Nem mi vagyunk a leglustább nép!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Stanford Egyetemhez köthető tanulmány szerzői az okostelefonok lépésszámlálói nyújtotta lehetőségeket kihasználva elemezték ki, hol mennyit sétálnak az emberek egy nap, és mindez milyen összefüggésben van az adott országban élő elhízott emberek számával.

A BBC-n részletezett globális felmérés alapján úgy tűnik, a magyarok és a többi európai nemzet lépéselőnyben van ugyan Dél-Amerika országaihoz, vagy épp az indonézekhez képest, az átlag lépésszám ugyanakkor nem igazán képes megjósolni, melyik országban mekkora probléma az elhízottság. 

Izgága hongkongiak

A kutatók egyébként egy a napi aktivitásunkat szemmel tartó alkalmazás segítségével tettek szert az eddigi hasonló kutatások alapját képező adatbázisok méreténél nagyságrendileg nagyobb, 68 millió napnyi adathalmazra. A 700.000 ember adatai alapján létrehozott adatbázis szerint a Föld egy átlagos lakója 4961 lépést tesz meg egy nap. A legaktívabbak Hongkongban voltak az emberek, ők 6880 lépést tesznek meg egy nap, majdnem kétszer annyit, mint a lista végén kullogó Indonézia renyhe állampolgárai.

Az egy-egy országot érintő elhízás mértékére vonatkozólag ugyanakkor nem lehet messzemenő következtetéseket levonni csupán az átlag lépésszám alapján, az ugyanis a legaktívabbak és a leglustábbak közötti különbségek alapján határozható meg a tanulmány szerint. Minél nagyobb ez a különbség, annál komolyabb problémát jelent egy adott országban az elhízás. A svédek esetében például meglehetősen kicsi volt a legaktívabbak és a leglustábbak életstílusa közötti különbség, és így az elhízottság is. A nagyjából azonos átlag lépésszámot produkáló Egyesült Államok és Mexikó esetében viszont egyértelmű a különbség: az Egyesült Államokban a napi aktivitás terén megmutatkozó nagyobb egyenlőtlenség az elhízottság szempontjából is rosszabb eredményeket szült.

Fotó: Shutterstock

A nők sokhelyütt kevesebbet mozognak

Az egyenlőtlenségek egyébként sok esetben a nemek közti teljesítménykülönbségeknek köszönhetők. Japánban például, ahol nagyjából ugyanakkora aktivitás jellemzi a nők és a férfiak mindennapjait, az elhízás sem jelent problémát, ugyanakkor az Egyesült Államokban és Szaúd-Arábiában, ahol a nők kevesebbet mozognak, az elhízás is több embert érint.

A kutatók szerint mindez nagyban segítheti az egyre nagyobb problémát jelentő elhízás elleni hatékonyabb fellépést. Feltérképezhetővé vált például az adatok segítségével az, melyik amerikai városok kialakítása kedvez inkább a gyalogos közlekedésnek: Houstonban és Memphisben például jóval többet kell autóznia a embereknek, hogy eljussanak A-ból B-be, mint a jóval gyalogosbarátabb New Yorkban vagy San Franciscóban. 

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.