Az összevissza álló vagy hiányos fogazat nemcsak ronda, de a fog-, íny- és emésztőszervi problémák mellett fej-, sőt akár hátfájást is okozhat.
A csálén álló, egymásra torlódó fogak sokaknak csupán esztétikai problémát jelentenek, így akiket ez a része nem zavar, azok gyakran hallani sem akarnak fogszabályzóról. Pedig a fogsor deformitása olykor egészségügyi panaszokat, és kellemetlen tüneteket is okozhatnak, így nem ártana ilyenkor felkeresni egy fogszabályzó orvost, aki megoldást tudna nyújtani a problémára.
„A fogszabályozó készülékek használata lényegében arról szól, hogy egyrészt az esztétikai, másrészt a funkcionális problémákon segítsenek. Egészségünk szempontjából a torlódott fogazat nagyobb gondot okozhat, mint a réses fogazat, mivel ha túl közel, egymást fedve állnak a fogak, akkor fogkefével nem lehet azokat tökéletesen megtisztítani. Így több lepedék telepedhet meg rajtuk, aminek következtében nagyobb eséllyel alakul ki fogszuvasodás, fogágybetegségek vagy ínygyulladás, ráadásul a fogkő is határozottabban megjelenhet náluk” - figyelmeztet dr. Balla László fogszabályozó szakorvos. Ilyenkor javasolt a fogak sorba állítása fogszabályozó készülélekkel, és persze a rendszeres fogmosás mellett a napi fogselymezés reggel és este, hogy ne veszítsük el fogainkat korábban, mint kellene.
Szintén egészségügyi problémákat okozhat az is, a felső és alsó fogsorunk találkozása nem megfelelő szögben történik, azaz nem jó a harapásunk (illyen pl. ha mélyharapás), mivel ilyenkor sem az egyes fogak terhelése, sem az állkapocsízület terhelése nem megfelelő. Ennek következtében különböző állkapocsízületi gondok léphetnek fel (pl a száj nyitása-zárásakor "recseg" az ízület, fájdalmas, esetleg a szájnyitást is korlátozza). Testünk egészét tekintve a nem megfelelő harapás okozhat akár krónikus hát- és fejfájást, sőt akár migrént is. A harapás korrigálása szintén a fogszabályozó szakorvos feladata, ám ezt a fajta eltérést lényegesen könnyebb gyerekkorban kezelni, mint a felnőtteknél. Persze, ekkor sem lehetetlen a terápia, csak több rétegű és lassabb.
Ne törődjön bele, ha hiányzik egy foga
Tízéves kor felett komoly esztétikai hidegzuhany lehet egy szépnek induló mosoly felvillantotta foghíj. De az se lehet teljesen nyugodt, akinek hátsó foga hiányzik, hiába esetleg nem látható ez egy szimpla beszédszituációban. „Komoly problémákat tud okozni, ha vmilyen okból hiányzó fogainkat nem pótoljuk. A foghiányok nemcsak az arcesztétikára vannak negatív hatással, de a beszédre, a rágásra és ennél fogva önbizalmunkra. Sokan sajnos úgy gondolják, hogy a hiányzó fogat nem szükséges pótolni, egy foghúzás után már semmi dolguk nincs, hiszen nem fáj, nem romlik tovább. Pedig a fenti okokból fontos volna a fogpótlás elkészítése, amit ráadásul érdemes lenne minél előbb megtenni, mert a hiányzó fog helyére a szomszédos fogak be fognak dőlni, így jó minőségű fogpótlás már nem lesz készíthető. Ha mégis beállna ez a helyzet, akkor fogszabályozó előkezeléssel teremtjük meg újra a tökéletes fogpótlás készítésének a lehetőségét”- mondja a szakember.
Fogszabályzás felnőttkorban?
Az emberek nagy része tévesen azt hiszi, a fogakat fogszabályozóval csakis gyerekkorban lehet helyreállítani. Ez régen valóban így volt, azonban ma már fejlődött annyit az orvostudomány, hogy ez az eljárás felnőtteken is segíthet. Szinte ugyanazokat a kezeléseket meg lehet csinálni náluk, mint a fiatalabbaknál, maximum annyi a hátrányban van az, aki később szánja rá magát, hogy egy kicsit lassabban vándorolnak a helyükre a fogak, mivel ilyenkor már nem mozgathatóak olyan mértékben.
„8-12 éves korig általában speciális, kivehető fogszabályozó készüléket javaslok, ugyanis ilyenkor a fő cél az állcsontok fejlődésének az irányítása. Ezek a dolgok csak a növekedés befejezéséig kezelhetők ezen az egyszerűbb módon, így viszont elkerülhetjük a későbbi, esetleges foghúzással vagy állcsont műtéttel kombinált fogszabályozás kezeléseket. Későbbiekben ill.felnőtt korban első választás a rögzített készülék, amivel a tökéletes esztétika és harapás elérése a cél”- ismerteti dr. Balla László az egyes életkorokhoz kapcsolódó műveleteket.
Fogszabályzó típusok
A fogszabályzókat több szempont alapján lehet csoportosítani, de alapvetően két nagy típusba oszthatók: kivehető és rögzített. Anyaguk tekintetében már nagyobb a választék, a rögzített fogszabályozó készülékek lehetnek fémek, műanyagok, kerámiák, titán, porcelán anyagokból, de lehetnek akár mesterséges zafírból, sőt, még aranyból is.
Szerencsére már elmúltak azok az idők, amikor kizárólag a már messziről kiszúrható fém készülékekkel dolgoztak. Mivel a felnőtteknek legtöbbször az állandó eszközöket ajánlják, ezért ők (ha anyagilag megengedhetik maguknak), a legkevésbé feltűnő fogszabályzókat választják. Ilyenek például a fehér színű készülékek, a fogak belső oldalára rögzítettek, vagy a még a nagy újdonságnak számító, mindössze fél milliméter vastag, átlátszó sínek. Ezeket két hétig kell folyamatosan hordani – kivéve evéshez-, majd utána az illető kap egy újat. Általában 10-20 sín után már nagyon szépen állnak a fogak, mivel egy-egy fázisban a készülék kb. negyed milliméterenként tudja mozgatni őket.
