Én egyébként nem dohányzom. Na jó, kocadohányos vagyok, de ettől a heti egy-két száltól nem lesz semmi bajom - szabadkozott anno a gólyatáborban egy újdonsült egyetemista, aki buzgón igyekezett beilleszkedni az új közegbe. Aztán mégis láncdohányos lett belőle, pedig szentül meg volt győződve róla, hogy soha nem fog “rendesen” rászokni a cigarettára. Talán már akkor késő volt, amikor ezt kijelentette.
Az alkalmi dohányosok azok, akik nem gyújtanak rá minden egyes nap, vagy átlagosan kevesebb mint egy szál cigarettát szívnak el naponta. Őket nem a nikotin tartja függésben, hanem inkább maga a dohányzás rítusa, ezért csak bizonyos alkalmakkor vagy helyzetekben gyújtanak rá; van, aki esténként, van, aki hétvégenként, szórakozóhelyen vagy csak a barátokkal cigarettázik, néha kicsit többet is szív, mégsem tekinti magát dohányosnak.
A statisztikák szerint az alkalmi dohányosok száma folyamatosan nő: a Brit Szív Társaság adatai alapján az Egyesült Királyságban jelenleg kb. 1,1 millió társasági dohányos él, egy Amerikában, 31 állam bevonásával készült tanulmány szerint pedig 1996 és 2001 között 16 százalékról 21 százalékra nőtt a számuk.
De tényleg nagyobb biztonságban vannak?
Ha a daganatos megbetegedések kockázatát vesszük figyelembe, akkor egyértelmű, hogy „minden egyes elszívott cigaretta növeli a tüdőrák kialakulásának esélyét, így ilyen szempontból a láncdohányosok vannak a legrosszabb helyzetben” – állítja John Britton, a Nottinghami Egyetem kutatója. Ettől függetlenül azonban az alkalmi dohányosok sincsenek biztonságban, hiszen minden egyes szál cigaretta visszafordíthatatlan károkat okoz a tüdőfalban; a dohányban és füstben lévő finom részecskék felhalmozódásának köszönhetően pedig komoly légzési problémák is kialakulhatnak.
Aki pedig azt gondolja, hogy a dohányzást kompenzálhatja egészséges életmódbeli szokásokkal, például rendszeres testmozgással, azt ki kell, hogy ábrándítsuk. „Azzal, hogy cserébe sokat mozgunk, vagy hogy esetleg felhagyunk a dohányzással, nem szabadulunk meg a már kialakult ártalmaktól, hiszen a tüdő nem képes a regenerálódásra” – figyelmeztet a szakember.
A szív-érrendszeri problémák és a szívroham szempontjából pedig ennél is lesújtóbb a kocadohányosok helyzete, a szívroham ugyanis a legnagyobb azonnali kockázat a társasági dohányosoknál. „A rák vagy a légzőszervi problémák kockázataival szemben a szívproblémák esélye nem lineáris: az első szál cigaretta jelenti a legnagyobb veszélyt, ami után fokozatosan nő a szívroham kockázata” – magyarázza Robert West, a University College London kutatója.
Érdekes módon a nem dohányzókkal szemben a dohányosoknak nagyobbak a túlélési esélyeik, miután egy szívrohamot vagy traumatikus sérülést követően kórházba szállítják őket. Erre az lehet a magyarázat, hogy a dohányzás okozta káros hatások - mint a szervezet gyulladásos reakciójának túlműködése vagy a vérrögképződés egy-egy életveszélyes helyzetben védelmet nyújthat.
Persze a dohányosok paradoxonja nem lehet mentség a rossz szokás fenntartására, és a pontos mechanizmust még mindig vizsgálják a kutatók.
És hogy ne csak elrettentő példákat soroljunk, íme néhány motiváló tényező, hogy mielőbb felhagyj a dohányzással, akár napi szinten, akár alkalmanként gyújtasz rá:
- A leszokást követő egy éven belül a dohányzáshoz köthető szívbetegségek kialakulásának kockázata a felére csökken.
- Ha pedig harminc éves kora előtt hagy fel valaki a dohányzással, akkor akár 97 százalékkal kisebb esélye lehet annak, hogy a dohányzáshoz köthető egészségügyi problémák miatt hal meg az illető.
- Újabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy a leszokással éveket nyerhetünk. A megfigyelések alapján a szív-érrendszeri megbetegedés következtében elhunytak közül a dohányosok átlagosan 5 és fél évvel hamarabb haltak meg, mint a nemdohányzók. Azok viszont, akik korábban dohányoztak, majd felhagytak a rossz szokással, 2 és fél évvel hamarabb haltak meg – még akkor is, ha igen későn, a 60-as éveikben szoktak le a cigarettáról.
- Ha további érdekességeket és hasznos infókat olvasnál vagy kíváncsi vagy a dohányzással és a leszokással kapcsolatos leggyakoribb tévhitekre, akkor kattints ide, ide, ide és ide.
Az E-cigi jó. Legalábbis jobb, mint a hagyományos.
Persze mondani könnyű, hogy szokj le róla, és ez alól a társasági dohányosok sem kivételek, akiknél ugyanúgy fennáll a függőség. Lehet, hogy egyáltalán nem szenvednek, ha egy-két napot ki kell bírniuk cigaretta nélkül, ám bizonyos körülmények azonnal kiváltják belőlük a pszichés addikciót.
Még azoknak is, akik átlagosan kevesebb mint egy szál cigarettát szívnak el egy nap, nehezükre esik, hogy teljesen felhagyjanak a káros szokással, a statisztikák szerint ugyanis 65 százalékuk fél éven belül visszaesik. „Az elektromos cigaretta használata kielégítő lehet azok számára, akikre helyzettől és helyszíntől függően jön rá a sóvárgás, és mivel dohányt nem tartalmaz, kevésbé mérgező, mint a hagyományos cigaretta. Bár a hosszú távú alkalmazásának következményeit egyelőre nem ismerjük, rövid távon megfelelő, de legalábbis sokkal kevésbé rossz alternatíva lehet a hagyományos cigarettához képest” - fűzte hozzá West.
