A cukros üdítők egészségesebb alternatívájának gondolt italokkal is érdemes csínján bánni.
Bár valószínűleg senki nem gondolja, hogy egy cukormentes kóla magába szivattyúzása egészséges módja a folyadékbevitelnek, valószínűleg sokan nyugtatgatják magukat azzal, hogy ez még mindig jobb, mint egy tonnányi cukrot tartalmazó normál változat felhörpintése. Számukra bizony rossz hír lehet a Science of Us cikke, és az az ennek ellentmondani látszó kutatás, ami az édesítőszeres üdítőitalokat a demencia és az agyvérzés nagyobb valószínűségű előfordulásához köti.
A Stroke nevű folyóiratban publikált kutatás 2888 45 év feletti, és 1484 60 évesnél idősebb résztvevő folyadékbevitelét vizsgálta, méghozzá 10 éven keresztül. A Bostoni Egyetem kutatói azt találták, hogy a naponta egy cukormentes üccsit magukba döntő nők és férfiak háromszor akkora valósínűséggel szenvednek demenciától, és nagyobb valószínűséggel kapnak agyvérzést is.
A kutatók nagy meglepetésére, a cukros üdítőitalokat előnyben részesítők nem voltak a „diétás” alternatívákat fogyasztókhoz hasonló mértékben veszélyeztetettek. A cukorral önmérgezők esetében ugyanakkor gyorsabb volt az agy öregedésének folyamata, rosszabb volt az emlékezőképességük, és kisebb a hippokampuszuk.
A kutatás célja alapvetően a helyzet felmérése volt, egyelőre nem teljesen egyértelmű tehát a kapocs az édesítőszeres üdítők és az említett megbetegedések között. Ugyanakkor nem ez volt az első kutatás, ami hasonló következtetésre jutott az ilyen üdítőkkel kapcsolatban. És hogy milyen alternatívát javasol a Bostoni Egyetem? Igyon mindenki vizet!
A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (International Sweeteners Association - ISA) állásfoglalása
Pase és szerzőtársai kutatási eredményeit áttekintve a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA) arra hívja fel a figyelmet, hogy csupán egy olyan újabb megfigyeléses vizsgálatról van szó, amely továbbra sem mutat be a diétás üdítőitalok fogyasztása és egyes betegségek – ebben az esetben az agyvérzés (stroke) vagy a demencia (időskori elbutulás) – kialakulása között oksági viszonyt magyarázó, hihető mechanizmust és meggyőző bizonyítékokat.
Tény, hogy a nevezett tanulmány megállapításai csak egy kis csoport adataira alapulnak: összesen 2888 45 éven felüli és az 1484 60 éven felüli személyt vizsgáltak, ebben a körben pedig 97 agyvérzéses és 81 demenciás esetet regisztráltak. Miután igen kis számokról van szó, az alacsony cukortartalmú, édesítőszerrel készült üdítők fogyasztása tekintetében csak három csoportot különítettek el: az ilyen üdítőket nem fogyasztók, az alkalmi fogyasztók (napi gyakoriságnál ritkábban) és a rendszeres fogyasztók (napi egy vagy több adag üdítő) csoportját. Ebbe a legutolsó csoportba mindössze 519-en tartoztak, körükben pedig kevesebb, mint két tucat esetben következett be agyvérzés vagy demencia. Ezen felül a kockázatok terén sem látható meggyőző trend, az ischaemiás stroke kockázata például még a diétás üdítők alkalmi fogyasztói között is kb. kétszeres volt.
Carlo La Vecchia, a Milánói Egyetem professzora a tanulmány megállapításai kapcsán megjegyezte: „a diétás üdítők fogyasztása és a stroke közötti kapcsolat kevésbé erős abban a harmadik statisztikai modellben, amely azokat a további kardiometabolikus változókat is figyelembe veszi, amelyek a magasabb stroke-kockázathoz társulhatnak. Éppen ezért lehetséges, hogy pl. egy pontosabb és/vagy olyan tényezőket, mint például a vérnyomás is vizsgáló kutatás kevésbé erős kapcsolatot tárna fel. A komplexebb harmadik statisztikai modellben nincs szignifikáns kapcsolat a demencia és a diétás üdítők fogyasztása között”.
Tény, hogy ha a meglévő magas vérnyomás betegséget, mint a legnagyobb stroke-kockázati faktort figyelembe vesszük a statisztikai elemzés során, a diétás üdítők fogyasztása és a stroke-ok közötti kapcsolat már gyengének bizonyul. Hasonlóképpen tovább csökken a diétás üdítők és a demencia közötti kapcsolat nagyságrendje, ha a szerzők figyelembe veszik a cukorbetegség, mint lehetséges zavaró tényező hatását. Végül az a metódus is korlátozza e tanulmány megállapításainak érvényességét, amellyel a táplálkozási szokásokat vizsgálták. Önbevalláson alapuló élelmiszerfogyasztási gyakorisági kérdőívet (Food Frequency Questionnaire - FFQ) használtak, amely a személyes visszaemlékezés bizonytalanságai miatt pontatlan lehet, így – ahogyan azt a tanulmány szerzői is elismerik – a modellben is hibalehetőséghez vezethet.
Míg a Pase és szerzőtársai által jegyzett tanulmány megállapításai csupán megfigyelésre épülnek, megalapozott és erős, klinikai vizsgálatokkal igazolt tudományos bizonyítékok széles tárháza áll rendelkezésre arról, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek és az azokat tartalmazó diétás üdítők hasznos eszközt jelenthetnek a cukor- és energiabevitel csökkentésében, ha a cukor helyett alkalmazzák azokat.
