Egyre több az anorexiás és bulimiás férfi

Olvasási idő kb. 1 perc

Általános tévhit, hogy a táplálkozási zavarok, így például az anorexia vagy a bulimia csak a nőket érinti. Brit felmérések alapján az ebben a betegségekben szenvedő férfiak száma az elmúlt években drasztikusan nőtt.

A fejlett nyugat-európai, és az amerikai kultúrában egyre erősebb a nyomás mind a nőkkel, mind a férfiakkal szemben a külsejüket illetően. Ennek a szomorú ténynek az egyik következménye, hogy a táplálkozási zavarban szenvedő betegek száma egyre nő, és ez már nem csak a nőket érinti. Az Egyesült Királyságban mintegy egymillió anorexiás vagy bulimiás ember él, becslések szerint ennek mintegy ötöde férfi.

A táplálkozási zavaros férfiak aránya Angliában az elmúlt évtizedben 66%-kal nőtt. Legalább ennyire elszomorító a tény, hogy már egészen fiatal korosztályban megjelennek ezek a kórképek, Nagy-Britanniában mintegy 5000, 16 év alatti fiúnak van valamilyen táplálkozási zavara. A számok azt mutatják, hogy a kamaszéveik elején járó fiatal férfiak körében gyakoribb a bulimia, mint az ugyanilyen korú nők esetében.

Bár ezek az adatok a brit állapotokat tükrözik, sajnos a fejlett országokban hasonló a tendencia. Ráadásul nehezíti a helyzetet, hogy a férfiak a nőknél nehezebben, sokkal ritkábban fordulnak orvoshoz ilyen esetekben (és így a nyilvántartásokba sem kerülnek be), ezért valószínű, hogy a számuk a fenti adatoknál jelentősen nagyobb, és számos bulimiás férfi él ellátatlanul, mindenféle kezelés és segítség nélkül. Minden táplálkozási zavar veszélyes, de a bulimiát sokkal nehezebb felismerni, mint például az anorexiát, ugyanis ezek a betegek nem fogynak le drasztikusan, a súlyuk általában a normál tartományban van, és nem ingadozik.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.