Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Használja ön a Tindert? És tudja, hogy az ötletét egy melegeknek szóló partnerkereső adta? Joel Simkhai dollármilliókat keresett a Grindrrel, elbeszélgettünk vele, miben más a hetero és a meleg társkeresés.
Az online társkeresés ma már a legkevésbé sem nevezhető újdonságnak – én lassan 33 vagyok, de már tiniként a chatszobákban nyomultam lelki és testi társakat vadászva. Ám a partnervadász telefonos alkalmazások mindenképpen vadiúj színt vittek a társkeresésbe – a Tinder a legismertebb ilyen app, legalább is hetero világban. Ám sokan nem tudják, hogy – ahogy a heteroszexuális akalmi partnerkereső weboldalak is, úgy – ez az alkalmazás is a meleg szubkultúra médiumaiból építkezett. Van egy srác, aki arról hires, hogy a fejébe vette: alkalmazása, ha kell, akár percek alatt talál partnert a párkeresőnek. Joel Simkhai, a Grindr nevű ikonikus app megálmodója Tel Avivban járt – fél családja ugyanis Izraelben él. Egyebek mellett arról kérdeztem: mégis mi az alapvető eltérés a meleg és hetero online társkeresés szabályai között olyasvalaki szerint, aki egy egész birodalmat épített fel pasivadász-alkalmazásával.
A szex opcionális
Joel Simkhait bátran nevezhetjük a világ egyik legnagyobb kerítőjének: a Grindr-t tízmillióan töltötték le, és havi ötmillió aktív felhasználója van – ez fél Magyarországot kitenné. Akinek cseppet sem ismerős a koncepció, az talán elsőre megbotránkozik majd: gyors regisztráció után az apró négyzetekre osztott képernyőn férfiak (sosem pornográf) képei sorakoznak. Ők azok, akik a közelben vannak. Egy-egy képre rákattintva az illető kora, és egy-két info (általában az, hogy a szexben aktív vagy passzív, de sokan persze világmegváltó gondolatokat is idéznek) jelenik meg. Bárkinek írhat bárki, de Joel Simkhai, az alkalmazás ötletgazdája szerint az ideális felhasználó az, aki nem időzik sokat a csevegéssel, hanem találkozik a közelben lévő érdeklődővel, és kiderül, milyen a kémia kettejük között. „Én nem szexkaland alkalmazásként gondolok a Grindr-re. Arra való, hogy találkozhassunk emberekkel – akármi is a célunk." És bár ez elsőre talán képmutatóan hangzik egy olyan felhozatalban, ahol egyes felhasználók mondjuk „xxl4now” néven barátkoznak, tény és való, hogy én is használom a Grindr-t afféle szociális mintavételre: ha Jeruzsálemben vagyok, ha Budapesten járok, ha Komárnóba látogatok, mindenütt vannak online felhasználók, akik rengeteget árulkodnak a helyi közegről. Szóba elegyedve velük pedig gyakran megismertem olyan éttermeket, kávézókat, bárokat, amiket magamtól sosem találtam volna meg, mondjuk, Barcelonában.
A nők és a random szex
Az app megálmodója a Grindr sikere után egy heteroszexuális térskereső alkalmazást is piacra dobott Blendr néven – ám amint mondja, a nők egészen más igényekkel töltenek le egy ilyen applikációt. „A nők nagyrésze számára a gyors szexkaland egy vadidegennel csak elvi síkon izgalmas – gyakorlatban gondot jelent, ha egy férfi esetleg erőszakoskodni kezd, emellett egyszerűen több információra van szükségük ahhoz, hogy beinduljanak. A Blendr-en ezért sokkal részletesebbek a profilok, mint a Grindr-en. A nők vizuális lények: a lehető legtöbb információt és képet kell látniuk kell maguk előtt, a férfiak ezzel szemben sok esetben egy kép és némi alap infó birtokában már szinte készek is a találkozóra” – magyarázta. Az alkalmazás szellemi atyja kamaszkori tapasztalataiból építkezett, amikor megalkotta a Grindr-t. „Tisztán emlékszem, mekkora gondot jelentett kideríteni valakiről, aki tetszett, hogy meleg-e vagy sem. Mindig arra vágytam, hogy ez a probléma megoldódjon – így megoldottam saját magam.”
Az igazi terrorizmus, ha dogmákat erőltetünk egymásra
Kíváncsi voltam, mennyit tudhatnak Joel Simhkhai szülei és nagyszülei arról, hogy ő milliónyi meleg légyott modern kupidója. „A szüleim mindent tudnak, és mindenben támogatnak a kezdetektől fogva – idén együtt sétáltunk végig a Tel Aviv Gay Pride paradén. A nagyszüleimet inkább megkímélem a részletektől” – mesélte, de hozzátette: azt ők is tudják, értik, és elfgadják, hogy Joel (és történetesen másik két fiútestvére is) meleg. „Nem értem, mi baja lehet mindezzel bárkinek. Miért akarja valaki rám erőltetni az ő értékrendjét? A kulcs az, hogy amit teszel, ne bántson sekit. Számomra a demokráciába nem fér bele a melegek ellen folytatott hajtóvadászat: az igazi terrorizmus az, ha egy kormány, vagy egy egyház, vagy egy közösség ráerőlteti a dogmáit az egyénre. Nem tetszik, ahogy élek? Sebaj. Nem kell foglalkoznod vele. Erről szól a szabadság!”
Ezzel együtt a Grindr komoly figyelmet fordít arra, hogy felelősségteljes szex szabályai minden felhasználó számára elérhetőek legyenek: alapítványt hozott létre, amely szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére fókuszál, és olyan LGBTQ eseményeket szponzorálnak, mint például a Tel Aviv Pride.
Az app-mester rengeteget utazik, így Budapesten is járt már – igaz, utoljára hat évvel ezelőtt. Mint mondja, számára akkor egy békés és befogadó közegnek tűnt: sem melegként, sem izraeliként nem érezte magát kirekesztve. „Furcsa olvasni a híreket arról, hogy mekkora tabu a homoszexualitás Kelet-Európában” – mondja. Ha pedig Budapesten sétálgatva bárki belefut Joelbe (vagy felismeri a Grindr-en), és egetrengető ötlete van egy applikációhoz, elő vele: „Néha felismernek, és előfordul, hogy ötleteket dobnak fel, de a helyzet az, hogy a legtöbb forradalmi gondolatot valaki már bizony megvalósította.”
