A Tapolcai-medence és a Balaton legmagasabb vulkanikus eredetű tanúhegye, a 438 méter magas badacsonyi bazalt képződmény nem csak csodaszép panorámájáról és zamatos nedüiről híres, de régmúltra visszanyúló mesés eredettörténeteiről is.
A Femina a Balatoni legendák cikksorozatának második részében most a Badacsony és a Szent György-hegy varázslatos legendáinak járt utána.
Számos legenda övezi a mesés Badacsonyt
A még fortyogó vulkanikus lávamasszát egykor egy koromtól és füsttől fekete, félelmetes külsejű lény uralta, aki szerelemre gyúlt a helyi pásztorlány, Hajnalka iránt. A fiatal lányt egy vihar a Balaton hullámsírjába temette, a tűzhányó ura pedig végtelen fájdalmában egy sellőt életre kelt szerelmének hitt. Amikor rájött, hogy nem Hajnalka emelkedik ki a habok közül, hanem egy sellőlány kerítette hatalmába, a lávalény már annyira meg volt babonázva, hogy azonnal a hullámok közé vetette magát a szépséges sellőt követve.
A csobbanáskor pedig a Balaton víze végleg lehűtötte a vulkán tüzes láváját
-szól a vulkanikus erdetű Badacsony egyik legszebb legendája.
De a szintén mesés, közeli Szent György-hegy és a Ranolder-kereszt is mitikus történeteket rejtenek Szent Györgyről és a sárkányról, heroikus küzdelmekről, meghallgatott imádságokról, testvérviszályról, no és persze szerelemről.
Így aki az idén hungarikummá nyilvánított kéknyelű, vagy más helyi jellegzetességnek számító nedü méltán híres cseppjeiért és a pazar kilátásértBadacsonyba látogat, annak érdemes e legendákat is felelevnítenie a Femina sorozatából, vagy a We love Balaton oldalát "lapozgatva".
