Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Alig kezdődött el a lakásfelújítás, rögtön egy csomó kérdésbe futottunk bele, majd elkapott bennünket az örvény. Mennyi mindent meg kéne még csinálni!
Nem álltak meg a munkák, folytatódik a lakásfelújítás! Arról, hogy milyen hibákkal és problémákkal találkoztunk szinte rögtön azután, hogy átvettük a kulcsokat, itt már részletesen olvashatott. A legsúlyosabb gondot az okozza, hogy a hetvenes évek elején a hegyoldalba felhúzott épület egy kicsit süllyed, ami nem hangzik jól, de nem is feltétlenül jelent tragédiát. Statikailag (egyelőre) nincs probléma, de esztétikailag igen, mert emiatt több szobában is repedések keletkeztek a falakon és a plafonon. A lakóközösség, mint kiderült, foglalkozott már a dologgal, és reményeink szerint hajlik is arra, hogy megoldják mielőtt tényleg vészessé válna a helyzet.
A felújításhoz végül egyetlen szakembert kértünk fel, aki vállalta, hogy átnézi a vezetékeket, lecseréli a csatlakozókat (azaz elvégzi a villanyszereléssel kapcsolatos munkák nagyját), elintézi a kevés kőműves munkával, és megcsinálja a festést, tapétázást is. Hogyan találtuk? Természetesen ismerősök ajánlották, dolgozott is a családnak, akkor mindenki elégedett volt.
Amikor nekivágtunk a lakáskeresésnek, fogalmunk sem volt, hogy milyen lakást szeretnénk, és nagyjából ugyanez volt a helyzet a felújítással is. Egy-két dologgal tisztában voltunk, azonban minket is elkezdett behúzni az örvény, most érezzük, hogy minél jobban benne vagyunk, annál több mindent kéne megcsinálni, és annál jobban el fognak húzódni a munkálatok. Egyelőre nem bánjuk, mert végre szépen kezd letisztulni a fejünkben az is, hogy mennyi mindent lehet kihozni a lakásból.
A felújítás legkeményebb terepe természetesen a fürdőszoba-háló közös szoba, mert ez volt a legramatyabb állapotban, és itt lehet a legjobban variálni is. Az eredeti tervek szerint szinte minden megtartottunk volna a fürdőből, de most mégis jobbnak látjuk, hogy mindent kivágunk a fenébe, újracsempézzük, zuhanyfülkét rakunk, stb. Eddig tartottunk attól, hogy megbontsuk a hátul futó lambériaszerűséget, de most úgy vagyunk vele, ha hullát rejteget is, bontanunk kell.
Nézzük meg mennyit haladt a munka:
1. Repedés a hálóban
Az egyik leglátványosabb gondot a háló plafonján végigfutó repedés jelentette. Itt lekaparták a régi vakolatot, aztán alapoztak, majd kapott egy megerősíti vakolatot. Így néz ki most. Erre jön majd egy üvegszövet dryvit háló, amivel elvileg egy darabig meg lehet akadályozni, hogy kijöjjenek a repedések, mert összefogja az egészet. 6-7 óra munka lesz benne.
2. Repedések a nappaliban
Kétségtelen, hogy nem volt valami szívet gyönyörködtető a nappali, de nem gondoltuk, hogy ezzel is komolyabb gondok lennének. Amint látszik, akadt tennivaló, balra már meg is kapta a dryvit hálót, (amit egyébként homlokzati hőszigetelőrendszereknél használnak előszeretettel). A plafonra még tapéta jön, hogy a kisebb hibákat eltüntesse.
3. Falbontás
A munkásoknak volt egy jó hírük, meg egy rossz. A jó hír, hogy könnyen ment a dolog, kábé kirugdosták a helyéről, és az egyik oldalon volt alatta csempe is. A rossz hír, hogy a másik oldalon viszont nem mindenhol. Többek között ez is arra ösztönöz minket, hogy akkor váljunk meg az egésztől, és rakjunk fel király új csempéket.
4. Vezeték- és csőpara
Kiderült, hogy a legtöbb zavaró vezetéktől megszabadulhatunk, úgyhogy már is sokkal szebb lesz minden. Tovább kiderült az is, hogy a lakásban futó csövek közül többnek semmi funkciója nincsen, úgyhogy lehet, hogy azokat is ki lehet kukázni. Ez persze némi utána járást igényel, de azzal nyilván tisztában voltunk, hogy nem most fogjuk kipihenni magunkat.
5. Mennyit áldozzunk a fürdőre?
Hosszas fejvakarás után arra jutottunk, hogy annyi apró elbaszott dolog van ebben a fürdőszobában (például szerencsétlenül megfúrt csempe, ami összetört), hogy jobban járnánk azzal, ha felújítanánk az egészet, mintha megpróbálnánk foltozgatni. Így aztán valószínűleg repül innen minden, ami most itt látható. A vízvezeték-szerelőt szerencsére nem kellett külön keresni, az emberünk hozza.
A sarokkád egyébként, ahogy a fotókon is látszik, nincs rossz állapotban, és nem is ronda, úgyhogy akár maradhatna is, mégse fog. Egyrészt, mert soha nem szoktunk kádat használni, másrészt, mert fontos, hogy véletlenül se fröcsköljük el a vizet, harmadrészt, mert helytakarékossági szempontból is jobb, ha zuhanyfülke kerül oda. Mivel a kád egyébként jó állapotú, valószínűleg megpróbáljuk eladni. A fürdőszoba térelválasztását a nappalitól pedig panelfüggönyökkel oldjuk meg.
A bulika folytatódik
Úgyhogy alig kezdődött el a lakásfelújítás, rögtön egy csomó kérdésbe futottunk bele, amikkel valamennyire számoltunk is. Most már szinte biztos, hogy munkálatok át fognak nyúlni a következő hétre is, a költözés időpontját kissé kelletlenül csúsztathatjuk tovább, cserébe viszont legalább pofásabb lesz a lakás.
És hogy milyen költségekkel jár ez pluszban? A csempét kábé 25 ezerből megvehetjük, és ugyanennyiért fel is rakják. 8-10 négyzetmétert kéne beborítani, és 1500 és 1900 közti négyzetméteráron találtunk is már király darabokat. Egy olcsóbb zuhanyfülke 50-60 ezer között van, a bútorokat és a csaptelepet pedig 45 ezerből meg lehet úszni.
A tolóajtót így kihúzzuk a tervek közül, mert bár házilag olcsón meg lehet csinálni, nem feltétlenül nézne ki ütősen is. Eleve nem házi legyártásban gondolkodtunk, és az árából a teljes fürdő felújítását kifizethetjük. Ha minden rendben alakul, akkor legközelebb az áruházakról számolunk be. Miben veri a Baumax a Praktikert és miben erősebb a Kika az Ikeánál? Kövessenek továbbra is!
