Sokan nem tudják, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegséget érintő szabályok a kiskertek tulajdonosaira is vonatkoznak. Így ha fertőzött növény van a kertedben, meg kell tenned bizonyos lépéseket.
Ha nem teszel eleget kötelezettségeidnek, az komoly bírság kiszabását vonhatja maga után, sőt a hatóság a költségedre akár kényszerkivágást is elrendelhet.
Rendkívüli károkat okozhat a szőlő fitoplazma betegsége
Az aranyszínű sárgaság fitoplazma a szőlő egyik legpusztítóbb betegsége, amelyet az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszt. Kórokozóját elsőként 2013-ban, a Lenti város határából gyűjtött mintákból mutatta ki a Nébih Magyarországon. A betegség azóta az egész országban elterjedt, tavaly ősszel már 20 borvidéken volt jelen. A fertőzés jelentős károkat okozhat, mivel hatására
a szőlőtőkék hozama 20-50 százalékkal csökkenhet, miközben a beteg növények számára minden évben megtízszereződhet.
A betegség ellen nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, így lényegében gyógyíthatatlan. Terjedése csak az amerikai szőlőkabócával szembeni védekezéssel, illetve a fertőzött tőkék eltávolításával állítható meg. Azokon a helyeken, ahol ez nem történik meg, számolni kell azzal, hogy a tőkék 80-100 százaléka megfertőződhet, ami fogékony fajták esetén néhány éven belül a teljes állomány kipusztulásához vezethet.
Így ismerhető fel a fertőzés
A betegség megjelenésének első jele, hogy a fertőzött szőlőtőke fejlődése a tavaszi időszakban elmarad a szokásostól, előfordulhat, hogy hajtások sem képződnek rajta. Elmaradhat a fásodás is, a vessző elvékonyodhat, gumiszerűvé válhat.
A következő fázisában, nyár közepén a hajtásokon enyhe sodródást mutató levelek figyelhetők meg. Ez a jelenség egyre intenzívebbé válik, míg végül a levél fonákja felé háromszög alakú sodródás alakul ki. A napsütés által ért részeken a levelek el is színeződnek: a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részlegesen vagy teljesen megsárgul, míg a kéknél vörössé válik.
A levélfelület mindkét esetben fémes színezetet mutat.
Az augusztusi, szeptemberi hónapokban aztán a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg. Ezek fokozatosan továbbterjednek, a levél teljes száradásához vezetve. Az elhalt, megkeményedett levelek az ősz során később hullnak le, majd télen az éretlen vesszők elfeketednek, elpusztulnak. Ha a fertőzés későn jelenik meg, az a bogyókra is hatással van, amelyek összezsugorodnak, megbarnulnak, és kellemetlen ízűvé válnak.
Szigorú szabályok vonatkoznak a védekezésre
A magyarmezogazdasag.hu kiemeli, a szigorú növényegészségügyi szabályok a nagytermelőkre és a kiskerttulajdonosokra egyaránt érvényesek, hiszen
a betegség nem válogat a szőlőtőkék között.
Ennek megfelelően a fertőzés megjelenése kapcsán a bejelentési kötelezettség mindenkit érint. Érdemes tudni, hogy a műveletlen, elhanyagolt szőlők tulajdonosai súlyos bírságot kaphatnak, sőt a hatóság a költségükre kényszerkivágást is elrendelhet, annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább.
Ha beigazolódik a fertőzés, meghatározott protokoll lép életbe. A NÉBIH a gócpont körül 1 kilométeres sugarú körben kijelöl egy zónát, ahol a legszigorúbb szabályok érvényesek. Ezek előírják, hogy a fertőző tőkéket a lehető leghamarabb gyökerestől ki kell ásni, és el kell égetetni. Bizonyos fertőzöttségi szint felett ugyanakkor a teljes ültetvény kivágását is elrendelhetik.
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés a kiskertek tulajdonosai számára is kötelező. Júniustól közepétől augusztusig a kabóca lárvái és imágói ellen két-háromszori rovarölő szeres kezelést kell alkalmazni. További fontos előírás, hogy az érintett területről tilos bármilyen szőlő-szaporítóanyagot, vagyis vesszőt, oltványt kivinni.
A szabályok betartását a hatóság szakemberei rendszeresen ellenőrzik.
Egy tágabb, 3 kilométeres körben biztonsági övezetet is kijelölnek, amelynek célja a megelőzés és a megfigyelés. Itt szintén kötelező a kabócák elleni védekezés, valamint a bejelentési kötelezettség is él. Ezt a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya felé szükséges megtenni.
Érdemes gondolni a megelőzésre
A tavaszi időszakban több olyan lépés is van, amellyel a május környékén kikelő amerikai szőlőkabóca lárváinak mennyisége csökkenthető. A legfontosabbak a következők:
- A metszés során vizsgáld meg a vesszőket, és a rugalmatlan, szürkés, barnás színű, éretlen darabokat távolítsd el.
- A nyesedéket ne hagyd a kert végében, hanem mielőbb égesd el (feltéve, hogy a helyi szabályozás ezt megengedi.
- Alkalmazz olajos lemosó permetezést, amely gyérítheti a kabócák áttelelő lárváit
- Ha a közelben megtalálod az erdei iszalag (Clematis vitalba) nevű növényt, tövestől vágd ki. Ez ugyanis a fitoplazma egyik legfőbb vadon élő gazdanövénye
- Szabadulj meg a közelben lévő gondozatlan szőlőtőkéktől is, melyekben szőlőkabócák telepedhetnek meg.
A permetezésnél fontos a megfelelő időzítés: a legjobb május végén, június elején elvégezni. Erre a célra deltametrin és a lambda-cihalotrin hatóanyagú készítmények alkalmasak, míg biokertekben narancsolaj és/vagy azadiraktin hatóanyagok használhatók.
Kapcsolódó: Ez a szinte láthatatlan kártevő elpusztíthatja a kerti veteményest
