A PUMA cipőkhöz már ökozsák jár

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A PUMA lecseréli üzleteiben a hagyományos cipős dobozát, mert az nem illett bele a fenntarthatósági tervébe. Az eddig használt műanyag- és papírtáskák helyett ezentúl környezetbarát, lebomló táskákat kapunk a cipő mellé.

Innovatív ökocsomagolást vezetett be a PUMA, Clever Little Bag néven, amellyel már a hazai üzletekben is találkozhatunk. A csomagolást a neves iparművész, Yves Béhar tervezte, és ezzel a PUMA új mércét állított a sportlifestyle termékeket gyártó és forgalmazó cégek számára.

A PUMA úgy tervezi, hogy termékeinél a cipős dobozokban használt papír mennyiségét 65%-kal, és a szénkibocsátást évente 10 tonnával csökkenti – a fennmaradó csomagolóanyagok pedig 2015-re teljesen környezetbarát anyagok lesznek. A kevesebb csomagolás kevesebb nyersanyagot jelent, kevesebb víz- és energiafelhasználást a gyártáshoz, és kevesebb súlyt, amit szállítani kell – majd aztán kidobni. Béhar által tervezett Clever Little Bag a karton cipős dobozt egy újrahasználható cipős zsákkal váltotta ki, amely megvédi a cipőket attól a pillanattól, amikor elhagyják a gyárat, egészen addig, amikor megérkeznek a vevőig. Így spórol a gyártónak a kevesebb csomagolóanyag miatt, csökkenti a szállítási súlyt és feleslegessé teszi a plusz műanyag zacskókat.

A Clever Little Bag sokkal környezetbarátabb. És, hogy mennyit spórolunk vele?

- 20 millió megajoule energiát (ez egy átlagos európai kisváros energiafogyasztása)

- 1 millió liter vízet (ez annyi, mintha 100.000-szer lehúznánk a WC-t)

- 1 millió liter benzint (ez 650 európai háztartás fűtésére elegendő)

- 500.000 liter gázolajat (ezzel 131-szer tudnánk körbeautózni a Földet)

- 75 tonna műanyagot (ezzel 375 focipályát le lehetne fedni)

- 8500 tonna papírt (ez többet nyom, mint 1400 elefánt).

Az újrahasznosítható zsákkal pedig azt csinálhatzs, amit csak akarsz:

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.