Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nők gyakrabban szenvednek álmatlanságtól, zaklatott vagy éber álmoktól. Ennek nem csak hormonális okai vannak: a stressz és más áloműző ártalmak mellett még a gyorsabban járó biológiai óra is csökkentheti az alvással töltött idő mennyiségét és a pihenés hatékonyságát.
Minden ember alvási szokása más és más, ennek kialakulása pedig bonyolult folyamat, amit az ember fiziológiai állapota, életkörülményei, a környezeti hatások, de még a génállomány is befolyásol, a legkisebb rendszerhiba pedig alvászavart (hajnali álmatlanságot, zaklatott, éber, vagy rémálmokkal díszített álmokat) okoz - elsősorban a nőknél, ők ugyanis sokkal gyakrabban szenvednek álmatlanságtól, mint a férfiak; kutatók pedig úgy hiszik, hogy ennek köze lehet a gyorsabb belső napi órához, az úgynevezett cirkadián ritmushoz - írja az npr.
A belső időmérő
A cirkadián ritmus - „napi biológiai óra” – egy nagyjából 24 órás ciklus, ami az élőlények biokémiai, fiziológiai folyamataiban és viselkedésében kap fontos szerepet. A cirkadián ritmusokat az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, amit külső, szinkronizáló ingerek (pl. napfény, a Föld tengely körüli forgása), azok intenzitása, a belső biológiai óra, illetve a környezet szokásrendszere segít beállítani. Ezek teszik lehetővé, hogy az élőlények számítsanak a környezeti körülmények szabályos váltakozásaira, és fel tudjanak készülni rájuk.
Hat perc különbség
Ezt a belső ritmust tették próbára egy kísérletben, ahol 157 ember vett részt, akiket egy ablak nélküli, a külső környezettől teljesen izolált laboratóriumban vizsgálták nyolc héten át. Minden külső kapaszkodót megszüntettek körülöttük, így nem tudták, hogy odakint mennyi a pontos idő, éjszaka van-e vagy nappal.
Megfigyelték, hogy a nők és férfiak napi biológiai órája közötti különbség átlagosan hat perc volt, egész pontosan a nőké ennyivel volt gyorsabb. Ezt legegyszerűbben egy óra segítségével lehet személteni, ami hat perccel siet, és ha nem állítják át, minden egyes nappal egyre jobban eltér a 24 órás egyezményes ciklustól.
A normális működéshez mindenkinek, minden nap le kellene kapcsolnia és újraindítania belső óráját, a belső óramű ugyanis senkinél nem illeszkedik pontosan a 24 órás ciklushoz. Ráadásul a vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy háromból egy nő belső órája biztosan gyorsabb.
Csak óvatosan a fénnyel
A megfelelő belső ritmus kialakításában fontos szerepet kap a fény: azoknak, akik gyorsabban működnek, több éjszakai fényre van szükségük, míg a reggeli fény ellen védeniük kell magukat. Velük ellentétben azok, akiknek több mint 24 órára van szükségük, hogy belső órájuk körbeérjen, reggelente több nappali fényt kell adagolniuk, esténként azonban kerülniük kell a túl sok világos fényt .
A belső ritmust a hipotalamusz előtt elhelyezkedő mag vezérli, a pici, húszezer neuronnal működő agyterület számtalan testi működésbe bekapcsolódik, működését a tobozmirigy által termelt melatonin hormon befolyásolja. A reggeli fény csökkenti a hormontermelést, az esti sötétségben azonban már nő a tobozmirigy melatonin termelése.
A cirkadián ritmust befolyásoló gén
Pár éve a kutatók egy olyan gént azonosítottak, melynek egy mutáns változata felgyorsítja az ember cirkadián ritmusát. Ennek hatása, hogy az érintettek sokkal korábban fekszenek le esténként, reggel pedig korábban ébrednek, mint az emberek általában.
A nők gyakrabban forgolódnak éjszakánként
A női alvászavar nemrég tudományos kutatások tárgya lett, náluk ugyanis kétszer gyakrabban fordul elő alvással kapcsolatos probléma: legtöbben közülük az elalvástól, és az éber, zaklatott alvástól szenvednek. Ma már tudjuk, hogy a hormonális változás, a stressz, a menstruáció, a terhesség, a változókor, az alvás körülményei mind hatással vannak az alvás minőségére.
1. Premenstruációs szindróma - A nők körében az egyik leggyakoribb alvászavar az inszomnia, az elalvási és átalvási képesség zavara, ilyenkor az alvás nem tölti be az alvás legfontosabb funkcióját, pszichéses és fizikálisan nem regenerál. Az inszomnia egyik legismertebb okozója a permenstruáció idején jelentkező hormoningadozás.
2. Stressz - A hormonális változásoknál is rosszabb hatással van az alvás minőségére a pszichoszociális stressz: a munka, az anya- és feleségszerep miatt sok nő csökkenti az alvással töltött órák számát, fáradtságukat egész egyszerűen figyelmen kívül hagyják. (Amerikában a munkavállaló nők harminc százalékánál alvászavart diagnosztizálnak, elsősorban a negyven év fölötti nők szenvednek tőle).
3. Menopauza - A változó kor idején az alvászavar szintén gyakori jelenség, a nők gyakran felébrednek az éjszaka közepén, napközben pedig fáradtságtól szenvednek, amit az alacsony ösztrogén szint vált ki. Változó korban a légzés okozta alvászavar is gyakori, főleg a horkolás akadályozza a kielégítő alvást.
4. Terhesség - A terhesség idején megugrik a nők alvásigénye, napközben azonban gyakrabban elfáradnak. A második trimeszterben az alvás ritmusa rendeződik, míg az utolsó három hónapban sokkal kevesebbet alszanak. Sok kismama a gyakori vizelési inger, a gyomorégés, a magzat mozgolódása, a hát- és lábfájás miatt alszik rosszul.
5. Depresszió, szorongás - Zaklatottan alszanak azok is, akik depressziótól, szorongástól szenvednek, ami nőknél szintén gyakoribb jelenség, mint a férfiaknál. A depresszió általában korai ébredéshez vezet, a szorongás pedig az elalvásban gátol.
6. Életkörülmények - A munka és az életvitel megint csak rányomja a bélyegét az alvás minőségére, a változó műszak, a mozgáshiány, az utazással járó időeltolódás, a változó időbeosztás vagy az eltérő hétvégi alvási szokások szintén a belső óra átállásához vezetnek - és akkor a koffein, a nikotin, a drogok, az alkohol hatásáról még nem is beszéltünk.
