Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gutaütés, szélütés, agylágyulás, stroke. Magyarországon az évi 40 ezer új beteg közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. Alattomos betegség, villámcsapásszerűen sújt le az egyébként egészségesnek tűnő emberekre. Féloldali zsibbadással, beszédzavarral, elhomályosuló látással kezdődhet, s csak az időben tett lépés lehet életmentő. Az igazi vészhelyzet, amikor minden perc számít. A stroke tüneteit és kockázatait gyűjtöttük össze.
A harmadik leggyakoribb halálok
A szívbetegségek és a daganatos betegségek után a stroke a harmadik leggyakoribb halált okozó betegség, s egyben az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak.
Rizikófaktorok
A fokozott stressz, a rendszeres, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és a kábítószerhasználat mellett számos olyan kockázati tényező van, amely életmódváltással mérsékelhető, és sajnos sok olyan, amelyre nem lehet felkészülni. Ezért nemcsak a stroke kockázatainak, de tüneteinek ismerete is életmentő fontosságú. Sokszor a gyors felismerésen és egyetlen időben történő telefonhíváson múlik a beteg élete. Ilyenkor azonnali kezelésre van szükség.
TIA: a stroke előfutára
A stroke legtöbbször hirtelen, figyelmeztető jelek nélkül alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést illetve a gutaütést) és általában egyszerre több tünet is jelentkezik. Ugyanakkor az egyik lehetséges előjelének tartják az átmeneti keringési zavart, röviden TIA-t (tranziens iszkémiás attak). A TIA egy agyterület rövid ideig (néhány perctől 24 óráig) tartó keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. Tünetei azonosak a stroke-éval. A TIA kiszámíthatatlan időközönként ismétlődhet is. Jelzi, hogy az agy keringése rossz állapotban van, s a későbbiekben bármikor stroke alakulhat ki.
Vérhiányos stroke (Ischemiás stroke)
A stroke és az agyvérzés kifejezést gyakran összemossa a köznyelv, pedig a stroke esetek 80%-a vértelen. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Így vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak. A vértelen stroke egyik leggyakoribb típusa a trombózisos stroke, amikor a vérrög helyben keletkezik (trombus), általában egy elmeszesedett érterületen. A másik vértelen típus az embóliás stroke, ahol a vérrög nem helyben keletkezik (embólus), hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakadva elzárja az eret.
Gyermek és felnőttkorban, a korai diagnosztizálásnak és kezelésnek fontos szerepe van az agykárosodás, halál, vagy mozgáskárosodás megelőzésében, bár az ajánlott kezelési módszerek az életkor függvényében különböznek. A gyermekeknél megelőzésről nem beszélhetünk, de terhesség alatti rizikófaktornak számít, ha a magzatvíz fertőződik, ha korai magzatburok repedés következik be, és ha terhességi magas vérnyomás alakul ki.
Agyvérzés - vérzéses stroke
Vérzéses stroke-ról akkor beszélünk, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég vér.
A vérzés esélyét számos, az ereket érintő betegség növeli, többek között érelmeszesedés, kezeletlen hipertónia és érfejlődési rendellenesség. Az agyvérzésnek is két fő típusa van: az egyiknél a vérzés az agyon belül jön létre, míg a másiknál a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik, és az agyat körülvevő folyadékba ömlik. Ennek első tünete a nagyon éles, hasító fejfájás.
Magyarországon az évi 40 ezer új stroke-on átesett beteg közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A túlélők fele a következő öt évben veszti életét ismétlődő agyi érkatasztrófa következtében.
Az agyi érkatasztrófák tragédiája nemcsak a halálesetekben mutatkozik meg, hanem abban is, hogy ez a betegségcsoport okoz a leggyakrabban tartós rokkantságot. Egy agyi érkatasztrófa esetén az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, s a legalapvetőbb életfunkcióknál is segítségre szorul. Az agyi vérkeringési zavarok jelentik a felnôttkorban kialakult maradandó fogyatékosságok leggyakoribb okát.
A stroke legfőbb tünetei:
- - Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása.
- - Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).
- - Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.
- - Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.
- - Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző).
- - Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.
Életkor: A stroke kockázata a kor előrehaladtával nő.
Magas vérnyomás: A magas vérnyomás mind a vértelen, mind a vérzéses stroke-nak kockázati tényezője. Károsítja az erek falát, ezáltal érelmeszesedés és vérzés nagyobb valószínűséggel alakul ki.
Magas koleszterinszint: A kis sűrűségű (LDL) koleszterin - a rossz koleszterin - magas szintje növeli az érelmeszesedés kockázatát. A többlet LDL más anyagokkal együtt lerakódhat az artériák falában, ahol aztán plakkokká keményednek. A túl magas trigliceridszint szintén fokozza az érelmeszesedés esélyét. Ezzel szemben a nagy sűrűségű (HDL) koleszterin - a jó koleszterin - szintje csökkenti az érelmeszesedés kockázatát azáltal, hogy eltávolítja a még le nem rakódott rossz koleszterint az erekből.
Cukorbetegség: Egy 2-es típusú cukorbeteg szervezete nem képes megfelelően kezelni a cukrot és valószínűleg a zsírokat sem, és a vérnyomása is magasabb a szükségesnél. Ezek mind fokozzák az érelmeszesedés kockázatát. A cukorbetegség károsítja a szervezet vérrögoldó képességét is, ezzel növeli a vértelen stroke kialakulásának esélyét.
Elhízás: Az elhízás fokozza a magas vérnyomás, a szívbetegség, az érelmeszesedés és a cukorbetegség kockázatát, melyek külön-külön is, együtt meg különösen fokozzák a stroke kockázatát.
Szív- és érrendszeri betegség: A szívelégtelenség, a korábbi szívinfarktus, egy bizonyos típusú szívritmuszavar, szívbillentyű-betegségek és a szív fejlődési rendellenességei mind fokozzák a kockázatot.
Stroke a családban: Előfordulási valószínűsége nagyobb, ha a családban már volt stroke-os beteg, illetve volt TIA-juk.
Dohányzás: A dohányosoknak sokkal magasabb a stroke kockázata, mint a nem dohányzóknak. A dohányzás elősegíti a plakkok kialakulását az erekben, a nikotin pedig fokozza a szív munkáját azáltal, hogy növeli a pulzust és a vérnyomást. A dohányfüstben lévő szénmonoxid kiszorítja az oxigént a vérből, ezáltal fokozott keringési munka mellett ugyanannyi a szállított oxigén mennyisége.
Fogamzásgátló, hormonális készítmény szedése: A stroke kockázata magasabb a fogamzásgátló tablettát szedő nők esetén, különösen, ha dohányosok, nagy hormontartalmú gyógyszert szednek, és 35 évnél idősebbek. A menopauza kezelésére alkalmazott hormonkezelés szintén enyhén magasabb stroke kockázatot hordoz magában.
Kávéval stroke ellen
Egy amerikai, 24 év alatt végzett óriási vizsgálat eredményei arra vonatkoztak, hogy a kávéfogyasztás és az agyi katasztrófák között van-e összefüggés. A tanulmányban minden résztvevő nő súlyos betegségét, esetleges halálát gondosan dokumentálták, ezért pontosan tudták, hány esetben fordult elő agyvérzés vagy bármi, egyéb bénulás. Kiderült, hogy azok a nők, akik naponta legalább négyszer kávéztak, és nem dohányoztak, 43 %-kal ritkábban kaptak agyi katasztrófát, mint azon nem dohányzók, akik legfeljebb havonta egyszer ittak kávét.
Már a gyerekek is veszélyben
Az Amerikai Szív és Stroke Szövetség vizsgálata szerint évente 100 000 gyerekből tíznek van esélye, hogy stroke-ot kap. A stroke gyermekkorban jellemzően vérzéses, és csak jóval kisebb arányban érelzáródásos (isémiás) eredetű, mint felnőtteknél. Az első életév a legveszélyeztetettebb a betegség kialakulásának szempontjából, ebből is az első két hónap a legkritikusabb. Minden 4000 élveszületésre jut egy újszülöttkori stroke, majd a betegség kialakulásának kockázata a gyermekkor előrehaladtával csökken.
