Nyáron, a nagy kánikulában mindenki küszködik a fokozott izzadással. Persze vízparton ez nem okoz nagy gondot, de a munkahelyen, vagy egy esti városi program során igazán cikik az óriási izzadságfoltok. Még rosszabb helyzetben vannak azok, akik az átlagosnál több verejtéket termelnek, így nekik a kánikula tényleg rémálom. Tudja, mit lehet tenni ellene?
A verejtékezés a szervezet természetes élettani folyamatai közé tartozik: ha ezt nem tennénk, akkor nagy melegben vagy fizikai aktivitás során egyszerűen hőgutát kapnánk. A verejtékezés lehet észrevétlen - ez általában napi 0,5 liternyi folyadékvesztést jelent a bőrön át. agasabb hőmérsékleten, vagy megerőltető fizikai tevékenység során azonban ez a mennyiség akár a tízszeresére is nőhet. Ez a fokozott izzadás, ami még mindig teljesen normálisnak tekinthető, sőt szükséges is. Az is természetes, ha menopauza esetén a hőhullámokat fokozott izzadás kíséri, vagy hogy bizonyos stresszhelyzetekben is fokozott izzadás jelentkezhet. Létezik azonban az a mennyiség, ami már nem vezethető vissza ezekre a magyarázatokra.
„Kóros hiperhidrózisról – azaz túlzott izzadásról -, akkor beszélünk, ha a verejtékezés olyan mértéket ölt, amely a mindennapi életvitelt negatív irányba befolyásolja, hátráltatja az illetőt szociális kapcsolataiban, és esetleg szövődmények is kialakulnak: ilyen lehet pl. a hónaljban, talpon gombás, bakteriális fertőzés, felázás, az erős kellemetlen szag, valamint a ruházat elszíneződése” - mondja dr. Csernus Krisztina kozmetológus, bőrgyógyász.
A túlzott izzadás általában csak időszakosan jelentkezik, de a nyári hónapokban, illetve tartósabb stresszhelyzetben gyakran előjön.
A túlzott izzadás okai
„A túlzott izzadás hátterében gyakran meghúzódhat pajzsmirigyprobléma, esetenként mellékvese rendellenesség, illetve a háttérben a női hormonháztartás egyensúlyának felborulása is állhat. Természetesen a klimax velejárója is lehet, de társulhat a növekedési hormon fokozott termelődésével járó betegséghez is, vagy utalhat a szénhidrát anyagcsere hormonjával kapcsolatos problémákra is: pl. hiperinzulinémia, inzulinrezisztencia, cukorbetegség” - mondja dr. Bérczy Judit endokrinológus, a Budai Endokrinközpont főorvosa. Amennyiben szervi probléma áll a háttérben, célzott terápia szükséges az alapbetegség kezeléséhez.
Milyen a jó dezodor?
„Első körben a drogériákban kapható izzadásgátlókkal kell megpróbálkozni. A jobbak fémsókat vagy gyenge savakat tartalmaznak, melyek fehérjekicsapó hatásuknak köszönhetően átmenetileg elzárják a verejtékmirigyek kivezető nyílásait. Érdemes legalább naponta kétszer alkalmazni őket, és nem csupán hónaljon, hanem minden izzadó testrészen bevethetőek. Alacsonyabb a hatóanyagtartalmuk, ezért kisebb az esélye az irritációnak használatuk esetén. Ha nem elég hatékonyak, akkor a bőrgyógyász receptre is tud felírni koncentráltabb hatóanyagtartalmú, erősebb készítményeket is . Ezeket azonban csak orvosi felügyelet mellett javasolt használni, mert könnyen irritációt, bőrgyulladást okoznak" - mondja a kozmetológus.
További tippek izzadás esetére
- viseljen pamutruházatot
- kerülje a meleg, forró ételek fogyasztását
- mellőzze az alkoholt
További lehetőségek a túlzott izzadás megszüntetésére
Csapvíz iontoforézis: A kozmetológus szerint ha a helyi kezelés nem elegendő , akkor tenyéren , talpon kiválóan alkalmazható a csapvíz iontoforézis. Maga a kezelés kb. 20-40 percig tart, melynek során az egyéni áramérzetnek megfelelő erősségű áramot vezetünk műanyag víztartályokba , amelyben az illető mindkéz kezét és akár mindkét lábát tartja. Hetente 3-5 alkalommal kell végezni. Azt egyelőre nem tudni pontosan, milyen mechanizmussal működik, de talán a csapvíz ionjainak verejtékkiválasztás-gátló hatása révén néhány kezelés után jelentős javulás észlelhető. Ilyen készülék otthoni használatra is vásárolható.
Botox: A botoxot izzadásgátlásra leggyakrabban a hónalj területén alkalmazzák. Tenyéren, talpon is kiválóan hat, de ott a kezelés meglehetősen fájdalmas, ezért ott előtte alaposan érzésteleníteni kell, szemben a hónalji területtel, amely csupán kissé kellemetlen. Az anyag a verejtékmirigyeket behálózó idegvégződések működését gátolja. Izzadásgátlás esetén akár 8 hónapig is védettséget biztosít, szemben a klasszikus szépészeti alkalmazással, amikor az arc mimikai izmainak bénítására használják: ez esetben ugyanis általában feleennyi időtartamra tehető a hatása.
Szimpatectomia: ekkor endoszkópos műtét során elvágják, vagy elkötik a verejtékmirigyeket beidegző gerincvelői idegeket. Olyan esetben jöhet szóba, amikor minden egyéb kezelés hatástalannak bizonyult. Azonban komoly hátránya lehet, hogy - mivel izzadni létszükséglet a szervezet hőháztartásának működéséhez - teljesen más területen jelentkezhet az izzadás.
Sebész: Legvégső megoldásként plasztikai sebészeti technikák is léteznek, pl. az érintett terület kivágása, és más bőrfelszínről történő lebenyátültetéssel való pótlása. Azt azonban fontos tudni, hogy heg mindig keletkezik a sebészi megoldások során.
