Az ideális korkülönbség mást jelent a pasiknak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

És mást a nőknek. Ahogy mást jelent a hetro- és a homoszexuálisoknak is.

Vajon mennyi az ideális korkülönbség egy párkapcsolatban? Egy-két év? Vagy akár öt-tíz? Egyáltalán számít az a kapcsolat jövője szempontjából, hogy mennyi idősek vagyunk? 

Ez utóbbi kérdésre a bennünk élő romantikus könnyen rávághatja, hogy ó, dehogy, csak közöttünk lévő érzelmek számítanak, de sajnos a korábbi kutatások mást mutatnak. Kiderült ugyanis, hogy minél nagyobb a felek közötti korkülönbség, annál valószínűbb, hogy egy házasságnak válás a vége. Azokhoz képest, akik egyidősek, egy év korkülönbség esetén 3, öt év esetén 18, tíz év esetén 39, húsz évnél pedig 95 százalékkal nő a válás valószínűsége. Eszerint tehát a gyakorlatban - pontosabban a hetero házasságok gyakorlatában - a nagy korkülönbség szívás. Persze az, hogy mit mutatnak a válási statisztikák, és miben gondolkodunk a párkereséskor, nem igazán esik egybe. 

Legalábbis ez derült ki a Personal Relationships nevű lapban publikált vizsgálatból, melyben arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy mennyi az az ideális korkülönbség, amit általában még elfogadhatónak tartunk. Az eredmények alapján pedig úgy tűnik, hogy a válasz erősen függ a nemtől és a szexuális orientációtól.

A vizsgálatban a kutatók egy online társkereső 996 hirdetését elemezték ki, és megállapították, hogy a heteroszexuális nők a legkevésbé rugalmasak a korkülönbség kérdésében. Számukra az ideális partner maximum 3,6 évvel lehetett fiatalabb és 7,7 évvel idősebb. Bár a korintervallum a hetero nőknél volt a legszűkebb, a hetero férfiak a náluk idősebb partnerekkel szemben voltak rugalmatlanabbak. Az átlagos hetero pasi ugyanis maximum 1,8 évvel idősebb nővel ismerkedett volna szívesen, míg a 9,8 évvel fiatalabb csajok még bőven belefértek az ismerkedési keretbe. A homoszexuálisok ezzel szemben sokkal lazábban kezelték a párkapcsolati korkülönbség kérdését, a férfiaknak átlagosan nyolc év korkülönbség megfelelt minden irányba, míg a nők a 6,7 évvel idősebb és 8,6 évvel fiatalabb kategóriában kerestek maguknak partnereket. 

A korpreferenciában mutatkozó nemi különbségeket a kutatók könnyen magyarázták a férfiak és a nők eltérő evolúciós stratégiájával. A pasik számára ugyanis a gének továbbörökítéséhez a fiatal és egészséges, míg a nők számára a megfelelő erőforrásokkal rendelkező partner a vonzóbb. Ezek a jellegzetességek pedig gyakran összekapcsolódnak az életkorral is. A homoszexuális résztvevők esetén azonban ilyen evolúciós nyomás nem jelentkezik, így ők sokkal szabadabban keresgélnek minden korosztályban. Igaz, az ő helyzetük annyiban nehezebb, hogy egy adott korcsoportban kevesebb partner közül válogathatnak, így nem árt szélesíteni a keresgélés korhatárát. 

Persze az, hogy mit mondanak a statisztikák, és mi a helyzet két ember konkrét kapcsolatában, teljesen más dolog. A bennünk élő romantikusnak abban minden bizonnyal igaza van, hogy a párkapcsolati boldogság nem azon múlik, hogy mekkora közöttünk a korkülönbség, sokkal inkább azon, hogy mit vagyunk hajlandóak megtenni egymásért és a kapcsolatért. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.