Ezekhez a zöldségekhez és gyümölcsökhöz kert sem kell: cserépben is gazdagon teremnek
Nem kell feltétlenül kert ahhoz, hogy saját veteményesünk legyen. Ha jó növényeket választunk, akkor az erkélyen, cserépben is gazdag termést érhetünk el.
Nem kell feltétlenül kert ahhoz, hogy saját veteményesünk legyen. Ha jó növényeket választunk, akkor az erkélyen, cserépben is gazdag termést érhetünk el.
Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.
Sokan elfeledkeznek erről a lehetőségről, pedig egymillió magyar jogosult rá, és akár 280 ezer forintot is lehet kapni.
A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.
Bár a nemzetközi ízekre és a mentes konyhára is egyre nyitottabbak, a magyarok mégis a hagyományos konyha receptjeire kíváncsiak.
Ha nagy regényimádó vagy, akkor nem lesz nehéz kitalálnod kvízünk szereplőiről, hogy mely irodalmi művekhez köthetők. Jól figyelj majd, mert a feladványok között találsz trükkösebbeket is!
Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.
A „magyar irodalom titokzatos Vasálarcosa”, Ignotus Emma asszonyként adta közre a „százízű és százillatú” Nagy-Magyarország receptjeit, ő maga azonban élete utolsó harminc évét emigrációban töltötte – csak meghalni tért haza.
Bár a brit királyi ékszerekhez felhasznált Cullinan-gyémánt világhírű lett, kevesen tudják, hogy egykor milyen kalandos körülmények között jutott el Afrikából Londonba, majd onnan Amszterdamba.
Múzsa a díványon – Christopher Moore legfrissebb regénye ezzel a címmel ránt be a századfordulós Bécs zsenikorszakába, ahol Klimt, Schiele, Freud, Jung, Gropius és társainak társaságában fedezhetjük fel a szerző zseniális humorát.