Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyílméregbéka panelbe nem ajánlott, és némelyiknek a hangjától is a falra mászhatunk. A vízi teknősöknél figyeljünk az etetésre, mert könnyen elhízhatnak, a gyíkoknak búvóhelyet is biztosítsunk, a törpe kaméleon nagy színész, ügyesen tudja halottnak tettetni magát. Zoológusunk tanácsai egzotikus állatok leendő gazdáinak.
Mielőtt az oly kedvelt emlősöket emlegetném, előveszem az egzotikumhoz vonzódók lehetséges listáját.
1. rész: ezerlábú, sáskák, pókok, halak
Békák
Csoda színes banda a nyílméregbékáké, de igényes társaság is. Panelbe nem ajánlott, a nyári, nagy meleget ugyanis nem szívlelik, 30˚C felett hajlamosak a túlvilágra szenderülni. Bár méretük apró, azért érdemes nagyobb terráriumot venni a számukra. Ha agyaggolyócskákat használunk aljzatnak, a 80-90%-os párát könnyebben biztosíthatjuk. Emellett szükséges naponta 1-2-szer lágy vízzel párásítani is. Táplálásuk sem egyszerű, csak nagyon mini, élő rovarokat fogyasztanak (frissen kikelt tücsök, muslica, stb.). A hangjukról se feledkezzünk meg, ami egy állatkereskedésben nem is hallatszik, vagy csak cirpelésnek tűnik, attól otthon a falra mászhatunk. Mindent összevetve a terráriumukkal együtt a lakás díszei lehetnek, a gyakorlottabb terraristáknál.
Minden tiszteletem a honlap készítőjének, aki a hazai nyílméregbéka tenyésztés úttörője.
Teknősök
Ha vízi páncélost választunk, a megfelelő méretű akvaterráriumról, abban pedig szűrésről, esetleg vízmelegítőről kell gondoskodnunk. A vízi teknős mindig éhes, ezért könnyű elhízlalni, ami betegségeket okozhat. Egyszerű szabály a táplálásban, hogy ami vízi, az főként halat eszik, amennyiben ragadozó. Ma már nem kaphatunk vörösfülű ékszerteknőst, mert sokan engedték szabadon hazánkban, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy képes itt áttelelni, sőt szaporodni is, ezért veszélyt jelent az egyetlen hazai fajra, a mocsári teknősre. Helyette a sárgafülű ékszerteknős dömpinggel. Különlegesebb fajokért speckó állatkereskedésbe menjünk.
Egy megbízható állatkereskedés, teknősökben egyedülálló.
A szárazföldi teknősök „kezesebbek”, többnyire növényevők, de nagy a melegigényük, ezért külön fűtést kell biztosítanunk. A tündéri kis dobozok ide-oda mászkálnak, és szívesen csipegetik a szájukhoz nyújtott csemegét. Egészségük érdekében „füvesemberré” kell válnunk, pitypangot, herét és útifüvet szedegetni, mert ezek rosttartalma elégíti ki maximálisan az igényeiket. Sajnos télen csak hazai patásaink, az őzek és a szarvasok elég kitartóak ahhoz, hogy a növényeket előkaparásszák a hó alól, így ilyenkor marad a sali, gyümölcs mix. Mindig használjunk vitamin- és kalcium kiegészítést is. Figyelem, nem elfelejteni, hogy teknősünk alighanem túlél majd minket is...
Gyíkok
A gyíkok között szakosodhatunk a könnyen „emészthető” leopárdgekkótól a nehezebben kezelhető, nagytestű varánuszokra is. Mérjük fel lehetőségeinket, mert bár a gyík belefér abba 80X80X60-as terráriumba, de vajon meg is tud fordulni benne? A komforthoz helyre és búvóhelyre is szükség van. Fontos megjegyezni, hogy ezek a jószágok nem cirmos cicák és nem rajonganak különösebben a cirógatásért, viszont „meghálálhatják” azt kisebb- nagyobb harapásokkal. Sok-sok szebbnél szebb fajból válogathatunk, de mindig nézzünk utána a neten, mivel is jár a kiszemeltünk tartása.
Kaméleonok
Kivételesen érdekes állatok, de ne tartsunk többet együtt, mert képesek a másik jelenléte okozta stressztől „lefordulni” az ágról. Élő ízeltlábúakkal táplálkoznak. Nagyon fontos a friss, tiszta ivóvíz biztosítása, vannak olyan hisztis jószágok, melyek csak a spriccelt vízből hajlandóak inni, mások az edényt is használják. Nem szeretik a fogdosást, a lábukkal olyan erősen képesek szorítani az ujjunkat, hogy a vér is kiserken és sziszegnek, adott esetben harapnak is. Ezzel igyekeznek a tudtunkra adni, hogy „mindent a szemnek, semmit a kéznek”! Gyönyörű színeket képesek magukra ölteni, de természetesen csak a bőrükben található színanyagokból építkezve. Senki ne várja kedvencétől, hogy rózsaszín kockás legyen.
A törpe kaméleonok élettelenül hullanak le az ágról, a frászt hozva a lelkiismeretes tulajra, ha megijednek. Persze csak tettetés az egész.
Kaméleon tenyésztés a gyakorlatban.
Kígyók
A kígyókat csak az elhivatottaknak javaslom, mivel mind ragadozók és többnyire a cuki kis egerek, patkányok fogyasztói, így ezen csoportok kedvelői tartózkodjanak a kígyótartástól, mert soha nem válnak vegetáriánussá. Muszáj biztosítani számukra a heti, kétheti betevőt, minél nagyobb, illetve idősebb a kígyónk, annál ritkábban igényli a kaját.
Nagyon szép, színes, különleges állatok, de testalkatuknál fogva a szabadulás nagymesterei, ezért csak hermetikusan zárt (természetesen szellőzőráccsal ellátott) helyen tarthatók. Mindig tudnak meglepetést okozni azzal, hogy sokkal kisebb résen is kiférnek, mint gondolnánk. Az óriás változatok nagyobb képviselői veszélyes állatnak számítanak, így csak engedéllyel tarthatók. Szerencsére a mérgesek hivatalosan nem értékesíthetők, ezért a hazárdőr típusok sem láthatják el a lakásukat egy időzített bombával.
Az egyetlen magyar nyelvű könyv ebben a témában, nemcsak az óriáskígyók, hanem minden kígyó tartásához és kezeléséhez segítséget nyújthat az általános rész. Gyakorlati tapasztalatokon alapszik!
Madarat tolláról
A pintyek kisebb kalitban is elvannak és egész nap zsezsegnek, csak azok vágjanak bele a tartásukba, akik nem kapnak idegzsábát a folytonos szöszöléstől és csevegéstől. Magokat esznek, ezt szépen hintik szét a lakásban a ketrec rácsain keresztül. Röpdében természetesebb a viselkedésük, és a szárnyaik is erősebbek maradnak.
A nagyobb testű kedvencek közé tartoznak a beszélni tudó, hangutánzó képességüket jól használó madarak, mint a beó és a jákó papagáj. A beó a lágyevő, tehát sok-sok gyümölcsöt és rovart fogyaszt. Ez a valóban lágyabb eleség kellőképpen lágy végtermékhez
is vezet, amit nem fukarkodik elszórni éppen ott, ahol rájön a „szapora”. Eme riasztó tulajdonságától eltekintve, nagyon okos, tanulékony, közvetlen jószág, és hosszan színesítheti szürke hétköznapjainkat.
A jákó papagáj szintén kedveli a gyümölcsöket, de a csonthéjasokat és a magokat sem veti meg. Mindkét madárról jó tudni, hogy már fióka korban érdemes elkezdeni az oktatásukat, hogy mire „beérnek”a kellő szókinccsel rendelkezzenek. Ne feledkezzünk el róla, hogy a kevésbé intelligens pillanataikban a saját nyelvükön szólnak, ami nehezen elviselhető, fülrepesztő rikkantásokban, kárálásban nyilvánul meg. Csak süket és gyengén halló szomszédok mellé javallom.
Szerző: Mészáros Judit
fotók: Bátor Gábor
Mivel a cikk túl terjedelmessé válna, ha minden tartással kapcsolatos információt is tartalmazna, ezért szakmai kérdésekkel kapcsolatban szívesen állok rendelkezésükre a meszarosjudit@gmail.com email címen.
