Furcsa az emberi természet. Főleg, ha szexuális vágyai kielégítéséről van szó. Miközben, ha nem is napi sűrűségűek, de legalábbis rendszeresek a híradások különböző pedofilhálózatok felszámolásáról, az iparág nem nyugszik, s folyamatosan keresi a kiskapukat, feszegeti a törvényesség határait.
Gyerekszépségversenyekből nettó pedofília?
E sorok szerzője már az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló gyermekszépségversenyekkel sem ért egyet, ám egy fizetős weboldal végképp kiverte a biztosítékot. Hét-tizennégy év közötti lányok pózolnak rajta. Hol bőrruhában, szadomazo játékokat imitálva, hol latexruhában. Esetleg a látogatók egyéb fétiseit kielégítvő fürdőruhában, vagy épp tornadresszben. Nem durvák ezek a képek. Nincsenek angolspárgába széttárt meztelen lábak. A fotók csak sejtetik (hangsúlyozottan csak sejtetik) az elsődleges és másodlagos nemi jellegeket: az alig serdült almamelleket, a csupasz lábközepet. Persze nem csupán az ilyen-olyan nemi „deformitást” szolgálja ki az oldal. Az úgymond egészséges, de legalábbis a többségi társadalom számára elfogadott nemi normákat is. Az ő örömükre mennyasszonyi ruhában, neglizsében, festett lábkörömmel, magas sarkú cipőben mosolyognak a modellek a kamerába. Persze az más kérdés, hogy mindez mennyire káros.
Társadalmi nyomás
Ranschburg Jenő, a Dívány.hu kérdésére egyszerűen fogalmazott: felháborító az ilyesmi. A gyermekpszichológus hozzátette: a gyermekek a részükre szervezett szépségversenyeken általában az anyák inspirációjára indulnak el, akik igen gyakran saját beteljesületlen vágyaikat akarják megvalósítani. Esetleg attól tartanak, hogy kiöregedtek abból, hogy saját vonzó megjelenésüket afféle tőkeként használják. A szakember kiemelte: mivel az USA-ból indultak ezek a gyermekszépségversenyek, az ottani társadalom talán elnézőbb vele. Ugyanakkor Magyarország akár az előítéletességig is közelebb áll a polgári normákhoz. A pszichológus a felháborodását elsőként azzal indokolta, hogy az esetek zömében csupán megélhetést látnak a szülők az attraktív gyermekükben, akik kiszolgáltatottak és ártatlanok a döntésnek, döntésben. A jelenség azonban nem önmagában létezik, az ilyen karrier általában nem azzal kezdődik, hogy a szülők felteszik a képeket a világhálóra.
Gyakran akár a szűkebb-tágabb közösség részéről is nyomás nehezedik a szülőre, hogy gyermeke nőiségében egyfajta életutat lásson. Ranschburg Jenő szerint ebbe a körbe tartoznak az úgymond jóindulatú ráhatások is. Ilyen lehet, amikor a rokonok a „de szép vagy, milyen csinos vagy” kitételekkel szólnak a gyermekek nőiségéről, ezzel is erősítve a pályaorientációját. Persze vannak kevésbé jóindulatú emberek is. Őket a szakember összefoglalóan skalpvadászoknak nevezte. Ők azok, akik egyértelműen megélhetést látnak egy-egy attraktívabb lányban, akik csupán megélni akarnak belőle. Ennek érdekében szépségversenyekre nevezik, fotóztatják, a pesti flaszter nyelvén szólva futtatják őket. Természetesen az attraktivitás, a szépség korai pályaútnak való megválasztása ellenére a gyermekekből minden további nélkül normális felnőtt válhat. Ranschburg Jenő szavait idézve: nem minden modell prostituált.
Nem bűncselekmény
A modellség akár még pozitív pálya is lehet, ami a mindenkori szépségideált, s azt szolgálja, hogy a felnövekvő gyermekből ennek megfelelő nő váljon. Persze az ilyen esetekben a döntést a szülő és a gyermek közösen hozza meg, s az attraktivitás, a szépség megélésének nem a fent említett weboldal az eszköze. Sokkal inkább az, hogy a gyermeket modelliskolába íratják, ahol – megfelelő szűrés után – szakemberek foglalkoznak velük, anélkül, hogy erotikus pózokba kényszerítenék őket. A fenti weblap esetében sokkal inkább azt lehet feltételezni, hogy az azon szereplő lányok esetében a modellség nem egy tisztes életpályát feltételez. A teljes képhez még egy dolgot tett hozzá Ranschburg Jenő. Ennyire fiatal korban ugyanis nem lehet megalapozottan döntést hozni egy ilyen életpályáról. Ugyanis olyan életkori, alkati változások következhetnek be, melyek véget vethetnek egy ilyen karriernek. Persze a nők életében az attraktivitás, a szépség a legfőbb fegyver. S bármit is mondjanak a feministák, ez genetikailag kódolt – fogalmazott Ranschburg Jenő.
A blogger nyomoz, a rendőrség szerint minden rendben
Az említett weblap egyébként egy blogger, Yorick figyelmét is felkeltette. Ő teljesen más szempontból közelítette meg a kérdést, s levélben fordult a Nemzeti Nyomozó Iroda Csúcstechnológiai Bűnözés Elleni Osztályához fordult. A közkeletűen az internetrendőrségnek titulált szervezet válasza egyértelmű volt. A terjedelmes, bürokratikus bikkfanyelven íródott levél fő tézise a következő: „A bejelentésben szereplő oldalon látható felvételeken a kiskorú személyek felöltözve láthatók, a felvételek a nemiséget nem ábrázolják, így azok jellege nem fedi a törvényben meghatározott pornográf felvétel fogalmát. Tekintettel a fentiekre, az oldal tartalma alapján a bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem merült fel.” Az már más tészta, hogy – tekintettel Ranschburg Jenő szavaira – ezekből a lányokból vajon egészséges felnőtt lesz-e?
