Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akármilyen gyakran is takarítasz vagy szellőztetsz zöldövezeti, a város porától mentes lakásodban, a tévé képernyőjén, a szobasarkokban vagy a könyvespolcon előbb-utóbb – és inkább előbb mint utóbb – látványos porréteg keletkezik. Bárhogy is bosszankodsz, te vagy a hibás.
Biológiaórán anno megtanultuk, hogy bőrünket alapvetően három réteg alkotja: a hám, vagyis az epidermis, az irha, azaz a dermis és végül a bőralja, más néven a hipodermis. De az az információ már valószínűleg kimaradhatott a tankönyv lapjairól, vagy simán csak elkerülhette figyelmünket, hogy egy ember óránként, tessék kapaszkodni, 200 000 000, azaz kettőszázmillió bőrsejtet veszít, ami
24 óra alatt csaknem ötmilliárd bőrsejtet jelent.
A baj nem jár egyedül
Ezzel a sokkoló adattal és a lakásban újra és újra keletkező rejtélyes eredetű nagy mennyiségű por párhuzamának felvillantásával akár be is fejezhetnénk, hogy hagyjunk lehetőséget mindenkinek a bizarr információ feldolgozására. Ehelyett egy kissé elmélyedünk bőrünk különböző rétegei közt, hogy megismerjük működését és azt, hogy mit tehetünk a kóros hámlás ellen. Ha pedig ez önmagában nem lenne elég sokkoló, bemutatunk egy szörnyű kis betolakodót, amely milliószám él velünk a lakásunkban tudtunkon kívül. Ellenük csak akkor vehetjük fel hatékonyan a harcot, ha tudatában vagyunk néhány fontos dolognak.
Az emberi bőr
Bőrünk sokrétű funkcióiról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig felfogja a külvilág ingereit, közben pedig véd a káros külső hatásokkal szemben, és az anyagcsere-folyamatokban is részt vállal.
Nem csak a mechanikai hatásoktól, a nap sugárzásától, a kórokozóktól vagy a kiszáradástól óvja meg szervezetünket, de nélkülözhetetlen feladata van a hőmérsékleti viszonyok egyensúlyban tartását illetően is. Raktároz zsírokat, és egyes anyagcseretermékek kiválasztását is elvégzi. Amellett, hogy fontos jelzőrendszer is egészségügyi állapotunkról: színével, teltségével és tapintásával elváltozás esetén árulkodik, de lelkiállapotunkra és önértékelésünkre is hatással van, hiszen a feszes, egészséges bőr az üdeség és jó közérzet egyik záloga lehet. Állapotát korunk és egészségünk mellett befolyásolják táplálkozási szokásaink, életmódunk, és a minket, azaz a bőrünket érő környezeti hatások is.
A hámréteg
Bőrápolás tekintetében a legfontosabb réteg, a hámréteg valójában egy többrétegű, elszarusodó laphám, ahol a bőrmegújulási folyamatok életkoronként változó ütemben lezajlanak. Míg a sejtek teljes lecserélődése csecsemők esetében alig két hét alatt végbemegy, addig az életkor előrehaladtával lassuló folyamat egy átlagos felnőtt esetében már akár 28 napra is nyúlhat. Ez azonban még mindig azt jelenti, hogy egy hónapon belül megtörténik.
Bőrápolás, hámvédelem
Nemcsak a megfelelő külső hidratáltság fontos a megfelelő összetételű arckrémek segítségével, valamint a bőrnek az elhalt rétegektől való szakszerű és rendszeres megtisztítása, de a kellő vitaminok és ásványi anyagok bevitele és a belső hidratáltság is döntő, a napi ideális folyadékbevitel ebből a szempontból is a 2-3 liter közti vízfogyasztás.
A hámtól a poron át az allergiákig
A lakásban felgyülemlett por bosszantó látványa nem a legnagyobb baj és a legkárosabb következménye az elhulló hámrétegrészecséknek. Ennél sokkal nagyobb gondot okoz, hogy ez adja a kedvező tápanyagot annak a
több millió, szabad szemmel nem láható aprócska gusztustalanságnak, amit atkának vagy poratkának nevezünk.
Az elhalt hámszövetekkel, felhámdarabkákkal táplálkozó atkák előszeretettel bújnak meg a különböző lakástextíliákban, így a szőnyegekben, függönyökben, díszpárnákon, és sajnos az ágyunkban is. Egyes becslések szerint
egy átlagos ágyban 1,5-2 millió atka hál velünk naponta,
melyeknek ürülékében található fehérje okozhat allergiát, rejtélyes bőr-, szem- vagy orrviszketést, náthát, légzési nehézséget is, de még az asztma kialakulásához is erőteljesen hozzájárulhat.
Így üzenjünk hadat a több millió betolakodónak
A gyakori porszívózás, a kárpitok, huzatok, függönyök rendszeres mosása mellett ajánlatos minden felesleges porfogóként működő dísztárgy eltávolítása a lakásból, az atkák által imádott padlószőnyeg mellőzése, a könyvek és az elektronikai eszközök számának minimalizálása. De aki nem szereti az efféle puritán környezetet, annak „megnyugtatására” üzenik a szakértők,
az atkáktól való teljes megszabadulásra nincs mód.
A lehető legtöbb, amire törekedhetünk, az számuk drasztikus csökkentése, ebben pedig a gyakori szellőztetés és a napfény is segítségünkre lesz a hamarosan ránk köszöntő tavasszal.
Ha jobban elmélyednél ebben a félelmetesen riasztó, de fontos témában, ebből a korábbi cikkünkből többet is megtudhatsz az atkákról.
