Cirka húsz évvel ezelőtt az ELTE-n a tanárképzés egyik pedagógiai kurzusának legutolsó óráján egy neves professzor asszony a következő mondattal zárta a szemesztert: „…és kedves hallgatók, leendő kollégák! Ha semmire nem fognak emlékezni az itt hallottakból, egyet akkor is jegyezzenek meg a kedvemért: a felmosóvízbe mindig löttyintsenek egykortynyi multifunkciós étkezési ecetet, ha tiszta és csillogó padlót akarnak!”. Több száz hallgató kapta fel a fejét erre a mondatra, és aki megfogadta a tippet, az azóta tudja, a professzor asszonynak igaza volt!
Az ecetet már az ókori görögök és rómaiak is az egyiptomiaktól örökölték. Ecetes erjedés ugyanis azóta van kicsiny bolygónkon, mióta édes gyümölcsöket termő növényfajták. Feltalálniuk tehát az egyiptomiaknak sem kellett, csak felismerni számtalan jótékony hatását, például a gasztronómiában, a betegségek megelőzésében és gyógyításában, ami hamar meg is történt.
De akkor kinek lehet kifogása ellene?
Alacsony pH-tartalma miatt nem szeretik például a bacilusok, amit mi, emberek, ügyesen a javunkra is fordítunk, újabb hatékony felhasználási terepet nyújtva az ecetnek. Nem nagyon bírja a penész és a vízkő sem, ugyanakkor óvatosan kell vele bánni, mert erős és szúrós szaga van, töményen beszippantva a tüdőnek nem tesz jót, és a bőrt is irritálhatja. Tehát, érdemes kesztyűben és akár maszkban használni, de érdemes használni!
Mutatjuk, mi mindenre:
A multifunkciós ecet, avagy a csodaszer
- Tartósítás: az alma- vagy a fehérborecet a legalkalmasabb tartósító ecetek minden olyan zöldség vagy gyümölcs eltevésére, amelynek kemény héja van. Az ecet savas környezetétől ugyanis irtóznak az erjedést okozó bacik. Vigyázzunk viszont, hogy fém evőeszközzel ne keverjük meg, mert az ecetsav azt sem kíméli, és nehézfémet pedig semmiképp nem jó enni.
- Vízkőoldás: ezt a képességét leginkább a szaniterek ecetes vízzel történő áttörlésekor kamatoztathatjuk, a mosógépek karbantartásához, a fém csaptelepek csillogóbbá tételéhez, vagy ablakmosáshoz. Az eredmény a magáért beszélő ragyogás.
- Fertőtlenítés: a hűtő higiénikus és különösebb mesterséges vegyszertől mentes, de mégis némiképp fertőtlenítő tisztán tartásához, mint ahogy a padló csillogóbbá és tisztábbá tételéhez is – a professzor asszony szavainak megfelelően – kiválóan alkalmas néhány csepp ecet.
- Mosás: mivel az ecetsav azért nem játék, azt is gondolhatnánk, hogy kiveszi a ruhák színét, pedig nem! Sőt, úgy tűnik, éppen a fakulástól óvja megmosandó gönceinket pár extra csepp ecet, fokozza a mosószer hatékonyságát, és ha az esetleg benne akarna itt-ott maradni a textilben, na azt viszont segít onnan kitessékelni.
Egyszer minden jónak vége szakad
A 18. században a vadalma és a vadkörte beszolgáltatása jobbágyi kötelezettség volt, lévén hogy az akkor még „savanyító” névre hallgató ecet már akkor is nagy jelentőséggel bírt. Az ételízesítésben a só után a legfontosabb ez volt. A 19. század végén Magyarországon mintegy 200 ecetgyár és kisüzem virágzott, melyek szintén az összegyűjtött vadgyümölcsöket használták fel. Ezeknek az üzemeknek az államosítás tette be a kaput, s attól kezdve az ipari ecetgyártás vette át a kereslet ellátását.
Érdemes résen lenni
Kissé bizarrul hangzik, hogy míg a hagyományosan erjesztett ecetet szinte orvosságként használták évszázadokon át, és valóban számos jótékony hatása van az emberi szervezetre nézve, addig az ipari ecetgyártásban bevett gyakorlat ez: biomasszából vagy kőolajszármazékból először alkoholt létrehozni, majd abból tömény ecetsavat, s azt utána vízzel visszahígítani. Sőt, sajnos az is előfordul, hogy ezt még tovább turbózzák különböző aromákkal, ízfokozókkal és persze cukorral, hogy aztán gyümölcs- vagy borecetnek csúfolt kamutermékeket hozzanak létre. Nem kell mondani, mennyi közük van ezeknek az eredeti gyümölcsecetekhez.
