A tisztaság fél egészség? Csak módjával, ma már immunológiai vizsgálatok sora igazolja, hogy a tisztálkodószerek gyakori használata, a túlzásba vitt tisztálkodás, sőt a lakás folytonos vegyszeres takarítása, az úgynevezett patikatisztaság nem feltétetlenül az egészségünket szolgálja...
Elő a babaszappannal!
A napi többszöri fürdés, zuhanyozás például kifejezetten árt(hat) a bőrnek, mert károsít(hat)ja annak savköpenyét, amely viszont mintegy védőfalat képez a szervezet és a külső betolakodók (gombák, baktériumok) támadásával szemben.
A hab- és tusfürdők, illatos, baktériumölő szappanok lekoptatják a bőr savköpenyét, így az elvékonyodott, száraz bőr sebezhetővé, védtelenné válik a külvilágban hemzsegő kórokozókkal szemben, vagyis a kényeztetés valójában nem más, mint a szervezet önvédelmi reflexeinek elkényelmesítése.
Ne irrigálj, mert az irritál!
Az intimhigiénés készítmények (pl. hüvelyöblítők) használatától ma már kifejezetten óvnak a nőgyógyászok, mivel ezek gyakori használata kiirthatja a hüvelyben található jótékony tejsavbaktériumokat, amelyek szintén arra hivatottak, hogy távol tartsák a különféle kórokozókat, és óvjanak meg bennünket a hüvelyi és húgyúti fertőzésektől.
Ráadásul ezeknek a termékeknek a használata nem csak káros, hanem felesleges is, mert a hüvely úgy van kitalálva, hogy képes a folyamatos öntisztulásra.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a nemi szervek környékét nem kell tisztán tartani, erre azonban elegendő a tiszta langyos folyóvíz (altesti zuhanyozás). Az intim zóna tisztántartásához ne használjunk szappanos, illatos, lúgosító készítményeket (tusfürdőt, fürdősót stb.), az irrigálás (hüvelyöblítés) pedig csak nőgyógyászati javaslatra indokolt, ugyanis ezek a tisztálkodó szerek és maga az öblítés is felborítják a hüvely normális baktérium-egyensúlyát.
Az altesti mosakodáskor kerüljük az antibakteriális hatású szappant, a tusfürdő, fürdősó, fürdőhab használatát is.
A steril környezet kockázatai
Tagadhatatlanul önbizalmat ad az ápoltság-érzet, különösen ha némi illatfelhő is kíséri, de a különféle – főleg illatosított – tisztálkodószerek napi, vagy napi többszöri használatával nem csak a bőr sav–bázis (pH) egyensúlyának felborulását kockáztatjuk, hanem a túlérzékenységi reakció (allergia) kialakulását is.
Minthogy az emberi szervezetben a különféle negatív hatások összedadódhatnak, nem csak a túlzásba vitt tisztálkodás, a különféle hipernek-szupernek kikiáltott (és agyonreklámozott) tisztálkodószerek, hanem a háztartási tisztító- és mosógató- fertőtlenítőszerekkel sterillé varázsolt környezet is legalább annyi egészségkockázatokat rejt, mint a mocskos, mikroorganizmusoktól hemzsegő.
Az elmúlt évek ilyen témájú kutatásai nyomán kiderült: a túl steril körülmények között nevelt gyerekek többször betegszenek meg, mint azok, akik normál higiénés körülmények között nevelkednek. Az allergológusok, gyerekorvosok, védőnők napi praxisukban is tapasztalják: a két vagy több gyereket nevelő családokban a csemeték immunrendszere egyke társaikénál stabilabb, mert a testvér/testvérek által hazavitt kórokozókkal szemben a – még közösségbe nem járó – gyerek szervezete is megtanul védekezni.
A túlzásba vitt tisztálkodás és tisztaság veszélyeire ma már a bőrgyógyászok, az immunológusok is figyelmeztetnek. Szerintük nem csak a légszennyezettség, a félkész és készételekben található adalékanyagok (tartósítószerek, színezékek, állagjavítók), hanem a rengeteg vegyi anyagot tartalmazó higiénés- és tiszítószerek, kozmetikumok is okolhatók azért, hogy évről évre nő a világ civilizáltnak nevezett országaiban nemcsak az allergiások, hanem a bőrbetegek száma is.
A legújabb tudományos vizsgálatok szerint nem csak a túlérzékenység és a bőrproblémákra való hajlam hozható összefüggésbe a tisztaságmániával (elsősorban a háztartási vegyszerek használatával), hanem a rákos megbetegedések, sőt a termékenységi zavarok is. Ez utóbbiakra az a magyarázat, hogy a vegyszerek a levegőbe, a talaj- és élővizekbe, onnan pedig – a természet körforgása miatt – az emberi szervezetbe kerülnek, ahol egy sor kedvezőtlen élettani folyamatot indítanak be.
Tudtad…?
• A minket körülvevő környezetből (festékekből, bútorokból, műszaki berendezésekből, könyvekből, textiliákból), illetve az életvitelünkből adódóan is (például főzés, dohányzás) számos kellemetlen illatú, illetve káros anyag kerül a légtérbe.
• Ezek közömbösítésére egyre többen vásárolják a különféle légtisztítókat, légfertőtlenítőket, szagelnyelő készítményeket. Mivel e termékek többsége egészségkárosító, illetve irritáló illóanyagokat is tartalmaz, hosszabb távon számolni kell allergizáló hatásukkal.
• A drága spray-k, illatosító tartályok helyett érdemes tehát inkább megpróbálkoznunk a légfrissítő szobanövények telepítésével. Ezek nem csak kellemessé és frissé, hanem egészségessé is változtathatják otthonunk/munkahelyünk levegőjét.
• A szobafutóka szinte minden káros anyagot (például nagyobb mennyiségű nikotint) képes magába szívni, megkötni. A fikusz, a borostyán, a zöldike, a cserepes gerbera, a sárkányfa, a vitorlavirág, az azalea és a pletyka légfrissítő, így egészségóvó növények, mert lekötik a például háztartási vegyszerekben lévő, egészségkárosító formaldehidet, a triklóretilént, benzolt.
A kereskedelemben kapható samponok jelentős része erősen szárító hatású és egyéb bőrkárosító adalékanyagokat tartalmazhat. Helyettük jöhet a lávaföld! Csak leugrunk a szomszédos lávaföldre…
