9 válasz, amiből kiderül, hogy valaki szadista-e vagy sem

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A gonoszság ugyan nem ismert fogalom a pszichológiában, egyre pontosabb módszerek születnek arra, hogy felmérjék, ki mennyire szeret bántani másokat.

Az elmúlt néhány évben egyre világosabbá vált, hogy a szadizmus specifikusan és szorosan összefügg olyan kegyetlen viselkedéssel, mint a cyberbullying és a trollkodás. Legyen szó valós vagy kitalált személyről – például a gonosz Ramsay Boltonról a Trónok harcából -, a szadisták általános vonása, hogy jól esik számukra másokat bántalmazni, kihasználni és megalázni. A tudomány ugyan nem használ olyan fogalmakat az emberek jellemzésére, hogy jó vagy gonosz, egyre pontosabb módszerek születnek azonban arra, hogy megállapítsuk, ki mennyire élvezi, ha másoknak árthat – ami a köznapi értelemben megegyezik a gonoszsággal, vagyis a szadizmussal – írja az IFLScience.

Manapság az egyik legfelkapottabb terület a pszichológiában a mizantróp személyiségjegyeknek, vagyis azoknak a jellegzetességeknek a kutatása, amik arra hajlamosítanak, hogy valaki saját előrelépése érdekében, illetve a maga szórakoztatása céljából ártson embertársainak. A kutatók fel is állították a személyiségjegyek sötét hármasát: a nárcizmus, a pszichopátia (vagy az empátia hiánya) és a machiavellizmus (avagy a mások manipulálására való hajlam) gyakran egymást fedő, mégis eltérő vonások, amelyek együtt egy végtelenül ellenséges és önző viselkedést alkotnak. Egyes szakértők szerint azonban ehhez a sötét hármashoz joggal lehetne egy negyediket társítani. Nevezetesen a szadizmust, aminek lényege a mások fájdalma okozta elégedettség és öröm érzése.

Miért számít a szadizmus?

Maga a szadizmus nem egy új keletű jelenség, a klinikai szadizmus fogalma azonban meglehetősen fiatal. Ennek oka egyrészt az, hogy a személyiségjegyek és különösen a „sötét” személyiségjegyek vizsgálata is még gyerekcipőben jár, másrészt pedig az, hogy a szadizmust és a sötét hármashoz tartozó vonásokat nehéz klinikai pontossággal elválasztani egymástól. Még azok a tanulmányok is, amelyek támogatják azt az elképzelést, hogy a szadizmus egy szélesebb csoport, a „Sötét Tetrád” része lehetne, tudomásul veszik, hogy a szadizmus hatásait nehéz elkülöníteni a meglévő sötét hármas vonásaitól.

A próbateszt

A kanadai Western Ontario Egyetem kutatói először egy húsz pontból álló tesztet állítottak össze, amivel azt próbálták felmérni, hogy kire mennyire jellemzőek a szadista személyiségjegyek. A válaszadóknak egy egytől ötig terjedő skálán kellett értékelniük, hogy mennyire értenek egyet az alábbi kijelentésekkel:

  1. Űztem már gúnyt az emberekből azért, hogy tudják, én irányítok.
  2. Az emberek azt teszik, amit én akarok, mert félnek tőlem.
  3. Amikor megmondom valakinek, mit csináljon, tudja, hogy meg kell tennie, amire utasítom.
  4. Nem tudom megunni, hogy másokat ugráltassak.
  5. Megbántanék másokat azért, hogy érezzem, én irányítok.
  6. Megfélemlítéssel irányítom a barátaimat.
  7. Viccesnek tartom, ha valaki felhúzza magát, amikor gúnyolják.
  8. Másokkal gonoszkodni izgalmas dolog.
  9. Amikor ideges vagyok, mások piszkálása, kínzása segít, hogy jobban érezzem magam.
  10. Hozzám közel álló emberek megbántása is élvezetet okoz számomra.
  11. Szeretek megalázni másokat.
  12. Élvezem, amikor másokat a barátaik előtt járathatok le.
  13. Szórakoztat, amikor mások zaklatására gondolok.
  14. Megcsaltam/átvertem már másokat, mert szeretem ezt csinálni.
  15. El szoktam játszani a gondolattal, hogy bántom az engem idegesítő embereket.
  16. Hazudnék valakinek csak azért, hogy felhúzzam.
  17. Loptam már másoktól úgy, hogy nem érdekeltek a következmények.
  18. Jól érzem magam attól, ha bűntudatot kelthetek valakiben.
  19. Hamar meg tudok alázni másokat.
  20. Gyötörtem már másokat bűntudat nélkül.

Miután 199 egyetemi hallgató kitöltötte a tesztet, a kutatók ígéretesnek, de nem elég meggyőzőnek találták az eredményeket. A húsz kijelentés alapján a szadizmus és a sötét hármas jellemzőit megfelelően fel tudták mérni, és azt találták, hogy vannak konkrét, értelmezhető minták a mizantróp személyiségtípusokban. Ugyanakkor kevésbé tudták a szadizmust a sötét hármas elemeitől elkülönítve azonosítani. Azért, hogy kiküszöböljék ezt a problémát, kiszedték a listából azokat a pontokat, amik miatt túl nagy lehetett az átfedés.

És a pontosabb módszer

  1. Űztem már gúnyt az emberekből azért, hogy tudják, én irányítok.
  2. Nem tudom megunni, hogy másokat ugráltassak.
  3. Megbántanék másokat azért, hogy tudjam, én irányítok.
  4. Viccesnek tartom, ha valaki felhúzza magát, amikor gúnyolják.
  5. Másokkal gonoszkodni izgalmas dolog.
  6. Élvezem, amikor másokat a barátaik előtt járathatok le.
  7. Szeretem nézni, ahogy mások egymással viaskodnak.
  8. El szoktam játszani a gondolattal, hogy bántom az engem idegesítő embereket.
  9. Szándékosan soha nem ártanák senkinek, még akkor sem, ha nem kedvelem az illetőt.

Ezúttal 202 hallgató értékelte magát a megadott szempontok alapján és sokkal egyértelműbb eredmények születtek. A szadizmus várhatóan továbbra is korrelált a sötét hármas egyes jegyeivel, mégis sikerült egy külön kategóriaként azonosítani azt. A Personality and Individual Differences című szaklapban közölt tanulmányból az is kiderült, hogy a férfiak általában sokkal magasabb pontszámot értek el a negatív jellemvonásokat illetően, mint a nők, de a legfontosabb, hogy sikerült egy új és megbízható módszert kifejleszteni a szubklinikai szadizmus (és a szadizmusnak a sötét hármashoz való viszonyának) mérésére. A szakértők kiemelték, hogy rengeteg munka vár még rájuk a szadista jellemvonások kutatásában ahhoz, hogy a klinikai értelemben vett szadizmus jelenségét is jobban megértsük.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Zsó
Zsó
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.