Március 21-e a Down-szindróma világnapja, és ebből az alkalomból készített egy másfél perces videót a Saatchi&Saatchi az olasz CoorDown megbízásából. A kisfilm célja az, hogy elindítson egy beszélgetést: az ugyanis, ahogy a szindrómával élők hogyan látják magukat, sokszor szöges ellentétben áll azzal, amit a külső szemlélők - főleg az előítéleteikre hagyatkozva - elképzelnek.
„Én így látom magam" - kezdi monológját a videó narrátora, Olivia Wilde pedig megmutatja, milyen egy napja. A narrátor elmeséli: ő is valakinek a lányaként, testvéreként, illetve legjobb barátjaként tekint magára; olyan személyként, aki sír, nevet, akiben megbízhatnak mások, aki - remélhetőleg - találkozik majd valakivel, akivel megoszthatja az életét, és aki követi az álmait – még akkor is, ha éppen lehetetlennek tűnnek. A kisfilm végén Wilde a tükörbe pillant, és amikor a tükörről elfordul a kamera, meglátjuk a filmet végignarráló hang valódi tulajdonosát: egy AnnaRose Rubright nevű Down-szindrómás lányt, aki saját szavaival fogalmazta meg, hogyan látja magát. Majd felteszi a kérdést: és mi hogyan tekintünk rá?
