Egészségre vágyó ortorexiás, szépséget hajszoló bulimiás, magát véznának ítélő izomdiszmorfiás. Ideáljaikban, vágyaikban és félelmeikben talán nem is különböznek tőlünk, azonban a célért folytatott küzdelemben érdeklődésük teljesen beszűkül, amibe akár bele is halhatnak. A III. Magyar Evészavar Kongresszus beharangozó sajtótájékoztatóján jártunk.
Mi áll az evészavarok kialakulásának hátterében?
Dr. Túry Ferenc szerint ebben a kérdésben szakmai berkekben sincs egyetértés, egyes szakemberek inkább a genetikai háttérre helyezik a hangsúlyt, míg mások főként lelki folyamatoknak tulajdonítják a zavarok kialakulását. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy egy olyan klasszikus pszichoszomatikus jelenségről van szó, amelynek kialakulásában a biológiai, pszichológiai, illetve szociális háttér egyaránt közrejátszik.
Éppen ezért az evészavarok gyógyítása egy olyan több tudományágat érintő terület, ahol a szakemberek megfelelő tájékoztatása nagy jelentősséggel bír. Ez azért is fontos, mert sajnos még napjainkban is előfordul, hogy egy orvos étvágynövelőt ír fel egy anorexiás betegnek, ami súlyos műhibának számít, hiszen csak növeli az ellenállást, és ezzel késlelteti a gyógyulást.
Az evészavarok kialakulásának története
Norton már 1689-ben leírta az „ideges felemésztődés” nevű betegséget, azonban akkoriban a kóros mértékű testsúlyvesztést általában lappangó tüdőbajnak tudták be. Ugyanezt a diagnózist kapta Erzsébet Királyné, vagyis Sissi is, akinek 172 cm-es magasságához mindössze 50 kg-os testsúly tartozott. Szintén az evészavarok előfutárai közé tartoztak a 12. század éhező szentjei, például Szent Margit, valamint a 19-20. században nagy népszerűségnek örvendő „éhezőművészek”. Napjaink társadalma ellentmondásosan viszonyul a táplálkozáshoz, hiszen a reklámos segítségével arra bíztat, hogy minél többet fogyasszunk, ugyanakkor a vékony női és izmos férfi testideál kultusza dívik. Aggodalomra ad okot, hogy a 90-es évek óta már 5-10 évente regisztrálnak új típusú evészavarokat. Forrás: III. Magyar Evészavar Kongresszus
Melyek a leggyakrabban előforduló evészavarok?
A klasszikus evészavarok közé tartozik az anorexia nervosa, bulimia nervosa, valamint az (kövérség). Hazánkban az anorexia például ugyanúgy a társadalom 2-3%-át érinti, mint világviszonylatban. Az obesitas, vagyis kövérség esetében ez az arány 20%, azonban míg régebben a felsőbb társadalmi rétegből került ki a legtöbb túlsúlyos, ma már elsősorban a szegényebbeket érinti. Még napjainkban is számos evészavarokkal kapcsolatos téves hiedelem él a köztudatban.
Sokan azt hiszik, hogy aki jó étvággyal képes belakmározni, annak biztosan nincsen semmilyen táplálkozási problémája, pedig a bulimia egyik legfőbb jellemzője a falási roham, amelyet súlyos lelkiismeretfurdalás és az ételtől való minél gyorsabb megszabadulás követ. Mivel a bulimiások ideiglenesen ugyan, de mégis vesznek magukhoz táplálékot, ezért sokszor normál testsúllyal rendelkeznek. Éppen ezért a betegség nem annyira szembeötlő a környezet számára annak ellenére, hogy akár halálos is lehet. Az anorexiásokról pedig sokan tévesen azt gondolják, hogy nincs étvágyuk, pedig ennek ellenkezője az igaz. Ugyanakkor a betegség egyik legfőbb mozgatórugója a test feletti kontroll tökéletes megszerzése, amely egyfajta lázadásként is értelmezhető annál is inkább, mert az anorexiások sokszor a pedáns, jó tanuló fiatalok köréből kerülnek ki.
Melyek az új típusú evészavarok?
Az új típusú evészavarok közé tartozik a falászavar, vagyis a túlevéses zavar – tudhattuk meg Dr. Pászthy Beától. Ennél az evészavarnál a bulimiához hasonlóan szintén extrém mennyiségű ételt elfogyasztása történik rövid idő alatt, azonban elmarad a hánytatás, illetve egyéb kiürítő beavatkozások, mint például a hashajtózás. A társadalom egészségkultusza és az ételek minőségével kapcsolatos félelmek is szerepet játszattak az ortorexia nervosa, vagy más néven egészségesétel-függőség kialakulásának hátterében,melyet először 1997-ben írt le egy Bratman nevű orvos, aki szintén ebben szenvedett.
Az ortorexiás betegek csak egészséges, vagy annak tartott ételeket hajlandóak fogyasztani, a hozzávalók beszerzése és az étel elkészítése leköti idejük, figyelmük és gondolataik java részét. Ezekből a tünetekből a család is felismerheti az orthorexiát, hiszen egy idő után már mindenki számára szembeötlő, hogy az illető érdeklődése teljesen beszűkült az egészséges táplálkozásra, és folyamatosan az általa fogyasztott ételek minősége miatt aggodalmaskodik. Az ortorexia további jellemzője, hogy mindkét nemnél kialakulhat, emellett nem csak a fiatal korosztályt érinti, mint például az anorexia és a bulimia.
Új típusú evészavarok és a testépítés kultusza
A férfiak körében a legújabb evészavar az izomdiszmorfia, melyet régebben fordított anorexiának hívtak. Míg az anorexiások bizonyítottan sokkal kövérebbnek látják magukat a valóságnál, addig az izomdiszmorfiások olyan izmos testépítők közül kerülnek ki, akik a valóságnál jóval soványabbnak észlelik saját testüket. Ez az evészavar azért is veszélyes, mert a cél érdekében az ilyen problémával küzdő férfiak sokszor szteroidokat és egyéb káros tömegnövelő szereket vesznek magukhoz, amely súlyos szövődményekhez vezethet.
Az izomdiszmorfia a hazai vizsgálatok alapján a testépítők 4-5%-át érinti. Problémát jelent a betegség felismerésében és kezelésében, hogy míg például a bulimia esetében a család könnyebben belátja, hogy a fiatal segítségre szorul, addig a testépítést sok szülő támogatja, hiszen úgy véli, hogy sokkal jobb, mintha a gyermekük alkoholt inna, vagy drogozna. Főként a női testépítők körében figyelték meg a testzsírfóbiát, amelynél a cél a test szálkásítása mellett a zsír teljes kiiktatása az étrendből. A testzsírfóbiások kényszeresen ügyelnek táplálkozásukra, például előfordul, hogy szigorúan három óránként vesznek magukhoz grammra kiszámított zsírmentes táplálékot.
A testtömegindex kiszámítása
A testtömeg indexet úgy számolhatjuk ki, ha elosztjuk a kilóink számát a méterben számított magasságunk négyzetével. Egy 2 méter magas, 100 kilós férfi testtömegindexe tehát 100/2 2, vagyis 25. Férfiak esetében a normál testtömegindex 20 és 25 közé esik, míg nők esetében a 18,5 és 25 közötti érték számít egészségesnek. A magyar lakosság 20%-ának testömegindexe 30 fölé esik, ami már az obesitas kategóriájába tartozik.
Mit tehetünk, ha evészavarban szenvedő él a környezetünkben?
Megfelelő kezelés hiányában a tünetek általában súlyosbodnak, így a türelem és a várakozás ebben az esetben nem megoldás. A kezelés sokszor életbevágóan fontos lehet, hiszen például a legveszélyesebbnek tartott anorexia nervosa egy olyan életveszélyes betegség, amelynél a halálozási arány a betegség kezdete után 10 évvel 6-10%, míg 20 év után akár 20%-is lehet.
Ezért fontos, hogy mindenképpen meggyőzzük az evészavarban szenvedőt, hogy forduljon szakemberhez még akkor is, ha nincs betegségtudata. Mivel az evészavarok a pszichoszomatikus betegségek közé tartoznak, ezért mára már felismerték, hogy a gyógyszeres kezelés önmagában nem vezet eredményre. A lélek gyógyításának első, és egyik legfontosabb lépése, hogy az evészavaros felismerje, hogy komoly betegségben szenved. A gyógyulásba vetett hit kiépítése szintén fontos része a terápiának. A foglalkozások célja, hogy az evészavarban szenvedő megtanulja reálisan észlelni saját magát.
Az anorexia tünetei
- - testképzavarral küzd (soványsága ellenére kövérnek látja magát)
- -intenzíven aggódik az alakjával kapcsolatban
- -jelentősen megváltozik az evésmagatartása
- -karcsúsághajszoló viselkedésformákat alkalmaz (pl. túlzó módon sportol, állandóan mozgásban van, állva olvas stb.)
- -erőteljesen fogy, illetve a gyermek- és serdülőkorban elmarad a testi fejlődése az elégtelen táplálkozás miatt
Kitől kérhetünk segítséget?
Magyarországon több terapeuta foglalkozik evészavarral, azonban az államilag finanszírozott lehetőségek korlátozottak, hiszen mindössze a SOTE I. Gyermekgyógyászati Klinikáján, valamint a Vadaskert Gyermek és Ifjúság Pszichiátriai Kórházában foglalkoznak ilyen jellegű betegekkel. Azért is szükséges lenne minél több ilyen jellegű szakellátást biztosítani, mert a becslések szerint mindössze az anorexiás és bulimiás betegek száma eléri 30-50 ezer főt Magyarországon. A szakma reményei szerint újra megnyitja kapuit az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, amely sok egyéb mellett otthont adhatna egy evészavarokkal foglalkozó osztálynak is, erre pedig a hazai adatok alapján óriási szükség volna.
A III. Magyar Evészavar Kongresszus pénteken és szombaton várja a szakma képviselőit és az érdeklődő közönséget. További információ: ITT.
Az evészavarok különféle típusaival korábban dietetikusunk foglalkozott. Íme: anorexia nervosa, bulimia,ortorexia,izomdiszmorfia, pregorexia
