A fekete csütörtök tényleg tömeges öngyilkosságot eredményezett a Wall Streeten?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A New York-i fekete csütörtököt, vagyis az 1929. október 24-i tőzsdekrachot követően a Wall Street részvényesei tömegestül vetették ki magukat a felhőkarcolók ablakain, ezzel az öngyilkosság látványos módját választó milliomosok állandó látnivalóvá váltak az utca népe számára – állítja az ismert történet, amelyet több filmben is felelevenítettek. A valóságban azonban szó sem volt tömeges öngyilkosságról.

A tőzsdekrach első jelei szeptemberben mutatkoztak, ekkor a befektetők még bíztak benne, hogy a részvényárak csökkenése csak átmeneti, és az elektromosság, illetve az olajipar jelentette lehetőségeknek köszönhetően a gazdasági növekedés hamarosan folytatódik. A csökkenés azonban nem állt le, sőt a részvények értéke rohamosan csökkenni kezdett: október 23-án több mint 6 millió részvény cserélt gazdát a Wall Streeten egyre olcsóbb áron, mintegy 4 milliárd dolláros értékvesztéssel, és másnap, a híres fekete csütörtökön már 9 milliárd dolláros volt a veszteség. A szerdától a következő heti fekete keddig tartó hat nap összesített vesztesége 50 milliárd dollárra rúgott.

A tőzsdekrach miatt tönkrement brókerek némelyike tényleg önkezével vetett véget az életének, tömeges öngyilkossági hullám azonban nem volt megfigyelhető: a statisztikák szerint októberben és novemberben kevesebben végeztek magukkal az Egyesült Államokban, mint a nyár folyamán, amikor a részvényárak még nem indultak esésnek. A leghíresebb esetre Kansas Cityben került sor: John Schwitzgebel biztosítási ügynök kétszer is mellbe lőtte magát, miután az újság pénzügyi rovatából értesült róla, hogy befektetései odavesztek.

A Wall Streeten mindössze egyetlen ember ugrott ki felhőkarcolóból, és ő sem azért, mert részvényei elértéktelenedtek volna: november 7. reggelén egy 51 éves asszony, az egyik brókercég hivatalnok-alkalmazottja, Hulda Browaski vetette ki magát az ablakon azért, mert a tőzsdekrach miatt olyan megfeszített tempóban kellett dolgoznia, hogy idegösszeomlást kapott.

A bulvársajtó által elterjesztett – teljességgel alaptalan – történet a sorozatos halálugrásokról több más forrásból is eredhet: egyes források szerint az október 29-i fekete kedden egy munkás jelent meg az egyik Wall Street-i felhőkarcoló tetején, akit az utcai járókelők öngyilkosjelöltnek hittek, más történetek arról számolnak be, hogy egy jókora vakolatdarab hullott alá az egyik épületről, kis híján halálos balesetet okozva.

De nem csak az öngyilkosságok számát túlozta el a korabeli sajtó: a történészek szerint az Egyesült Államokat korántsem rázta meg annyira a tőzsde összeomlása, mint sokan hiszik, a lakosságnak ugyanis mindössze 2,5 százaléka rendelkezett részvényekkel – írja Hahner Péter történelmi tévhitekről szóló könyvében.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Nyaralás a gyerek nélkül: önzés vagy nem? A pszichológus megmondja

A feltöltődés, a regeneráció ideje a nyaralás. Sok szülő azonban úgy érzi, ilyenkor nem tud kiszakadni a napi rutinból, csak a környezet változik, ez pedig komoly gond. Regeneráció nélkül ugyanis a napi feladatainkat és a gyermekünk igényeit is sokkal kevésbé tudjuk ellátni, kielégíteni. A pszichológus azt mondja, adott esetben érdemes néhány napot a szülőknek kettesben, vagy akár egyedül is eltölteni.

Mindennapi

Nagy változás jön a boltokban: a garancia lejárta után is kötelező lehet a javítás

A hónap végétól életbe lép a javításhoz való jog az EU területén. Ennek köszönhetően az egyes termékeknél a gyártók nem korlátozhatják sem szerződéssel, sem technikailag, hogy javíthatóak legyenek, akár használt, akár utángyártott alkatrészekkel. Ezzel jelentősen csökkenthető a hulladékképződés, és javítható az erőforrás felhasználás is.

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.