A párkapcsolatok dinamikáját és a felnőttkori kötődési stílusokat vizsgáló olasz kutatócsoport meglátása szerint nem pusztán a korai szülő-gyermek viszonyban kell keresni a vissza-visszatérő párkapcsolati problémák gyökerét.
Ezekben a vészterhes, járvánnyal és más nehézségekkel tűzdelt időkben minden okod megvan rá, hogy az átlagosnál stresszesebb legyél, de ha odafigyelsz az étrendedre, sokat tehetsz azért, hogy visszaállítsd az egyensúlyt.
Az emberi test mozgásra termett, és ez nem csupán az erőt és gyorsaságot jelenti: a mozgás számos élettani folyamatunkban jelentős szerepet játszik. Ennek köszönhetően pozitív hatásai bőven túlmutatnak a hagyományos edzéscélokon.
A szorongás gyakran ismeretlen fogalom és jelenség a gyerekek számára. Nem értik, hogy mi történik velük, mi váltja ki ezt a rossz érzést, egyszerűen blokkolva érzik magukat, ami rémisztő. Ezért van szükségük a szülő elfogadására és érzelmi útmutatására.
Manapság már a szorongásos tünetek a leggyakrabban előforduló pszichés eredetű panaszok közé tartoznak. A szorongás azonban önmagában még nem betegség. Bárki átélheti, megtapasztalhatja testi és lelki tüneteit egy bizonyos szintet meghaladó stresszhelyzet esetén. Ez teljesen normális reakció, a mindennapi élet velejárója.
Túl korán és túl gyorsan nőnek fel, ebben az oktatás és a média mellett mi is vastagon sárosak vagyunk. De mitől maradhat gyerek a gyerek?
Nagy leckét kapunk most a bizonytalanságtűrésből. Lemondjuk a nyaralást, vagy ne? Átalakítsuk a vállalkozásunkat, vagy bízzunk benne, hogy hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba? Belevágjunk a lakásfelújításba? Higgyünk benne, hogy a gyerek táborban lesz augusztusban? Eddig is gyorsan változó, de a mostaninál lényegesen tervezhetőbb életünk egy nagy bizonytalansággá vált. Hogyan lehet ehhez úgy alkalmazkodni, hogy ne magunk alatt vágjuk a fát – és ne is törjünk bele?
A meditációnak számos pozitív hatása van az életünk minőségére. Segít a stresszel való megküzdésben, javítja a közérzetet, a boldogságérzetet. A UCLA kutatói pedig azt is kimutatták, hogy fiatalon tartja az agyat. Akár több mint hét évvel fiatalabb állapotban lehet az agyad, mint amennyi valójában vagy, ha rendszeresen meditálsz.
Vajon az alkohol tényleg ellazít és segít, hogy könnyebben legyűrd a stresszt? Mennyi az igazság ebben a régi közhiedelemben?
Egyre gyarapodó számú bizonyíték szerint a belünkben található több milliárd apró mikroorganizmus hatással van a viselkedésünkre, a lelki jóllétünkre. Az agyunk számára jótékony bélbaktériumok, az úgynevezett pszichobiotikumok kutatása a jelenkor tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő területe. De hosszú út áll még a kutatók előtt, hogy táplálékkiegészítők kifejlesztésével is küzdeni lehessen a depresszió ellen. Hol tartanak most?
