Hazudni rossz, de muszáj

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ember már 3-5 éves korában elkezdi, és később sem tudna nélküle élni. Majdnem minden a füllentéstől a hazudozásig.

Gyerekkorában mindenkinek azt tanították, hogy hazudni rossz, ennek ellenére mégis mindenki szinte minden nap megteszi, sőt, van, hogy még észre sem veszi. Úgy tűnik, a tanítás ellenére a kisebb-nagyobb hazugság már a mindennapok velejárója, legyen szó magánéletről vagy munkahelyről. De ha tudjuk, hogy nem helyes, amit teszünk, miért vagyunk képtelenek ellenállni neki?

Már kisgyermekkorban kezdjük

A kicsi gyerekeknél már egész korán megfigyelhető, hogy ha el akarnak valamiféle büntetést kerülni, vagy nem akarnak a szüleiknek csalódást okozni, akkor bizony nem ritkán lódítanak. Persze, azt is tudjuk, hogy - legalábbis Feldmár András szerint – ha nem akarjuk, hogy a gyerek hazudjon, akkor ne kérdezzünk tőle semmit. Kár, hogy ez a mindennapi életben nem kivitelezhető, de legalább azt szépen illusztrálja, hogy csakis akkor kerülhető el ez a viselkedésmód, ha nincs párbeszéd és kontaktus.

Azért jobb esetben a kicsi gyerekek és szüleik közt még mindkettő fennáll. A szakértők megfigyelték, már nagyon korán, 3 és 5 éves kor között alakul ki az a gyerekeknél, hogy ha el szeretnének kerülni egy kínos szituációt, akkor nem vallják be az igazságot.

„Volt egyszer egy pszichológiai kísérlet gyerekekkel. Egy szoba közepére elhelyeztek egy játékot, és mielőtt a gyerekeket magukra hagyták volna, elmondták, hogy tilos a játékot nézegetni és a közelébe menni, ellenkező esetben jön majd a büntetés. A gyerekek viselkedését filmre vették. A három év alatti gyerekek 98 százaléka szegte meg a szabályt, de csak 38 százalékuk vallotta be. Ötéveseknél már egyik gyerek sem ismerte el, hogy megnézte a játékot. Tehát öt éves kortól már tudatosan is képesek vagyunk megtéveszteni a környezetünket vagy egy büntetés elkerülése érdekében vagy egy jutalom reményében” - mondja dr. Petuhov Erzsébet pszichoterapeuta, coach.

Később, a személyiségfejlődés során aztán ez a motiváció rögzül, főleg azért, mert ezt lehet látni a világban. Nem is csoda, hiszen a szakember szerint elviselhetetlen lenne az élet, ha senki sem hazudna. Jim Carrey filmje, a Hantaboy szépen bemutatta, milyen óriási bonyodalmak származnának abból, ha mindig mindenki az igazat mondaná és hallaná. Hiszen az emberi ego igencsak sérülékeny, így bármennyire is azt halljuk, hogy hazudni bűn és bántó, kevesen vannak, akik valóban el tudnák viselni a tömény igazságot, ami van, hogy ártalmasabb, mint egy kíméletes füllentés.

A hazugságok fajtái

„A hazugságok természetük szerint két csoportba sorolhatóak: önző és önzetlen hazugságok. Az előbbi gyakoribb (kb. 70%), az utóbbi ritkább (kb. 25%). Önzetlen és ártalmatlan hazugságról beszélünk, amikor például valaki meg akar védeni valakit, vagy előnyösebb képet szeretne magáról kialakítani az illető: pl. udvarlásnál, vagy ha az illető megszépíti az önéletrajzát, vagy ha el akarja magát fogadtatni egy új társaságban. Ártalmas, illetve önző hazugság pedig az, amikor például jogtalan előnyhöz akar valaki jutni, vagy egy kapcsolatot akar megmérgezni, esetleg egy jogos büntetést elkerülni úgy, hogy másra tolja át a felelősséget” – hoz példákat Petuhov Erzsébet.

Megfeleléskényszer és önbizalomhiány

Bármiről is szóljon a hazugság, a háttérben leggyakrabban megfeleléskényszer és önbizalomhiány áll, hiszen – akár önző, akár önzetlen hazugságról van szó –, általában azért ferdít az ember az igazságon, hogy jól kerüljön ki egy szituációból. Ha ugyanis bevallaná az illető, hogy azért késett a randevúról, mert elbóbiskolt, vagy azért nem ért be a munkahelyre időben, mert útközben találkozott egy régi ismerősével és túl hosszan csevegtek, akkor az rontaná a hosszas munkával felépített „imidzsét”.

Persze felvetődhet a kérdés, hogy mégis ki miatt hazudik az ember: saját maga, vagy a környezete miatt?  A válasz röviden az, hogy mindkettő egyaránt áll a háttérben, hiszen egymásra ható tényezőkről van szó: akkor vagyunk boldogak, amikor a másik is az (és viszont), főleg akkor, ha hozzánk közel álló személyről van szó. A hazugságról leszokni tehát lényegében lehetetlen, hiszen mindenki azt teszi, amitől az örömét, a boldogságát reméli.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.

Offline

Bosszú és féltékenység vezetett a Loire-völgy legkülönösebb tornyának megépítéséhez

Ha a franciaországi Loire-völgyre gondolunk, szinte mindenkinek a monumentális, reneszánsz stílusú kastélyok, a gondosan nyírt franciakertek és a királyi pompát idéző lakomák jutnak eszébe. Amboise festői városa mellett azonban egy egészen meghökkentő, a tájból teljesen kilógó építmény magasodik: egy hétszintes, kínai stílusú pagoda. De mit keres egy távol-keleti szentély a francia királyok egykori kedvenc vidékén? A válasz nem a vallási áhítatban, hanem a XVIII. századi Versailles legsötétebb intrikáiban, a politikai bosszúban és a fojtogató udvari féltékenységben rejlik.

Édes otthon

Így lehet medencéd vegyszerek nélkül

Ahhoz, hogy a medencénk teljesen vegyszermentes lehessen, el kell engedni a hagyományos elképzeléseket a kerti pancsolásról. Ha azokhoz ragaszkodunk, vegyszerekre is szükségünk lesz, de ezek mennyisége jelentősen mérsékelhető olyan megoldásokkal, mint az UV-fény vagy az ózonos fertőtlenítés.

Életem

A póker sikeresebbé tehet? Itt a bizonyíték, hogy igen

Hogy mi a köze a Texas Hold’emnek a sikeres vezetőkhöz? Tréningkörnyezetben nagyon is sok lehet, a póker ugyanis játékosan tud bevezetni egy tudatos, strukturált szemléletbe, amely az üzlet világában óriási jelentőséggel bír.

Testem

Új módszer segíthet a rettegett rákfajta ellen: áttörés az onkológiában

A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.

Testem

Ez az egyik legjobb stresszoldó kamaszoknak: a drámapedagógia előnyei

A kamaszkor önmagában is egy érzelmi hullámvasút, amit a mai diákok esetében az iskolai elvárások, a teljesítménykényszer és a közösségi média állandó nyomása csak tovább fokoz. Szülőként és pedagógusként is örök kérdés, hogyan lehetne segíteni a tinédzsereknek a feszültség levezetésében és a lelki egyensúly megtalálásában. A válasz meglepő módon nem a legújabb pszichológiai applikációkban, hanem az iskolai osztálytermekben rejlik. Kutatások bizonyítják, hogy a drámapedagógia az egyik leghatékonyabb, mégis méltatlanul mellőzött eszköz a kamaszkori stressz kezelésére és a mentális egészség megőrzésére.