Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre népszerűbbek az ilyen munkahelyek, de az eredeti cél helyett ma már a költséghatékonyság miatt térnek át erre a cégek.
A SurePayroll egy szép infografikát készített arról, hogy miért jó és miért rossz ha sok ember dolgozik együtt egy légtérben. A legfontosabb tényeket össze is foglaltuk a hajtás után!
Az első egyterű irodákat az 1950-es években létesítették Hamburgban, hogy elősegítsék a kommunikációt és az ötletek áramlását. Ez így mind szép és jó, de ezzel párhuzamosan csökkent az egy főre jutó irodai terület, legalábbis az Egyesült Államokban. Míg 1985-ben egy dolgozóra 37 négyzetméter jutott, 2011-ben már csak 23 négyzetméter, és ez 10 év múlva 14 négyzetméter lesz. Egy friss felmérés szerint egyébként a legtöbb cég a költségcsökkentés miatt dönt az egyterű iroda mellett, amitől ugyan a munkavállalók úgy kellene érezzék, hogy egy lazább, innovatívabb csapat tagjai, de sajnos ez az elrendezés csökkenti például a hatékonyságot, a kreatív gondolkodást is.
A cégek több mint 50 százaléka mindenesetre már ezt az elrendezést preferálja, és egyre többen váltanak. A legtöbben azt mondták, hogy ennek köszönhetően javult a morál, és egy felmérés szerint majd 81 százalék hisz abban, hogy az egyterű irodák kedvezően hatnak a dolgozók viselkedésére (például sokkal jobban tudnak csapatban dolgozni), valamint 60 százalék úgy véli, hogy a munkahelyi visszaéléseket is lehet csökkenteni vele, hiszen mindenki látja, hogy mit csinál a másik.
A közösségi oldalakon végzett felmérés szerint öt emberből csak kettőt érdekel igazán, hogy milyen környezetben dolgozik. A válaszadók 41 százaléka egyébként azt állította, hogy egyterű irodában is képesek nyugodtan dolgozni, és ha kell, a magánügyeiket is el tudják intézni. 34 százalékuk azt nyilatkozta, hogy a munkahelyükön alapvetően nincs privát szféra, de vannak kijelölt sarkok, ahova el tudnak vonulni, 25 százalékuk pedig arra panaszkodott, hogy csak a lépcsőházban és hasonló helyeken tudnak magánjellegű telefonokat intézni.
A negatív tényezők közül - a fentiek mellett - a legtöbben a zajt emelték ki. Amikor harminc, 18 és 29 év közötti irodai dolgozónak eltérő körülmények között kellett dolgoznia, kiderült, hogy az egyterű irodákra jellemző hőmérséklet és zajszint növelte a fáradtságérzetet, és így persze nem is voltak olyan hatékonyak a dolgozók. De volt más hasonló felmérés is, 40 irodistának kellett csendes környezetben vagy olyan zajszint mellett dolgozni, mint amilyen az egyterű irodákban van. Akik kevésbé zavaró körülmények között dolgoztak, azoknak értelemszerűen nem nőtt a stressz szintjük, ellentétben a többiekkel, akik ráadásul arra sem vették a fáradtságot, hogy változtassanak kényelmetlen testhelyzetükön.
És még nincs vége, amikor 31 dolgozót egy saját irodából nyitott terűbe költöztettek, azt tapasztalták, hogy nehezebb koncentrálni, több a zavaró tényező, csökken a privátszféra csökken, a többiekkel való együttműködés nem olyan kellemes és más stratégiákat kell használni. Pedig egy 2013-as amerikai felmérés szerint azok, aki hatékonyabban koncentrálnak, 57 százalékkal jobban tudnak együtt dolgozni, 88 százalékkal jobban tanulnak és 42 százalékkal jobban tudnak szocializálódni.
Ami pedig fontos lehet így az influenzaszezon közeledtével: egy dán kutatásból, amibe 2403, 18 és 59 év közötti munkavállalót vizsgáltak, kiderült, hogy azok, akik másokkal osztoztak egy irodán vagy egyterű irodában dolgoztak, sokkal többet voltak betegszabadságon. Az Arizoniai Egyetem munkatársai szerint pár óra is elég ahhoz, hogy egy vírus elterjedjen egy irodaházban.
