Nem ismerjük eléggé: Limfóma-daganat

Nem véletlen nevezik rejtőzködő daganatnak. Nem jár látványos tünetekkel, lassan alakul ki, és kezelés nélkül kevés az esély a túlélésre. Kezdetben fájdalmatlan, 1 centis nyirokcsomó tapintható, majd a szervek megnagyobbodásával járhat. Ma, a világ minden pontján erre a kevésbé ismert, rosszindulatú daganattípusra, a limfómára hívják fel a figyelmet.

Jellemző tünet a visszatérő lázas állapot, és a nyaki-, hónalji nyirokcsomó-duzzanat gyors növekedése
Jellemző tünet a visszatérő lázas állapot, és a nyaki-, hónalji nyirokcsomó-duzzanat gyors növekedése

Kialakulásának okait nem ismerjük, a tüneteket sokan nem veszik komolyan, s gyakran  a véletlennek köszönhetően diagnosztitzálják magát a betegséget. Évente hazánkban mintegy 2000 új limfómás beteget regisztrálnak. Világszerte igaz, hogy a betegek fele még csak nem is hallott a kórról, a diagnózisa előtt. Talán éppen ezért, 2004-ben a színész, Rob Lowe indította útjára azt a kezdeményezést, hogy orvosok, nővérek, betegek és családtagjaik összefogásával szervezzenek egy közös tájékoztató kampányt a limfómáról, annak tüneteiről és élettani hatásairól. A Limfóma Világnapján a világ minden országában erre a daganatos, de gyógyítható betegségre hívják fel az emberek figyelmét.

Rákos sejtekként kezdenek viselkedni

A nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedéseket nevezzük limfómáknak. Ilyenkor a limfociták (nyiroksejtek) rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, és nem pusztulnak el megfelelő mértékben. A nyirokcsomóban összegyűlve duzzanatot képeznek, de mivel a limfociták az egész szervezetben jelen vannak, ezért kóros szövetszaporulat, a nyirokcsomók mellett a test egyéb részeiben is előfordulhat.

Alapfogalmak:

Limfociták: A fehérvérsejtek egyik típusa, melyek főleg a nyirokszervekben találhatók, és az immunrendszer fő alkotóelemei.
Makrofág: Nagyméretű immunsejt, amely a szervezetbe betolakodó fertőző anyagokat bekebelezi, és más immunsejteket is aktivál.
Nyirokcsomó: A szervezetben testszerte megtalálható kis képletek, amelyek a nyirokrendszer részei. A kórokozók és rákos sejtek ellen harcolnak, fokozott működésük miatt megnagyobbodnak.
Nyirokrendszer: A nyirokcsomókból és az azokat összekötő nyirokerekből áll. A szervezetet védik a fertőzésektől.
Hisztiocita: A kötőszövetben található többmagvú sejtek, amelyek bekebelezik és elpusztítják a szervezetet megtámadó kórokozókat és más idegen anyagokat.

A limfómákat két fő csoportra osztják: Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra. Utóbbi, több csoportot is magában foglaló kategória, több mint 25 fajtája ismert. A non-Hodgkin típusú limfóma lassan, alattomosan alakul ki, eleinte nem okoz súlyos tüneteket, de az alkalmazott terápiára csak kevésbé vagy egyáltalán nem reagál. Ugyanakkor az agresszív viselkedésű limfómák jól regaálnak a kemo-és sugárterápiára, - ilyenek a Burkitt-limfóma, anaplasztikus nagy sejtes limfóma, diffúz nagy B-sejtes limfóma - de az is jellemző, hogy a kezelés elmaradása, akár néhány hónapon belül a beteg halálát okozza. Az igen magas rizikójú betegek esetén őssejt-transzplantációt lehet végezni, mely olykor a hosszú távú túlélés egyetlen lehetősége, bár magának a beavatkozásnak is nagy a kockázata.

A Hodgkin-limfóma a legeredményesebben kezelhető hematológiai tumoros megbetegedés. Minden életkorban előfordulhat, de a férfiakat gyakrabban érinti, különösen a 20-40 éves korosztályt. A leggyakoribb tünetek az alkoholfogyasztást követő nyirokcsomó-fájdalom, a fáradékonyság, a  teljesítőképesség-csökkenés, a viszketés, a máj- és lépduzzanat. A betegség során vissza-visszatérő 38 fok feletti láz, éjszakai izzadás, a testsúly több mint 10 %-os csökkenése is jellemző. A betegek mintegy 95 %-a a megfelelő terápia következtében meggyógyul.

Összességében elmondható, hogy a limfómák az esetek 65 %-ában a nyirokcsomókban, és 35 százalékban a máj, a lép, valamint a gyomor-bélrendszer nyirokszövetében keletkeznek. A folyamat gyors szóródásra képes, így egyre több nyirokcsomót és egyéb szervet is érint.

Pontosan nem tudni mi váltja ki

Legfőbb tünetként a fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás jelentkezik. Mivel eleinte általában nem okoz panaszt ez a betegség, így akár hosszabb ideig is rejtve maradhat. Nagyon gyakran szinte csak véletlenül fedezik fel mellkas röntgen, vagy laborvizsgálat során. Bár a limfóma  időseknél gyakrabban jelenik meg, minden életkorban felléphet a betegség.

Azt, hogy mi váltja ki a nyiroksejtek rosszindulatú elváltozását, még pontosan nem tudja a tudomány, bár egyes kutatók bizonyos vírus és bakteriális fertőzéseket kockázati tényezőként említenek. Így felmerül, hogy a HIV, a HTLV, a Herpesz vírus, az EBV (mely a Burkitt-limfómák 15 %-ában jelen van), valamint a helicobacter pylori-fertőzés (a gyomor MALT limfómájában) szerepet játszanak a betegség létrejöttében. Mások a szervátültetésekhez és egyes gyógyszerekhez kötik a kór kialakulásának kockázatát.

Gyermekeknél inkább csontvelő-tumor a gyakori

A tumor lokalizálódhat a fej-nyaki régióra, a mellüregre, illetve a hasi régióra is, míg a gyermekeknél gyakoribb, hogy a csontvelő is érintett lehet. A tünetek pedig attól függnek, hogy hol helyezkdeik el a daganat. Kifejezetten gyorsan nő a nyakon, lágyéki régióban, hónaljban elhelyezkedő nyirokcsomó-duzzanat, de ha az idegrendszert is érinti fejfájás, hányás, sőt agyidegbénulás is társulhat mellé.

Ha ez a tumormassza a mellkasban növekszik, akkor nehézlégzés, fulladásérzés, nyelési nehézség, mellkasi fájdalom és köhögés lép fel.

Infiltrált daganat

Így nevezik, amikor a daganat ráterjed a környezetére, és mintegy beszűri azt. Ilyenkor nem lehet pontosan elválasztani a daganatos részt a nem daganatos résztől, vagyis nem lehet úgy kivágni vagy eltávolítani, mint például egy éles határszélű, gömb alakú tumort. Gyomordaganatoknál fordul elő leggyakrabban.

Erős fájdalom, hányinger, hányás, puffadás és emésztési zavarok jlezik, ha a hasüregben nő a daganat. Non-Hodgkin limfómában a májmegnagyobbodás és a lépduzzanat is nagyon gyakran megfigyelhetőek. Ha a csontvelő is infiltrált tumorsejtekkel, akkor alacsony vérlemezkeszám, vérszegénység, fertőzések fellépte is színesítheti a kórképet.

Bizonyos ritka esetekben a tumoros burjánzás a bőrt, a pajzsmirigyet, a porcokat és a csontokat is érintheti. Az osztódó daganatos sejteknek a vérkeringésbe való kijutása leukémiaszerű képet is előidézhet.

2010. szeptember 15.: Limfóma Világnap a fővárosban

A Magyar Rákellenes Liga ötödik éve szervez felvilágosító programot ebben a témában. A Deák téri metrómegállóban felállított Limfóma Kontroll Pontban hematológus szakorvosokkal beszélgethetünk a tünetekről és kérdésekről. A metróaluljáróban informatív kiállítás is látható a betegség lefolyásáról és kezelési lehetőségeiről. A Gödör Klubban délután 15 órától bemutatkoznak az aktív betegklubok, az érintettek orvos-betegtalálkozón informálódhatnak a limfóma különböző típusait érintő újdonságokról a szakma neves szakembereitől. Az esemény háziasszonya Csákvári-Sarnyai Eszter, limfómából gyógyult modell, aki szívszorító történetét pantomim művészek segítségével osztja meg a résztvevőkkel. Az esemény fővédnöki posztját Csányi Sándor színművész vállalta el.
webbeteg.hu

Fotó: SashaW

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek