Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy friss hazai felmérésből ez is kiderült, valamint az is, hogy ez már rég nem a háláról, hanem az előnyökről szól.
A magyar egészségügy több sebből vérzik, és az egyik fontos kérdés, amit tisztába kellene tenni, az a hálapénz rendszere. És egy új, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös kutatásából kiderült, hogy ez nemcsak a betegek számára fontos, az orvosok 96%-a is hálapénzmentes egészségügyben szeretne dolgozni. Részletek a hajtás után!
A módszertan
2017 januárjában történt online adatfelvétel során 907 magyar orvos töltötte ki a 20 perces kérdőívet. A válaszadás önkéntes volt. Az orvosok oldaláról tapasztalt nagy érdeklődést jól mutatja, hogy a szokásosnál rövidebb idő alatt sikerült elérni a mintaszámot. Ez a nagyfokú érdeklődés bizonyítja azt, hogy az orvostársadalom jelentős részét ez a téma foglalkoztatja, és igen, a felmérésben a "hálapénzes területeken" dolgozó orvosok is részt vettek, lásd szülész-nőgyógyászok, kardiológusok és sebészek.
Mi a motiváció?
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mégis miért adunk hálapénzt. Friss lakossági kutatás egyelőre nem készült, de az orvosok szerint ezek a főbb okok:
- az emberek úgy vélik, hogy egyébként nem részesülnének megfelelő szintű ellátásban, figyelemben
- általános gondolkodás, hogy a pénzzel előnyt szerezhetnek
- alacsony orvosi bérek miatt
- megszokás
- a hosszú várakozási idő/várólista kikerülése
- valóban hálájuk kifejezéseként, „önkéntesen” adják
2013-ban egyébként még minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezésének megnyilvánulása. Ez mára gyökeresen megváltozott, harmaduk meglátása szerint a hálapénz a betegek gondolkozásában, a megfelelő ellátás megváltásának az eszköze, ahogy dr. Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke fogalmazott, a "félelem bére" , és megjegyezte, egyfajta önigazolás a szakemberek részéről, hogy olyan nagyra értékelték azt a szempontot, hogy a páciensek tényleg hálából adnak nekik pénzt.
És nem ez az egyetlen változás, ami bizonyos szempontból biztatónak tűnhet:
- 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek aránya
- 12 százalékkal csökkent az átlagosan egy betegtől kapott hálapénz összege
- 22 százalékkal csökkent az átlagosan egy hónapban kapott hálapénz összege
A kutatással kapcsolatos sajtótájékoztatón felmerült a kérdés, hogy mégis országos szinten évente mennyi pénz vándorol át így az orvosok zsebébe, de ezt nyilván soha nem fogjuk megtudni, hiszen seni sem szívesen vallja be, hogy mennyit ad és mennyit kap.
Így gondolkodnak az orvosok a hálapénzről
„Rendkívül rossz, megalázó gyakorlat, viszont szükségszerű a jelenlegi alulfinanszírozott, alulértékelt ellátórendszerben. Kiszámíthatatlansága folyamatos stressz forrása. ” - háziorvos (Kelet-Magyarország, város)
"A hálapénzrendszer a fejlődés akadálya. Megtartása kiszolgáltatottá teszi az orvost, az intézményt és a beteget egyaránt.” - aneszteziológus (Nyugat-Magyarország, város)
"Háziorvosként sem fogadom el a hálapénzt. Irtózom attól, hogy bárki úgy gondolja megvásárolhat engem. Így tudom megvédeni a magánszférámat is, így tudok nemet mondani a sok szívességkérésre is.” - háziorvos (Kelet-Magyarország, község)
Senki sem szereti
Bármennyire is hihetetlen ez sokak számára, az orvosok 94%-a elutasítja a hálapénzrendszert - többségük (61%), hiába utasítja el magát a jelenséget, a jelenlegi helyzetben kénytelen elfogadni a hálapénzt. Csupán 5% az, aki morálisan elfogadhatónak és 1%-uk, aki természetesnek gondolja azt. Az elmúlt bő 3 évben 19%-ról 33%-ra nőtt a paraszolvenciát teljes mértékben elutasító orvosok aránya.
Mi lenne a megoldás?
Ugyan 2013-ban még 194 ezer forint volt a szakmában dolgozók átlagos nettó alapbére, most pedig 260 ezer forint, a felmérésben résztvevők 74 százaléka továbbra is úgy érzi, hogy a jövőbeni terveit nem tudja a jelenlegi alapbérre alapozni. Vagyis további változásokra lenne szüség ezen a területen is, de a megkérdezettek közül sokan (60%) úgy gondolják, hogy önmagában a béremelés nem oldaná meg a hálapénz kérdését, és ez a vélemény a rezidensek körében még hangsúlyosabb (76%).
A ReSzaSz szeretne kidolgozni egy, a hálapénzrendszer kivezetéséhez szükséges keretrendszert, amelynek egyelőre ezek a főbb pontjai:
- tisztes alapbér, ami ugye önmagában sokak szerint nem lesz elég
- a teljesítmény honorálása minőségi/mennyiségi alapon
- az orvosképzés- és oktatás megbecsülése, sokak szerint ugyanis a hálapénz rendszere jelenleg gátolja a megfelelő gyakorlati- és szakképzést, és rezidensek, szakorvosok oktatásáért tételes finanszírozást kellene kapniuk az abban résztvevő szakembereknek
- a saját orvos választás, mint egy olyan extra, plusz dolog, ami nem lenne benne az egyelőre nem meghatározott alapszolgáltatások között, vagyis amiért a páciensenk fizetnie kellene
- az állami és magánegészségügyi rendszer tiszta együttműködése
- jogi szabályozás
Van remény?
A Btk.1978 óta tiltja, de kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el, és 2014-ben a Legfőbb Ügyészség javasolta a passzus módosítását, de azóta sem igazán történt semmi az ügyben. Illetve nemrég bejelentették, hogy a fővárosi Bethesda és a Magyar Irgalmasrendi Kórház 8,7 milliárd forint támogatást kap új osztályok létrehozására, cserébe többek között vállalják, hogy "világos pénzügyi feltételeket teremtenek" (és az osztályokon nem hajtanak végre abortuszt, ez utóbbival már egy másik cikkben foglalkoztunk).
Azt egyelőre nem tudni, hogy ezt pontosan hogyan valósítják meg, de dr. Dénes Tamás szerint lehet, hogy sikerült egy működő és fenntartható módszert kidolgozniuk. A ReSzaSz mindenesetre bármelyik pártnak, amelyek szeretne indulni a 2018-as választásokon, felajánlja, hogy kölcsönvehetik a megoldási javaslataikat, és arra szorgalmazza a lehetséges indulókat, hogy vegyék be programjukba az egészségügy megreformálását.
