Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A budapesti hajléktalanellátó intézmények 500 férőhelyes bővítésével és egy új, hárompilléres finanszírozási modell kidolgozásával készül fel a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezete a lakhatási problémákkal küzdők, de leginkább az utcára kerülő családok ellátására – hangzott el az új csepeli hajléktalanszálló megnyitóján.
A fővárosi Vöröskereszt hajléktalanellátó programjának részeként költöztették át Csepelen a hajléktalanszállót egy nagyobb, minőségi változást jelentő épületbe. A téli krízisidőszakban akár 115 fő befogadására is alkalmas éjjeli menedékhelyet, valamint a naponta 160 fő ellátására alkalmas nappali melegedőt egy régi munkásszállóból alakították át. Az átköltöztetéssel egy épületbe kerül a melegítő konyha, a nappali és szálló funkció, a raktárak, a fürdő helyiségek és az orvosi szoba. Az intézmény a csepeli gyártelep közepén lévő elhelyezkedése miatt segíthet a szállón lakóknak munkát találni. A fedél nélküliek foglalkoztatását már az építkezés során is megvalósították: a Vöröskereszt példaértékű projektje, a hajléktalanok munkaerő-piaci integrációját segítő Szolgáltatóház munkatársai dolgoztak az épület felújításán.
Dupla ennyi férőhely három év múlva
„A gazdasági válság hatására még a következő év elején a magyarok tízezreit fenyegeti az a veszély, hogy elveszítik otthonaikat. A fővárosi Vöröskereszt ezért célul tűzte ki, hogy az általa működtetett budapesti hajléktalanszállók 500 férőhelyes kapacitását kiegészítse közel ugyanennyi, egyéb átmeneti lakhatást biztosító szállók kialakításával a következő három évben” – mondta Kardos István, a szervezet igazgatója. „A jövőben a családokra szeretnénk jobban koncentrálni. Bővíteni szeretnénk azoknak az intézményeknek a számát, ahol a családok együtt maradhatnak, nem kell külön női és férfi szállóra menniük.”
Három szféra összefogása
A csepeli hajléktalanellátó intézmény az első azon új szállók közül, amelyek a köz-, a civilszféra és magánadományozók együttműködésének új modelljére épülnek. A javasolt koncepció szerint a főváros illetve a kerületi önkormányzatok a meglévő ingatlanjaik használatát kedvező feltételek mellett biztosítják a Magyar Vöröskeresztnek vagy más civil szervezetnek. Az épületek felújítását és átmeneti lakhatást biztosító szállássá történő átalakítását magánadományokból finanszírozzák, így az intézmények bővítése az önkormányzat számára minimális költséggel jár, míg a tulajdonjogát továbbra is fenntarthatja, és az épületek adományokból újítják fel.
A csepeli intézmény jó példa az együttműködésre: az épület megvétele, felújítása és berendezése közel 120 millió forintba került. Ezen összegből 25 millió forintot a kerületi önkormányzat nyújtotta támogatásként. A Vöröskereszt saját pénzeszközeiből mintegy 10 millió forintot fordít a beruházásra. Az Amerikai Ház Alapítvány magánadományként 31 millió forintot ajánlott fel. A további 54 millió Ft-ot, melyet újabb támogatók megszólításával, bevonásával kíván összegyűjteni a Vöröskereszt – reményeik szerint a következő 12 hónapban – így az ingatlan vételárát is maradéktalanul ki tudják fizetni 2011 végéig.
„Bízunk abban, hogy Budapest vezetése és az önkormányzatok fogékonyak lesznek erre a hárompilléres megközelítésre, és az együttműködési modell részleteit a közeljövőben megvitathatjuk az érintett hatóságokkal, szervekkel” – mondta Kardos István.
A Főváros és az önkormányzat támogatása
A megnyitón Dr. Szendrédi Róbert, Dr. Pesti Imre főpolgármester-helyettes főtanácsadója elmondta az állami, a civil- és a magánszféra ilyen példaértékű összefogásával és szemléletváltással lehet megoldani a hajléktalan emberek problémáját.
Ábel Attila, Csepel alpolgármestere szerint a hajlék mellett munkát és megbecsülést kell biztosítani az utcán élőknek. Az alpolgármester elmondta, hogy Csepel az eddigi évek legszigorúbb költségvetését készíti elő, de biztosította a Vöröskeresztet az együttműködés zavartalan folytatásáról.
