A Szabadság-szobrot Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak 1886-ban. A műemlék több mint 90 méter magas, a talajtól a fáklya csúcsáig mérve.
Nem volt mindig zöld a Szabadság-szobor
A szobor zöld árnyalatát patinának nevezik, amely a réz természetes időjárási hatásokkal szembeni reakciója révén alakult ki. Az oxidáció akkor következik be, amikor egy elem kémiai reakcióba lép az oxigénnel.
Vagyis korábban a szobor fényes, fémes felület volt, amely az összeszerelés után oxidálódni kezdett. Ez először sötétbarna bevonatot hozott létre, amelyet tenoritnak neveznek. Majd a levegőben lévő kénsavval keveredve vált zölddé, ezt láthatjuk ma is.
A Szabadság-szobornak több részét is fel kellett már újítani:
- a fáklya súlyosan megsérült, ezért egy pontos másolatra cserélték,
- a rézborításon található lyukakat kijavították,
- a belső szerkezetet rozsdamentes acélrudakkal erősítették meg.
Más izgalmas szobrok is vannak a világon, az egyik például mindenkinek bemutat. Ismerd meg, mi lehet ennek az oka az alábbi cikkünkből.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
