Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
190 évnyi amerikai adatból most összeállt a profil: a tipikus sorozatgyilkos nő férjezett és pénzéhes is, és ha ez még nem lenne elég, cukinak tűnik.
Téves az a feltételezés, miszerint a nők természetüknél fogva alkalmatlanok a sorozatgyilkosságra –állítja Marissa Harisson, kísérleti pszichológus. A kutató és kollégái egy friss publikációban foglaltak össze mindent, amit az elmúlt 190 évben a női sorozatgyilkosokról megtudtunk. De mi is az?
A The Journal of Forensic Psychiatry&Psychology című szaklapban megjelent tanulmányhoz Harisson és kollégái 64,1821-2008 között az USA-ban tevékenykedő sorozatgyilkos nő esetét tekintették át, felhasználva a gyilkosokat bemutató Murderpediától kezdve minden rendelkezésükre álló hírforrást.
Kik voltak a sorozatgyilkosok?
Ezekből az derült ki, hogy a sorozatgyilkos nők tipikusan kaukázusiak, iskolázottak, aktuálisan vagy legalábbis valaha férjezettek voltak, és sokan űztek közülük olyan hagyományos női szakmákat, mint az ápolónő vagy a bébiszitter. A sorozatgyilkos nők 40 százaléka szenvedett mentális betegségben, többségük tehát egészséges elmével gyilkolt, bár arra nem tér ki a tanulmány, hogy vajon a pszichopátiát a kutatók mentális betegségnek tekintették-e.
Hogyan gyilkoltak?
Aki a férfiakon állt bosszút
Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos öt hónap leforgása alatt hét férfit gyilkolt meg. A leszbikus prostituáltnak nagyon kemény gyerekkora volt, az őt nevelő nagyapja fiatal korától kezdve verte és zaklatta szexuálisan, majd 14 éves korában megszülte és elhagyta gyerekét, ezután pedig prostituáltként kezdett pénzt szerezni. Letartóztatták autólopásért, fegyveres rablásért, csekkhamisításért, lopott fegyver birtoklásáért, végül szeretője vallomása alapján ítélték el. 2002-ben, 46 éves korában méreginjekcióval végezték ki.
A kutatók azokat az elkövetőket tekintették sorozatgyilkosnak, akik három vagy annál több áldozatot szedtek, és akik legalább egy hetet vártak a gyilkosságok között. A gyilkosok összesen legkevesebb 331 áldozatot hagytak maguk után (átlagosan hatot), az áldozatok többsége férfi volt, és az estek többségében ismerte és közeli kapcsolatban állt az elkövetővel. Minden vizsgált esetben volt legalább egy olyan áldozat, aki túl fiatal, túl öreg vagy korlátozott volt ahhoz, hogy ellenálljon. A nők az első gyilkosságot átlagosan 32 évesen követték el, leginkább méreggel, de számos egyéb módon is végeztek az áldozataikkal.
„Ellentétben azokkal a feltételezésekkel, hogy a nők nem képesek szélsőséges bűncselekményeket elkövetni, az általunk vizsgált esetekben volt mérgezés, fojtás, égetés, lőfegyverrel elkövetett gyilkosság, agyonverés, és az áldozatok között akadt újszülött, gyerek, idős és betegek egyaránt. Ráadásul a gyilkosok a legtöbb esetben ismerték áldozataikat, akik minden valószínűség szerint bíztak is bennük" – állítja Harisson.
Miért tették?
Az esetek felében a gyilkost az anyagi haszonszerzés, a bujaság vagy a gyilkosságból eredő mámor motiválta, de gyakran a hatalom gyakorlása állt a háttérben – ilyenkor a nők gyakran olyan embereket öltek meg, akiket a gondozásukra bíztak.
Nehéz meghatározni, hogy ezek a nők miért váltak sorozatgyilkosokká, de az biztos, hogy életük során az átlaghoz képest nagyobb arányban éltek át szexuális vagy fizikai erőszakot, gyakrabban küzdöttek drog- és alkoholproblémákkal, és gyakrabban diagnosztizáltak náluk mentális betegségeket is, legalábbis ezeknek a jelei felfedezhetők voltak rajtuk.
Sopizni haláli móka
Dana Sue Gray imádott több ezer dollárt költeni egy délután alatt ruhákra, luxusfürdőkben ázni, utazgatni. Egy szép, elegáns, megnyerő és gazdag amerikai asszonytól ez mondjuk nem is meglepő, de Dana Sue Gray egyáltalán nem volt gazdag. Egy állástalan nővér volt, aki idős asszonyokat gyilkolt meg brutálisan (késsel, fojtogatással), elvette a bankkártyájukat, majd elköltötte a pénzüket.
Gray a gyilkosságok előtt sem lehetett különösebben cuki, gyerekkorában számos lopással, drogozással kapcsolatos balhéja volt, később kisemmizett, tönkretett férfiakat hagyott maga után.
Három, de inkább négy asszonyt ölt meg, az utolsó áldozatának végül sikerült megszöknie, így kapta el Grayt a rendőrség. 1998 óta tölti életfogytiglani büntetését Kaliforniában.
Miben különböznek a gyilkos férfiaktól?
A férfiakkal szemben a női sorozatgyilkosok tartózkodnak a szexuális erőszaktól és a deviáns tettektől. Két kivételre azért ráakadtak a kutatók: volt egy szexuális erőszaktevő, és egy nő, akit úgy jellemeztek, hogy a szex során ugatott, mint egy kutya. Ennek ellenére a kutatások szerint a női gyilkosok inkább nyereségvágyból öltek, míg a férfiak a szex miatt. Ez az evolúciós elméletből is következik, mely szerint a férfiak motiváltak a minél gyakoribb szexuális lehetőségek kiaknázására, a nők viszont inkább arra vágynak, hogy egy megfelelő partnert találjanak a megfelelő forrásokkal. A kutatók szerint az evolúciós perspektíva hozzájárul ezeknek a tetteknek a megértéséhez, de a háttérben valójában olyan tudattalan motivációk állnak, melyek semmiképpen sem tekinthetőek normálisnak.
És mi ebből a tanulság?
A nőkről alapból kevésbé feltételezzük, hogy képesek lennének kegyetlen cselekedetekre: ezt támogatja a kultúránk, ezt közvetítik a nemi szerepek. Nem véletlen, hogy a női agresszióra való hajlam gyakran rejtve marad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs. A kutatást végző pszichológusok szerint minden hatodik sorozatgyilkos nő, ráadásul a számuk 1975 óta 150 százalékkal emelkedett az Egyesült Államokban. A témával tehát érdemes foglalkozni, nemcsak a potenciális áldozatok védelme érdekében, de azért is, hogy a gyilkosságra hajlamos embereket idejében letéríthessék erről az útról.
