A zene a legjobb legális edződrog

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Zenével kevésbé fáradunk, jobb a kedvünk, jobban koordináljuk a mozgást, sőt még energiából is több jut edzés közben. Utánanéztünk, miért.

„Engem az érdekelne, miért jó, ha zenére mozgok? Milyen pluszt ad? Mert erre még nem jöttem rá, így is szar/uncsi/nehéz, meg úgy is” – írta kolléganőm a belső levelezési listánkra, ahol éppen fitneszszakértőnk, Bánkúti Gabi szobafitnesz-sorozatához gyűjtöttük össze kedvenc edzős zenéinket. Bence rögtön meg is adta a szubjektív választ a kérdésre: „nekem iszonyú sok erőt adnak ezek a zenék, ha ezeket hallgatom sokkal jobban esik a mozgás, ha szól valami, érzem, hogy háromszor annyi energiát rakok bele, amit imádok.” Ezzel pedig csodásan összefoglalta, amit az elmúlt 10 év tudományos kutatásaiból tudunk a zene és az edzés kapcsolatáról. Azért most ki is fejtjük alaposabban a legfontosabb kutatási eredményeket.  

A hormonlöket ad örömöt és energiát

A jó zene az agyi jutalmazórendszerünket stimulálja, hatására elöntenek minket a hormonok. A motiváló dopamin, az eufóriát okozó szerotonin, az izgatottságot hozó adrenalin különböző arányban keverednek a vérünkben, miközben a stresszhormonunk, a kortizol szintje csökken. Zenehallgatás közben tehát az öröm, a megkönnyebbülés és az energizáltság érzése egyszerre árad szét bennünk. Ez pedig már önmagában motiváló erővel bírhat, különösen, ha amúgy is képesek vagyunk megtalálni a mozgásban az örömforrást

A zene segít abban, hogy jobban mozogjunk

A kutatások szerint a zene egyfajta metronómként szolgál a testünknek: segít tartani a tempót, csökkenti a hibázások számát és növeli az energiaráfordításunkat is. Egy 2012-ben végzett vizsgálatban brit kutatók például azt találták, hogy akik zenére bicikliztek, 7 százalékkal kevesebb oxigént használtak fel társaiknál. Agykutatások eredményeiből pedig úgy tűnik, hogy a hallásért és a mozgásért felelős agysejtek között egy szoros, reflexkörszerű összeköttetés van, így ha csak meghalljuk a zenét a mozgáskoordinációért felelős agyterületeink aktívabbá válnak, még akkor is, ha éppen nyugodtan ülünk valahol. 

Kevésbé fáradunk el

Vannak, akiknek a mozgás sokszor fárasztó, unalmas, ezek a negatív érzések pedig a teljesítmény és a motiváció ellenében hatnak. A zene azonban képes kibillenteni az embert ebből az állapotból, egy jó szám simán áttol a holtponton, vele gyorsabban telik az idő, kevésbé tudatosul a fáradtság és a fájdalom. Sajnos ez a jelenség csak alacsony és közepes intenzitású mozgásnál működik, ha széthajtjuk magunkat, már nem, de a zene olyankor is nagyon motiváló tud lenni. 

Rátanulunk a zenére

Emlékszel Pavlovra és a kutyáira? Az orosz fiziológus írta le először azt az elemi tanulási folyamatot, amiben egy adott ingerhez egy automatikus választ kapcsolunk. A kutyák esetében ez úgy nézett ki, hogy az étel látványa beindította a nyálelválasztást, és ha az étel látványával egyszerre mondjuk, egy csengő is megszólalt, az állat megtanulta összekapcsolni a csengő hangját a koszttal, így egy idő után már a csilingelésre is beindult a nyáladzás. Pontosan ez történik velünk is, amikor megszólal a megszokott edzős zenénk. Az elménk összekapcsolja az adott zenét az edzéssel, így már a zene hallatán is beindul a szervezetünkben a felkészülés a mozgásra. A zene tehát olyan, mint egy jó bemelegítés (de nem, nyilván nem helyettesíti azt). 

A lényeg tehát, hogy a zene edzés közben kibillent a fájdalom és a fáradtság érzéséből, növeli az állóképességet, feldobja a hangulatot, és még a a metabolikus hatékonyságot is növeli. Edzés közben zenét hallgatni tehát elég klassz, sőt Costas Karageorghis, a londoni Brunel Egyetem pszichológus kutatója ennél tovább is megy: szerinte a zene nem más, mint egy legális teljesítménynövelő drog.  

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A családi kastélyt is elkártyázták a zöld asztalnál: kártyabarlangok és szerencsejáték a régi Magyarországon

A századfordulón valóságos kártyaláz söpört végig a Monarchián. Kávéházak, kaszinók és titkos játékbarlangok százai csábították a nyerni vágyókat – velük együtt pedig megjelentek a hamiskártyások és szélhámosok is, akik ügyes trükkökkel fosztották ki kártyapartnereiket. A gyanútlan áldozatok olykor a családi örökséget is elveszítették a zöld asztalnál.

Offline

Így lettek játékbabák a Habsburg-ellenes lázadás szimbólumai

Ha Csehországra és a cseh kultúrára gondolunk, a sör, a knédli és a prágai vár után szinte azonnal felsejlenek a míves, fából faragott bábok. A cseh bábjáték nemcsak egy kedves színházi tradíció, hanem az UNESCO szellemi kulturális örökségének része is. De a cseh bábok története jóval túlmutat a gyermekek szórakoztatásán. Volt egy időszak a történelemben, amikor ezek a látszólag ártatlan játékbabák a nemzeti identitás megőrzésének legfőbb eszközeivé és a Habsburg-ellenes lázadás csendes, de annál hatásosabb szimbólumaivá váltak.

Világom

Már 250 éve is létezett propaganda: rézkarccal torzították el az igazságot

Az emberek véleményének befolyásolása minden bizonnyal egyidős az emberi közösségekkel, és bár a kommunikációs technológiai vívmányok széleskörű elterjedéséhez sokan a szabad információáramlás reményével álltak, hamar kiderült, hogy a rádió, a televízió és az internet is eszköze lehet az állami propagandagépezeteknek. Az amerikai polgárháború egy korai szakaszában azonban egy egyszerű grafikai alkotás is komoly hatást gyakorolt a közvéleményre.

Mindennapi

Döntött a Google: eltűnik egy népszerű funkció a Chrome-ból

A Google egy hosszabb folyamat végét jelentette be, melynek következtében a cég új bővítményplatformra áll át. Ez a rendszer szigorúbban kezeli a programok hálózati hozzáférését, így a megszokott reklámblokkolókat is kivezetik augusztus 31-én.

Életem

Ez történik az agyadban, ha zajban dolgozol

Nap mint nap hangok vesznek körül bennünket: beszélgetések, utcazaj, zümmögő berendezések vagy éppen a háttérben szóló zene. Bár ezek többségét tudatosan észre sem vesszük, agyunk folyamatosan dolgozik azon, hogy feldolgozza őket.

Testem

Így hat a hangulatodra, ha mindennap kávézol

A kávéfogyasztás a bélmikrobiom befolyásolásán keresztül az agyra is hatást gyakorol, függetlenül attól, hogy koffeines vagy mentes verziót iszunk. A hatás pozitív, de eltérő a két változat esetében.