Hazudni rossz, de muszáj

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az ember már 3-5 éves korában elkezdi, és később sem tudna nélküle élni. Majdnem minden a füllentéstől a hazudozásig.

Gyerekkorában mindenkinek azt tanították, hogy hazudni rossz, ennek ellenére mégis mindenki szinte minden nap megteszi, sőt, van, hogy még észre sem veszi. Úgy tűnik, a tanítás ellenére a kisebb-nagyobb hazugság már a mindennapok velejárója, legyen szó magánéletről vagy munkahelyről. De ha tudjuk, hogy nem helyes, amit teszünk, miért vagyunk képtelenek ellenállni neki?

Már kisgyermekkorban kezdjük

A kicsi gyerekeknél már egész korán megfigyelhető, hogy ha el akarnak valamiféle büntetést kerülni, vagy nem akarnak a szüleiknek csalódást okozni, akkor bizony nem ritkán lódítanak. Persze, azt is tudjuk, hogy - legalábbis Feldmár András szerint – ha nem akarjuk, hogy a gyerek hazudjon, akkor ne kérdezzünk tőle semmit. Kár, hogy ez a mindennapi életben nem kivitelezhető, de legalább azt szépen illusztrálja, hogy csakis akkor kerülhető el ez a viselkedésmód, ha nincs párbeszéd és kontaktus.

Azért jobb esetben a kicsi gyerekek és szüleik közt még mindkettő fennáll. A szakértők megfigyelték, már nagyon korán, 3 és 5 éves kor között alakul ki az a gyerekeknél, hogy ha el szeretnének kerülni egy kínos szituációt, akkor nem vallják be az igazságot.

„Volt egyszer egy pszichológiai kísérlet gyerekekkel. Egy szoba közepére elhelyeztek egy játékot, és mielőtt a gyerekeket magukra hagyták volna, elmondták, hogy tilos a játékot nézegetni és a közelébe menni, ellenkező esetben jön majd a büntetés. A gyerekek viselkedését filmre vették. A három év alatti gyerekek 98 százaléka szegte meg a szabályt, de csak 38 százalékuk vallotta be. Ötéveseknél már egyik gyerek sem ismerte el, hogy megnézte a játékot. Tehát öt éves kortól már tudatosan is képesek vagyunk megtéveszteni a környezetünket vagy egy büntetés elkerülése érdekében vagy egy jutalom reményében” - mondja dr. Petuhov Erzsébet pszichoterapeuta, coach.

Később, a személyiségfejlődés során aztán ez a motiváció rögzül, főleg azért, mert ezt lehet látni a világban. Nem is csoda, hiszen a szakember szerint elviselhetetlen lenne az élet, ha senki sem hazudna. Jim Carrey filmje, a Hantaboy szépen bemutatta, milyen óriási bonyodalmak származnának abból, ha mindig mindenki az igazat mondaná és hallaná. Hiszen az emberi ego igencsak sérülékeny, így bármennyire is azt halljuk, hogy hazudni bűn és bántó, kevesen vannak, akik valóban el tudnák viselni a tömény igazságot, ami van, hogy ártalmasabb, mint egy kíméletes füllentés.

A hazugságok fajtái

„A hazugságok természetük szerint két csoportba sorolhatóak: önző és önzetlen hazugságok. Az előbbi gyakoribb (kb. 70%), az utóbbi ritkább (kb. 25%). Önzetlen és ártalmatlan hazugságról beszélünk, amikor például valaki meg akar védeni valakit, vagy előnyösebb képet szeretne magáról kialakítani az illető: pl. udvarlásnál, vagy ha az illető megszépíti az önéletrajzát, vagy ha el akarja magát fogadtatni egy új társaságban. Ártalmas, illetve önző hazugság pedig az, amikor például jogtalan előnyhöz akar valaki jutni, vagy egy kapcsolatot akar megmérgezni, esetleg egy jogos büntetést elkerülni úgy, hogy másra tolja át a felelősséget” – hoz példákat Petuhov Erzsébet.

Megfeleléskényszer és önbizalomhiány

Bármiről is szóljon a hazugság, a háttérben leggyakrabban megfeleléskényszer és önbizalomhiány áll, hiszen – akár önző, akár önzetlen hazugságról van szó –, általában azért ferdít az ember az igazságon, hogy jól kerüljön ki egy szituációból. Ha ugyanis bevallaná az illető, hogy azért késett a randevúról, mert elbóbiskolt, vagy azért nem ért be a munkahelyre időben, mert útközben találkozott egy régi ismerősével és túl hosszan csevegtek, akkor az rontaná a hosszas munkával felépített „imidzsét”.

Persze felvetődhet a kérdés, hogy mégis ki miatt hazudik az ember: saját maga, vagy a környezete miatt?  A válasz röviden az, hogy mindkettő egyaránt áll a háttérben, hiszen egymásra ható tényezőkről van szó: akkor vagyunk boldogak, amikor a másik is az (és viszont), főleg akkor, ha hozzánk közel álló személyről van szó. A hazugságról leszokni tehát lényegében lehetetlen, hiszen mindenki azt teszi, amitől az örömét, a boldogságát reméli.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kovács Margit titokzatos élete: banktisztviselőből lett a kerámialányok királynője

Alkotásait egy ország imádta, szentendrei múzeuma előtt évtizedeken át kígyózó sorok vártak a bejutásra, ő maga mégis visszavonultan, szinte teljesen elszigetelten élt egy pesti lakásban. Kovács Margit, a „kerámialányok királynője” fiatalon még egy győri bankban számolta a pénzt, mielőtt a huszadik századi magyar művészet egyik legmeghatározóbb alakjává vált volna.

Offline

Ez Leonardo da Vinci legfurcsább találmánya: egy francia luxuskastély közepén rejtőzik

Egy monumentális francia luxuskastély kellős közepén található egy olyan építészeti szerkezet, amely évszázadok óta zavarba ejti a tudósokat és a turistákat. A Loire-völgy legnagyobb kastélyában, Chambord-ban rejtőzik Leonardo da Vinci egyik legkülönösebb találmánya: egy olyan kettős spirálvonalú lépcsőház, amelyen két ember úgy képes egyszerre közlekedni, hogy látják egymást, mégsem találkoznak össze soha. Íme a francia reneszánsz legizgalmasabb palotája.

Életem

Alig 50 ezret kapnak havonta, és esélyük sincs kitörni: egyre több a 60 évnél idősebb hajléktalan Magyarországon

Ötven év feletti, többnyire legfeljebb szakmunkás végzettségű, tartósan hajléktalan, egyedül élő férfiak alkotják a fedél nélkül élők legnépesebb csoportját – többek között ez derült ki az idei Február Harmadika Munkacsoport országos hajléktalanügyi adatfelvétele során. A kutatás arra a szomorú tényre mutatott rá, hogy a hajléktalanság Magyarországon ma már messze nem csupán lakhatási probléma: az otthontalan emberek helyzete egyre szorosabban összefonódik az egészségügyi, szociális, oktatási és munkaerőpiaci rendszerek hiányosságaival.

Életem

Nem Budapesten keresnek a legjobban: meglepő magyar települések vezetik a fizetési toplistát

Nagykovácsi, Telki, Budajenő és Paks is a legmagasabb átlagkeresetű magyarországi települések közé tartozik, miközben Budapest a kerületi átlagokat figyelembe véve nem fér fel a képzeletbeli dobogóra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) június 1-jétől települési szinten is elérhetővé tette a kereseti adatokat a TIMEA nevű interaktív térképes alkalmazásában.

Testem

Újabb országban merült fel ebolagyanú: hazánkban ennyire kell tartani a járványtól

Brazília két legnagyobb városában, São Paulóban és Rio de Janeiróban nemrégiben két turistát is megfigyelés alá helyeztek ebola-fertőzés gyanúja miatt. São Paulóban egy 37 éves, a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó férfinál, míg Rio de Janeiróban egy Ugandából érkező belga férfinál jelentkeztek a súlyos betegség tünetei.

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.