellemzői és következményei régóta jól ismertek a szakemberek számára. Attól, hogy valakire nem lehet (és nem is kell) bélyeget sütni, nem lesz kisebb a veszély, amit magában hordoz. A veszélyt ugyanis nem a diagnózis, hanem az illető működésmódja hordozza." - írja.
#4 - Párkapcsolat-mítoszok
Számos nehézséggel, kihívással találja szembe magát ma bárki, aki párkapcsolatát jól szeretné működtetni. Elsőre talán furcsának tűnhet, de az egyik legnagyobb ilyen kihívás éppen az, ahogyan a párkapcsolatokról gondolkodunk. A téves elgondolások és hiedelmek, a párkapcsolat-mítoszok azért tudnak igazán veszélyesek lenni, mert könnyen félreértjük általuk egymást, mert sokszor illúziók felé törekszünk, mert döntéseinkhez nem létező következményeket társítunk. Meg mert általában észre sem vesszük őket - írja Sákovics Diana, aki idén könyvet is megjelentetett a párkapcsolatok pszichológiájáról. A hat leggyakoribb ilyen mítosz a pszichológus szerint, ha:
- azt hisszük, ugyanúgy gondolkodunk
- azt hisszük, a kapcsolatot magára lehet hagyni
- elvárjuk, hogy a másik a legjobb barátunk és a boldogságunk forrása legyen
- meg akarjuk változtatni a partnerünket
- azt hisszük azért, mert szeret, partnerünknek mindig tudnia kell azt is, mit érzünk
- azt hisszük, minden szabadidőnket együtt kell töltenünk
"Egy olyan viszony, ahol a felek természetesen megélhetik a számukra fontos dolgokat, vagy akár az egyedüllétet, egyszerre nyújt biztonságot, szabadságot és teret a személyes fejlődéshez. Ráadásul ezekben a kapcsolatokban valószínűbben marad meg a szerelem is." - teszi hozzá a szakember.
#3 - Szülőség
"Nehéz manapság szülőként megfelelni. Okos tanácsok jönnek mindenhonnan. És közben meg százfelé rohanunk. [...] Húzósabb időszakokban az ember szülőként azon kapja magát, hogy szinte csak irányít és fegyelmez. Csináld ezt, vedd fel, edd meg, indulj el, nem mondunk ilyet… Ez pedig nem vezet jó szülő-gyerek kapcsolathoz. Pedig azok a pillanatok, amikor egymásra nevettek a gyerekeddel, amikor sietség nélkül elmerültök együtt valamiben, vagy hosszan megölelitek egymást, nagyon sokat adnak." - írja cikkében Szalay Ágnes pszichológus. Szerencsére itt nem áll meg a történet, hiszen a szakember konkrét tanácsokkal is segíti a szülőket. Olyan tanácsokkal ráadásul, amelyeknek a való életben is hasznát vehetjük, vagyis számolnak vele, hogyan is él ma egy ember, akinek gyereke van. Az időhiánnyal, a stresszel, a "százfelé szakadással".
#2 - Dugó
Biztosan ti is sokan tettétek már fel a kérdést, miért három sávos Fehérvártól az M7-es autópálya, ha olyan sokan nem használnak csak kettőt. Mert hiába az a sok "Tartson jobbra!" tábla, hiába a VÉDA rendszer, hiába a duda és a fénykürt, még így is bőven akad, aki simán megy a középső sávban, mintha az szabályos, biztonságos vagy legalább kicsit is észszerű lenne. Szalay Ágnes a közlekedéspszichológia szemszögéből mutatta be a problémát, cikkéből pedig kiderült, hogy a jobbra tartás be nem tartása főként a bizonytalan autósokra jellemző. Számukra a középső sáv a biztonságot jelenti, a szabálysértés így csökkenti vezetés közbeni szorongásukat. Amit a villogás, a dudálás, az anyázás viszont növel. "Mit lehet tenni?" - teszi fel a kérdést a szakember - "Hiszen a nem lehúzódást leginkább a félelem táplálja, és az csak növekedni fog ettől. Érzékenyebb és empatikusabb módszerekkel lehet változást elérni. Több autópályás gyakorlással az oktatás során, a jobbra tartás érdemeinek sűrűbb bemutatásával, azzal, ha széles rétegekben tudatosul, hogy az utakat úgy a legbiztonságosabb használni, ahogy kitalálták őket."
#1 - Férfiasság
Az igazi férfi nem beszél az érzéseiről. Aztán meghal. - ezzel a címmel írt először a klasszikus férfiasságkoncepció veszélyeiről Csonka Balázs pszichológus. A tradicionális férfiszerep-elvárások igen komoly egészségkockázatokat hordoznak, és a mindennapi életben is számos nehézségben megjelennek. A szexizmus ennek alapján már korántsem csak egy társadalmi kérdésnek, de egy jelentős egészségpszichológiai problémának is tűnik. - vonja le az egészség- és szociálpszichológiai kutatások eredményeit a szakember. De mi is az a klasszikus férfiasságkoncepció, amire fiainkat neveljük, és amit (férfiként és nőként egyaránt) elvárunk a férfiaktól? 2017 legolvasottabb pszichológiai témájú cikke szerint a kompetencia, az érzelmek ki nem fejezése, a teljesítmény, a nők fölé rendeltség és a férfias kinézet. Ezek (vagy ezek látszatának) folytonos fenntartása azonban nem csak a férfiak testi egészségét, de társas kapcsolataikat (és persze párkapcsolatukat) is veszélyeztetik. Érdemes tehát alakítani ezen a társadalmi koncepción, érdemes kimondhatóvá, felvállalhatóvá, megélhetővé tenni mindazt, ami férfiasságtól-nőiességtől teljesen függetlenül emberi. - írja a pszichológus.
