Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Végre fellélegezhetnek a pattanásosak, a legfrissebb kutatások szerint ugyanis nekik később kezd el öregedni a bőrük. Lehet, ezután büszkén fogjuk viselni a piros pontokat?
Nem kell többé szégyenkeznünk, ha az arcunk – mondjuk ki – tele van ragyával, ugyanis egy bőrgyógyászati szaklapban megjelent tanulmány szerint azoknak a bőre, akik korábban pattanásoktól szenvednek, nincsenek annyira kitéve az öregedésnek – írja a Huffington Post. Lehet, hogy eljön az idő, amikor büszkén fogjuk viselni az arcunkon éktelenkedő piros foltokat?
A londoni King's College kutatói által lefolytatott kísérletben több mint 1200 női ikerpárt vizsgáltak, akiknek negyede számolt be róla, hogy élete során pattanásoktól szenvedett.
„A bőrgyógyászok már régóta észrevették, hogy az öregedés egyes jelei, mint a ráncok vagy a bőrelvékonyodás legtöbbször sokkal később jelentkeznek azoknál, akik korábban pattanásokkal küszködtek életük során. Felmerült, hogy ennek kiváltó oka a megnövekedett olajtermelés, ám úgy látszik, egyéb tényezők is közrejátszanak” – emelte ki dr. Simone Ribero kutatásvezető.
De mik lehetnek ezek? A pattanásos bőrű emberek mintáinak vizsgálata kimutatta, hogy náluk a fehérvérsejtekben az átlagosnál hosszabb telomerek (a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található többszörösen ismétlődő szakaszok) figyelhetők meg, ami arra utalhat, hogy hatékonyabban képesek védekezni az öregedéssel szemben, sőt, ez valószínűleg a többi sejtre igaz, hiszen FVS-ek telomerhossza összefüggésben van a többi sejt teleomereinek méretével. Ez pedig egyaránt jelenthet hosszabb életet és szebb bőrt, valamint fiatalos megjelenést.
A King's College egyik korábbi viszgálata szerint az egyik gén, aminek köze van a telomerek hosszához, az aknéval is összefüggsébe hozható, és a mostani kutatásban ennek is utánéztek. Ki is derült, hogy a sejtek pusztulásában szerepet játszó p53-as gén másként működik a pattanásos embereknél.
Persze azért azt nem eszik olyan forrón a kását, hiszen csak női résztvevők voltak a kutatásban, és további kutatásokra van szükség, főleg a gének és azok működése vonalán.
