Ötven éves az antibébi, de még támadják

Olvasási idő kb. 3 perc

Nyilván nem csak azért támadják, mert egészségre gyakorolt hatása nem 100%-osan kiszámítható, még a legújabb, nagyon alacsony hormontartalmú tablettáké sem, bár azt azért minden nő tudja, hogy – ha minimális mértékben is – de növeli a mell- és a méhrák kockázatát is, különösen harminc fölött, és hatványozottan, ha a tablettával védekező nő dohányzik is. Időről időre előkerül a születésszabályozást ellenző vallási és politikai vezetők beszédeiben is, hogy valamilyen formában korlátozni szeretnék a védekezést: akár a tabletta vagy az abortusz betiltásával.

Prűd Amerika, óvatos Japán

Jelenleg több mint 100 millió nő szed fogamzásgátlót, a legtöbb, 12 millió Amerikában, a legkevesebb az inkább óvszert preferáló Japánban. Az első, az egészségügyi szervek által jóváhagyott tablettát 1960 májusában dobták piacra, ám ez még messze nem jelentette azt, hogy bárki hozzájuthatott, aki védekezni szeretett volna a nem kívánt terhesség ellen. Hiába számít az Egyesült Államok a szülőhazájának, az akkor is prűd Amerika minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza, hogy a fiatal lányok hozzá is jussanak. Egészen 1972-ig kellett várni a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására, mely szerint a nem házasságban élő párok is felírathatnak fogamzásgátlót.

Ennél csak Japánban volt komolyabb az ellenállás, ahol a mai napig is a nők csupán 1%-a védekezik ily módon, ami nem meglepő, hiszen 40 év késéssel engedélyezték csak a helyi egészségügyi szervek. 2004-ben még mindig a nők 80%-a védekezett óvszerrel, ami a japánok kultúráját tekintve nem is annyira meglepő: a félelem az AIDS-től és más szexuálisan terjedő betegségektől felülírja más irányú igényeiket. Egyébként működik, Japánban feltűnően alacsony a HIV pozitívként regisztráltak száma. Bár 1991 óta legálisan kapható, számos feltételhez kötik használatát. Három havonta fel kell keresni az orvost, aki méhnyakrák-szűrést végez, és szexuálisan terjedő betegségekre is teszteli a tablettát használó nőket.

A születésszabályozás az emberiség elleni bűntett

Olaszország sem kapkodta el, 1965-ös bevezetése során még a menstruációs ciklust szabályozó szerként árulták, és 1971-ig, amikor végre eltörölték a még fasiszta rezsim idején életbe lépett törvényt, mely szerint a születésszabályozás az emberiség elleni bűntett, még a fogamzásgátló tabletta elnevezés is tilos volt.

Meglepő módon a szexualitást kevésbé tabuként kezelő Franciaországban még később, csak 1967-ben kezdték használni, viszont azóta a legnépszerűbb formája a születésszabályozásnak, és bevezetése óta az abortuszok száma nem növekedett.

A fejlődő országokban sokszor nem csak a politikai vagy vallási vezetők nehezítik meg a nők (vagy a párok) dolgát, hanem egyszerűen a felvilágosítás hiánya, a tévhitek elültetése, illetve a direkt tiltás vezet nemkívánt terhességekhez. A legnagyobb kárt a vallási vezetők, köztük a katolikus egyház feje, a pápa okozza ezen a területen: nem csak a fogamzásgátló tabletta, de az óvszer ellen is tiltakozik, ami az AIDS évszázadában kicsit sem tekinthető felelősségteljes viselkedésnek.

Meglepő módon az iszlám megengedőbb, és az abortuszra vonatkozó magyar törvényben foglaltakhoz hasonlóan, bizonyos megkötésekkel ugyan, de bizonyos körülmények fennállása esetén (amibe beletartozik az is, ha anyagi nehézségek miatt nem akarják vállalni a gyermeket) engedélyezi a használatát.

Magyarországon a 1992. évi LXXIX. törvény rendelkezik a magzati élet védelméről, melybe beletartozik az is, hogy az állam elősegíti a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételét, a magzati élet védelmét szolgáló, valamint a fogamzásszabályozást ismertető kiadványok közzétételét ,és a tömegkommunikáció fórumain való ismertetését. Persze ellenzőkre itthon is van példa: a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás honlapján  találjuk a legsötétebb középkort idéző megnyilatkozásokat.

Hazánkban 22 vényköteles fogamzásgátlószer van forgalomban, ezekbe beletartoznak a hüvelygűrűk és a filmtabletták is.

Fotó: sxc.hu

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.