Ijesztő kígyót észleltek a magyar hegyekben: furcsa dolog derült ki róla

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Fekete színű kígyót észleltek a Bükkben: kiderült, az állat valószínűleg egy sikló, ám erre a fajra nem jellemző ez a szín. A furcsa jelenség hátterében egy ritka genetikai mutáció állhat.

Különleges színű kígyóra bukkant egy túrázó a Bükk-hegységben: bár az Állathatározó Facebook-csoportban megosztott a felvételhez hozzászólók egybehangzóan erdei siklóra gyanakodtak, de ilyen árnyalatban még senki sem látta korábban – derül ki a Sokszínű Vidék cikkéből.

Ezért fekete a Bükkben észlelt sikló

Az erdei sikló alapvetően barnás-mozaikos mintázattal jelenik meg, jelen esetben azonban fekete és sötétszürke pikkelyekkel rendelkezett, ezzel bizonytalanítva el az őt észrevevő jámbor turistát.

A sikló különleges színét okozó mutáció más állatoknál is megjelenik.
Fotó: Wikimedia Commons

A különleges színváltozat hátterében az axantizmus nevű genetikai mutáció állhat. Ez azt jelenti, hogy az érintett állatok nem képesek sárga pigmentek termelésére, így a fekete pigmentek dominálnak, és bőrük, szőrük vagy tolluk feketés-szürkés árnyalatot vesz fel, mivel nem keverednek világosabbak a mintázatába.

Érdekesség, hogy az erdei sikló hazánkban az egyik legnagyobb méretű kígyófaj: hossza elérheti akár a 200 centimétert is, bár Magyarországon jellemzően inkább 120-160 centiméter körül marad. Normál esetben hátoldala olívazöldtől sárgásszürkéig terjedő tónusokat mutat, különféle foltokkal és rejtő mintázattal. Nem ritka látvány turistautak közelében sem: az erdei sikló kedveli a fás-bokros, naposabb részeket, erdőszéleket, ritkásabb lombkoronával tarkított terepeket.

Noha a fekete erdei sikló ijesztő és szokatlan, nem veszélyes az emberre: a siklók általában félénkek, ha zavartnak érzik magukat, elbújnak, és nem kezdeményeznek támadást. Sőt, ők szorulnak védelemre: élőhelyük pusztulása ugyanis veszélyezteti populációikat. (Címlapképünk illusztráció.)

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Csörgő Bence
Csörgő Bence
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.