gomba mérgezés

Az átlagosan tapasztalt mértékhez képest tízszeresére nőtt a hazai gombamérgezéses esetek száma a Nébih friss adatai szerint. Gondot okoz a gombaétel helytelen tárolása, a nem megfelelő elkészítés, és természetesen az is, ha nem ehető fajt gyűjt be valaki.

A nyár hatalmas esőkkel ért véget, majd beköszöntött a kellemesen meleg ősz, ez ideális körülményeket jelent a gombáknak. Nagy tömegben jelentek meg a kalaposok a természetben, ám nagyon kell vigyázni szedésükkel: a teljes gombatermés 90 százaléka nem ehető vagy éppen mérgező.

Az első, esőzések után komoly mennyiségben megjelenő faj a karbolszagú csiperke: ez idén is sok megbetegedést okoz, intő jel, ha a leszedett gomba vágásfelülete megsárgul, vagy főzés közben jellegzetes, kellemetlen szagot érzünk. A sokak gyűjtötte mezei szegfűgomba az idő hűlésével eltűnik, sokan apró és mérgező tölcsérgombákkal keverik össze azt.

Sok gombafaj okozhat most mérgezést

A Nébih szerint alföldi telepített erdeinkben jól lehet most nagy őzlábgombát, szemcsésnyelű fenyőtinórut, ehető csiperkét, érdestinórut és ördögszekér laskagombát keresni.

– ennek jellegzetessége, hogy színe fehérebb, tönkjéről pedig hiányzik a jellegzetes, kígyóbőrszerű mintázat, illetve hajlamos csoportosan, akár boszorkánykörökben nőni. Sok az erdőkben most a gyilkos galóca is.

Hegyvidékeken még nyári fajok is előfordulnak, mint a nyári, bronzos és ízletes vargánya, az érdestinóru vagy a molyhos tinóru. Megjelentek már az őszi fajok is, közte a lila pereszke, a szürke tölcsérgomba, a fenyő és gyűrűstinóruk, az ehető galambgombák és tejelőgombák, a közkedvelt rizikefajok, valamint a trombitagombák. Sok megbetegedésért felel ugyanakkor most nagy döggomba vagy világító tölcsérgomba: az előbbit csiperkefélékkel, az utóbbit rókagombával keverheti össze a tapasztalatlan gombakereső.

A hatóság azt javasolta, minden gombászás után vizsgáltassuk be kosarunk tartalmát szakemberrel, és laikus ítélete alapján ne fogyasszunk, ne is ajándékozzunk másnak gombát.