Ha betörnek hozzád, itt keresik először értékeidet

Olvasási idő kb. 2 perc

Amióta léteznek bűnügyi statisztikák, a vagyon elleni bűncselekmények a leggyakoribbak. Noha a koronavírus-járvány előtt csökkent a számuk, 2022–2023 óta ismét enyhén emelkedik. Jelenleg az összes bűncselekmény közel fele ide tartozik – a betörések is. Lássuk a részleteket, és azt, hogy mely értékekre utaznak a leginkább a lakásokba betörő tolvajok.

Bár a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopások – közismertebb nevükön a betörések – száma elenyésző, azt érezhetjük, hogy a statisztikákban szereplő adatoknál jóval többször fordul elő, hiszen e jogsértés mégiscsak közvetlenül az otthonunkat, az életterünket, az intimzónánkat érinti.

A betörőknek az idő is nagyon értékes

„A betöréses lopás közel kétharmada a lakóházakban történik, ezeket követik a nyaralók és a társasházi lakások, majd a tanyák és végül a panellakások. Arról nincsenek kutatási adatok, hogy mi az, amit biztosan felforgatnak az elkövetők, így leginkább abból érdemes kiindulni, mi az, amihez a legtöbbször hozzányúlnak” – mondja dr. Molnár István Jenő jogász, bűnmegelőzési szakértő. Hozzáteszi: az elkövetők legnagyobb ellensége az idő, így ők minden esetben arra koncentrálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt bejussanak, s minél gyorsabban távozhassanak. Ezért első helyen az udvari fészerek, kisházak, tárolók állnak, amelyeket általában nem is védünk akkora erőkkel, mint a lakóterünket. 

A betörők a nappaliban fogják először keresni az értékeinket
Fotó: Shutterstock

Az idő mellett fontos, hogy minél kisebb legyen a lebukás kockázata, így alapvetően ott próbálnak bejutni, ahol a legkisebb az ellenállás. Ezért legtöbbször a nem kellőképpen védett nyilászárókon keresztül hatolnak be a lakásokba.

Ezek legtöbbször a nappaliba, vagy valamelyik hálószobába engednek közvetlen bejutást, így abban biztosak lehetünk, hogy ezeken a lakrészeken kutatni fognak.

„Bár régi trükk, s ma már kevésbé jellemző, az ösztönszerű cselekvéseket nehéz kiiktatni, így az elkövetők a mai napig gyakran túrják fel az ágyat, a matrac alatt tartott értékek megtalálása reményében. A hálókban, gardróbokban egyértelműen a szekrényeink, a fiókjaink, a cipősdobozok és a bőröndök vannak veszélyben” – mondja a szakértő, aki harmadikként a nappaliban található könyvesszekrényekre és dísztárgyakra hívja fel a figyelmet, hiszen egy könyv kivágott belseje, egy hamis könyvgerinc vagy egy váza kiváló rejtekhelye lehet ékszereknek, készpénznek.

Negyedik helyre kerül a fürdőszoba, ott általában kevesebb a bútor, olykor ugyanakkor a vécétartályba is belenéznek. Az ötödik hely, bármily meglepő, a hűtőszekrények fagyasztója.

Az illetéktelen látogatók sokszor csak épp arra várnak, hogy alkalmat adjunk nekik a besurranásra. Cikkünkből kiderül, leginkább mivel csalogatjuk be a betörőket.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.