Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
5 kategóriába sorolták az országok egészségügyi ellátásnak helyzetét: Észak-Amerika győzött, Dél-Afrika elbukott, Európában szembetűnő az átmenet.
Imádunk mindent, ami vizuális, legyen szó térképekről vagy infografikákról. Ezért is örültünk meg, amikor megláttuk az International SOS szervezet ábráját, amely az országok egészségügyi ellátásának helyzetét mutatja be. Az elkészítésénél olyan tényezőket vettek figyelembe, mint például az alap- és a fogászati ellátás, hogy mennyire könnyű hozzájutni a vényköteles gyógyszerekhez, mekkora veszélyt jelentenek a fertőző betegségek, és hogy milyen adminisztratív buktatók, kulturális és nyelvi korlátok vannak. Azt hitte, a magyar egészségügy katasztrófa? Az, de itt megnézheti, mennyivel rosszabb is lehet még.
A kategóriák
- Extrém kockázat (piros): Azok az országok, ahol az egészségügy vagy egyáltalán nem létezik, vagy túladóztatják. Számos esetben nincs sürgősségi vagy fogászati szolgáltatás, a jó minőségű vényköteles termékek pedig szinte egyáltalán nem elérhetőek. Az étel- és/vagy ivóvíz okozta fertőzések kockázata magas. Gyakoriak a járványok (például malária). Közepes komolyságú és súlyos egészségügyi problémákkal más országba szállíthatják a betegeket.
- Magas kockázat (narancs): Azok az országok, amelyekben korlátozott az alapvető egészségügyi szolgáltatások köre. A vényköteles gyógyszerek korlátozottan elérhetőek, a tárolásuk pedig sokszor hagy kivetnivalót maga után. Bár nem gyakoriak, de előfordulhatnak járványok (kolera, malária, dengue-láz, tífusz. A kórházi ellátást (és tartózkodást) igénylő szolgáltatásokat más országba történő szállítással "orvosolhatják".
- Közepes kockázat (sárga): Vannak olyan helyek, ahol magas és nemzetközi sztenderdek alapján történik az ellátás, de alacsonyabb színvonallal találkozhat. A sürgősségi szolgáltatások és a fogászati ellátás rendben vannak, az ivóvíz okozta fertőzésnek kockázata alacsony, de malária és dengue-láz előfordulhat. Csak a legsürgősebb esetben szállítják más országba a pácienst.
- Alacsony kockázat (zöld): Az egész országban nemzetközi színvonalú az ellátás. Minden területre jut szakorvos, emellett magas minőségű sürgősségi szolgáltatások, illetve a fogászati ellátás. A vényre kapható gyógyszerek széles választéka elérhető, a fertőzéses betegségek kockázata pedig alacsony.
- Gyorsan fejlődő országok (barna): Ez egy eléggé speciális csoport. Ide azok az országok kerülnek, ahol hatalmas szakadék tátong a nagyvárosokban és a kisebb településeken elérhető szolgáltatások között.
Mit láthatunk az ábrán?
Ha a zöld területekre koncentrálunk, láthatjuk, hogy egészségügyi szempontból a legjobb helyzetben Észak-Amerika, Nyugat-Európa és Ausztrália van. A kontinensünket elnézve szembetűnő az átmenet: míg nyugaton kiváló színvonalon látják el a betegeket (többek közt az arrafelé disszidáló magyar orvosokkal), addig nálunk már egy fokkal rosszabb a helyzet, a szomszédos Ukrajna pedig narancs besorolást kapott. Erős immunrendszerre van szüksége annak, aki Mexikóba vagy Afrikába utazna nyáron: utóbbi közepe szinte izzik a vöröstől, de a népszerű úticélok, például Tunézia vagy Egyiptom is sárga, illetve narancs színt kaptak.
"A friss adatok alapján az eseteink több mint 40 százaléka olyan országokban történik, amelyek a magas vagy extrém kategóriába tartoznak. Ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy 2010-ben ez csak 25 százalék volt. A megfelelő felkészülés csökkentheti az utazások utáni beavatkozások szükségességét. Ez főleg azokra igaz, akik magas vagy extrém kokcázatú helyszínekre utaznak" - nyilatkozta Doug Quarry, az International SOS orvosigazgatója.
Mi a megoldás? Nyaralás vagy utazás előtt mindenképp érdemes tájékozódnunk az esetleges járványokról, beoltatni magunkat, a táskánkba pedig a fürdőruha mellé férjenek be a gyógyszereink is.
