Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha minden jól megy, rugalamasabb, modernebb munkakörnyezetben és több pénzért dolgozhatunk.
Világszinten is átalakulóban van a munkaerőpiac, sok országban egyre erősebb a törekvés a munka és a magánélet egyensúlyban tartására, a stresszmentes munkahelyek kialakítására. A franciáknak már joguk van nem megválaszolni a főnök munkaidőn kívüli e-mailjeit, az északi országokban tesztelik az alapjövedelem intézményét, Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb vállalkozója szerint a háromnapos munkahét lenne optimális. Mindeközben a robotizáció számos meglévő munkahelyet fenyeget, és a helyi sajátosságok is jelentős különbségeket mutatnak - állítja a a Work Force cég a munkaerő-piaci trendekkel foglalkozó közleményében.
„Hazánkban a nagy hiedelmek, miszerint a munkáltatók asztala tele van átnézetlen önéletrajzokkal, mezei anekdotákká zsugorodtak, a legnagyobb problémát a munkaerő valódi mennyiségi vagy minőségi hiánya okozza” – mondja Csákvári Róbert ügyvezető igazgató. Ma már fejvadász módszerekkel kell megtalálni a fizikai munkaerőt is. De hogyan változtatja meg ez a hiány a piacot? Lássuk 2017 legfontosabb munkaerő-piaci trendjeit!
1. Szuperrugalmas munkakörnyezet
A szabadúszók előretörése az elmúlt öt évben látványos lett a fejlett világban, 2015 végére az USA-ban már több mint 17,8 millió „független munkavállaló” volt, és ekkorra már a nagyvállalatok 80%-a tervezte a rugalmas foglalkoztatás bővítését. Az ily módon szabadabb légkörben a saját képességeiket is könnyebben felülmúló munkavállalók az Intuit to The Freelancers Union szerint az elkövetkezendő évekre a munkaerőpiac legalább 40%-át teszik majd ki, míg 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45%-a lehet atipikus foglalkoztatású.
A Forrester Consulting felkérésére az Ultimate Software nevében elkészített tanulmány felfedte, hogy a HR-szakértők 90%-a egyetért azzal, hogy gördülékenyebbé vált a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása. A dolgozók nagyobb szabadságot, a munkamódszerek megválasztásának lehetőségét és erősebb együttműködéseket szeretnének.
Az új generációnak sokkal nagyobb az igénye a projekt szintű megbízásokra, a csapatban való munkára és a váltakozó feladatokra. Ezekkel ugyanis fejleszteni tudja magát és a karrierjét egyaránt, kevésbé érzi lineárisnak a fejlődését, és jobban meghatározható a szerepe a cégben és egy-egy feladatban is.
Magyarországon 2016 első negyedévében közel félmillióan dolgoztak részmunkaidőben az aktív, munkaképes lakosságból, ami több mint a duplája a 2010-es adatnak.
2. Fontosabb lesz a munkavállalói élmény
A munkát keresők 60%-a rendelkezik rossz tapasztalatokkal már az állásinterjúkról kijőve, és 72%-uk írt is erről nyilvános fórumon. A cégvezetők felelőssége, hogy ne csak a cég, de a munkahelyi márka építésére is a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák, vagyis vonzóbbak legyenek a konkurenciánál. A Work Force tapasztalatai szerint főleg a kis- és középvállalkozásoknál egyre gyakoribb, hogy ha nem bírják a bérversenyt, akkor más megoldásokkal próbálják maguknál tartani a munkavállalókat, ilyen például a munka és magánélet egyensúlyának biztosítása, a rugalmas munkaidő, a csúsztatott műszak, az osztott munkakörök, a családias légkör, az állásajánlói jutalom, a családtagok vagy akár teljes családok alkalmazása, a vonzó munkakörnyezet, a különleges juttatások és élmények.
A munkavállalói élményhez a dress code is szorosan kapcsolódik. A The Bureau of Labor Statistics állítása szerint az öt évvel ezelőtti helyzethez képest ma már kevésbé formális a dolgozói viselet, a munkavállalók alig egyharmada szeretne csak olyan helyen dolgozni, ahol előírnak kötelező öltözetet.
3. Az idősek forradalma
Az Egyesült Államokban 2000-ben csupán négymillió 65 évnél idősebb embert foglalkoztattak (a teljes munkavállalók 12,8%-át), míg 2016-ra ez a szám már majdnem kilencmillióra emelkedett. Logikus lépés lehet Magyarországon is, hogy az idősebb, de a piacon jelen lévőknél sokkal tapasztaltabb, megbízható munkatársakat akár részmunkaidőben újra foglalkoztassák, felhasználják a szakértelmüket, amit eddig a fiatal munkaerők dömpingje miatt nem tettek. A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65–69 éves népesség 94%-a, azaz 552 800 fő nem dolgozott 2016 IV. negyedévében, csak 35 000 fő volt aktív. Ez az arány nagy valószínűséggel drámaian változik majd a nyugdíjkorhatár kitolása és a munkaadókra nehezedő nyomás miatt.
4. A csoportteljesítmény elsőbbsége vs. egyéni teljesítmény
Ha minden igaz, az egyéni napirend és az egyéni célok háttérbe szorulnak, a csapat érdeke kerül előtérbe. A cégvezetők már teamként gondolnak a cégükre, és ugyan nehezebb lesz egyénenként kiemelkedni, de mint csoport nagyobb figyelem és teljesítmény érhető majd el. Szinte az összes nagyobb amerikai, de hazai vállalat is a szervezeti átalakulást tűzte ki legnagyobb célként a következő évekre, és háromnegyedük úgy hiszi, képes is arra, hogy ebben az új együttműködési viszonyrendszerben működhessen tovább.
5. Emelkednek a szakmunkás és fizikai dolgozók bére
A fizikai munkát végzők megbecsültsége is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hiányszakmák jó része fizikai szakma. A kiskereskedelemben a Tesco 2016. július 1-jétől 15%-os béremelést jelentett be, a Lidl 2016 márciusában 5%-kal, júliusban pedig további 15%-kal emelte bolti dolgozói 90%-ának a fizetését, így a bruttó fizetésük már a 313 ezres határt is elérheti, ami jócskán meghaladja a KSH-adatokban szereplő iparági átlagot. Az OBI az idén mintegy 44%-kal emeli az alkalmazotti fizetéseket, ami a hazai kiskereskedelmi láncok között rekord. A McDonald's is követte a trendet, 2016 októberében általános, kétszámjegyű béremelést jelentett be, így akár már 221 000 forintot is megkereshetnek a gyorsétteremben dolgozó munkatársak.
6. A kiterjesztett és a virtuális valóság tovább hódít
A következő két évben a VR-piac értéke akár 8 milliárdosra is bővülhet, mintegy 400 millió dolláros befektetés beáramlásának köszönhetően. A virtuális és a kiterjesztett valóság segítheti a kevésbé tapasztaltak fejlődését, a munkakeresők fejlesztését, és felpörgetheti a vállalati képzéseket is, hiszen nemcsak látványosabb egy ilyen képzés, de olcsóbb is, mint trénert bérelni. Nem beszélve arról, hogy így az olyanok is „jelen lehetnek”, akik a földrajzi távolságból adódóan képtelenek lennének részt venni a továbbképzéseken. A brit hadsereg például az egyik toborzó körútján már használta az Oculus Riftet, hogy a potenciális katonajelölteket egy élő hadgyakorlat közepébe dobja.
