öngyilkosság 2 - Dívány

Minden idők egyik legfelkavaróbb képének számít a Pulitzer-díjas felvétel, melyen egy dögevő keselyű egy csont és bőr afrikai kisgyereket környékez, a fiú lassú halálára várva – a fotó döbbenetes erővel hívta fel a világ figyelmét a fekete kontinens problémáira, sokan azonban megkérdőjelezték készítőjének etikusságát. A botrányba keveredett fotós nem sokkal később önkezével vetett véget életének.

A filmek végén gyakran megoldódnak a problémák, a szereplők élete jóra fordul, a kulisszák mögött azonban nem mindig happy end a színészek sorsa: ez nemcsak az emberi, de az állatszereplőkre is igaz, akiket sokszor alaposan lestrapálnak és meghurcolnak az Álomgyárban. Négylábú és uszonyos kedvenceink élete számos esetben tragikus fordulatot vett – ezekből a megrázó történetekből gyűjtöttünk össze néhányat.

Az 1960-as évek derekán a NASA tudósai fejükbe vették, hogy megfejtik a delfinek és az emberek közötti kommunikáció titkát. Az ambiciózus, ám annál őrültebb projekt során LSD-vel próbálták „motiválni” szerencsétlen tengeri emlősöket, egyikük pedig a kelleténél közelebbi kapcsolatba került egy fiatal önkéntes lánnyal – az esetnek csúnya vége lett.

A legenda szerint ma is a környéken kísért szellemként a fiatal színésznő, aki az 1930-as években levetette magát a Hollywood felirat H betűjéről: a kilátástalanságból és depresszióból a halálba menekülő Peg Entwistle története ma is az Álomgyár egyik legszomorúbb tragédiája.

Egyesek a végsőkig képesek elmenni, hogy megússzák a törvény szigorát – a Száll a kakukk fészkére világhírű írója, Ken Kesey öngyilkosságot színlelt, amikor a hatóságok marihuána birtoklása miatt akarták felelősségre vonni.

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, amelyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Az egész világot megrázta a vietnámi buddhista szerzetes öngyilkosságát ábrázoló fénykép, melyen az elnyomás elleni tiltakozás jegyében saját magát felgyújtó férfi nyugodtan, meditálva ül a forgalmas utcán, miközben testét elemésztik a lángok. A döbbenetes felvétel Pulitzer-díjat hozott készítőjének, és alapjában befolyásolta a közvéleményt – de milyen történet áll a legendás fénykép hátterében?

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A szemöldökömet már korábban is tépkedtem, de az nem volt olyan látványos, mint amikor nagyjából tízévesen elkezdtem a hajamat tépni. Hajszálról hajszálra, egyesével. Egy idő után a szüleim is észrevették a hajtövemnél egyre növekvő kopasz foltot, és hiába tiltakoztam, végül csak elmentünk bőrgyógyászhoz. Az orvos nem talált semmit, de kiküldött a váróba, hogy elmondja a szüleimnek: nem hajhullásról van szó, én tépem ki a saját hajam.

A szélsőséges hangulati ingadozással, az elhagyatástól való masszív félelemmel és érzelmi labilitással jellemezhető borderline állapot (borderline personality disorder, röviden BPD) a leggyakoribb személyiségzavar. Becslések szerint a népesség 2-3 százalékát érinti, de sokan vannak olyanok, akik nem jutnak el szakemberhez, és nem kapnak diagnózist. A kategorizálásnál persze sokkal fontosabb azzal a szenvedéssel kezdeni valamit, amelyet nemcsak a BPD-vel érintett személy, hanem a környezete is átél. Hogyan kerüljük el, hogy mi is tönkremenjünk a gyerekünk, a szerelmünk, a barátunk vagy a munkatársunk impulzív, agresszív, kaotikus viselkedésétől?

Mosószeres kapszula a szájban, fülhallgatózsinór a derék körül, fahéjevés a fulladásig, felgyújtott lakások és frizurák: csak néhányat emeltünk ki az utóbbi évek őrült netes kihívásaiból. Mit élveznek ezeken a kamaszok?

Évente mintegy 800 ezren vetnek önkezűleg véget az életüknek, minden 40. másodpercre jut egy befejezett öngyilkosság a világon. A téma rendkívül fontos, ennek megfelelően jól kutatott terület. Rengeteg mindent tudunk róla: például azt, hogy mely országokban fordul elő a leggyakrabban (Guyanában, Grönlandon, Kazahsztánban, Litvániában, Oroszországban) és hogy mikor a legvalószínűbb a bekövetkezése (délután, hétfőn, hó elején, tavasszal és nyáron). A számos ismert rizikótényező mellett most egy olyan faktort kezdtek el vizsgálni dél-koreai tudósok, amelyet elsőre nem valószínű, hogy az öngyilkossági gondolatok megemelkedéséhez kötnénk: a kézszorítás erősségét.